A határon túli magyarok helyzetének, alkotmányos jogállásának rendezése szinte a rendszerváltozás óta folyamatosan napirenden van, de csak a tavaly decemeberi népszavazás és az általa gerjesztett feszültségek mutatták meg igazán, mennyire égető problémáról van szó, amelynek rendezése nem tűr halasztást. A magyar kormány januárban hirdette meg a nemzeti felelősség programját, amelynek keretében a Szülőföld Alapról szóló törvényt a parlament már korábban elfogadta. A legfrissebb rendelkezések kilátásba helyezik a határon túli magyarok számára nemzeti vízum kiadását, amely öt évre szól, s többszöri belépésre, korlátlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosít.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke:Pozitív fejleménynek tartjuk a honosítás megkönnyítéséről és a nemzeti vízum bevezetéséről szóló parlamenti döntést. Végre konkrét lépések történtek a határon túli magyarok státusa rendezésében. A VMDP részéről továbbra is fenntartjuk azonban, hogy csak a kettős állampolgárság jelenthet végleges és elfogadható megoldást.
Kern Imre, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ügyvezető alelnöke:
Személyes véleményem, hogy a most elfogadott módosítások csak egy szűkebb kör számára lesznek kedvezőek. Az állampolgárság megszerzésére vonatkozó könnyítések kevés emberre vonatkoznak. Szerintünk továbbra is kérdéses azoknak a sorsa, akik kétkezi munkából élnek, hiszen ezek a könnyítések rájuk gyakorlatilag nem is vonatkoznak. A nemzeti vízummal az a probléma, hogy nem vonatkozik a tanulásra, sem a munkavállalsára.
A kettős állampolgárság letelepedés nélküli megszerzésének lehetősége fékezné a tömeges átköltözést Magyarországra.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke:
A kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor kellett volna a magyar kormánynak jól döntenie. A szülőföld elhagyása nélküli magyar állampolgárság jelenti számunkra a megoldást. A mostani törvénymódosításnak lehet pozitív hozadéka, de még mindig azt jelenti, hogy az állampolgárság megszerzésének a magyarországi életvitelszerű tartózkodás a feltétele, ami – ha 20 hónapra rövidül is az átfutási idő – így is bőven elég arra, hogy teljesen elszakadjanak a szülőföldtől az erdélyi, külhoni magyarok.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke:
Azt hiszem, a törvénymódosításoknak az a része, amely a kedvezményes honosításra vonatkozik, egyáltalán nem tartozik rám. Nem is foglalkoztat különösebben ez a kérdés. Nekem azokkal kell foglalkoznom, akik maradnak, nem pedig azokkal, akik mennek. Márpedig itt, Kárpátalján van ezzel kapcsolatban tennivaló elég, mi azt akarjuk, hogy a szülőföldünkön érezzük jól magunkat.
A nemzeti vízum lényegét sem ismerem igazán, hiszen nem látom, milyen változást hozhat, Magyarország most is nemzeti vízumot oszt. Nekem például mai napig ilyen vízumom van az ukrán útlevelemben. Véleményem szerint egyébként sem az a döntő, hogy mennyit könnyítenek ezeken a dolgokon, hanem az, hogy mi fog történni Schengen után.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke:
Mindig is azt vallottuk, hogy magyarok és nem magyarok között különbséget kell tenni, amikor magyarországi letelepedésről van szó. Éppen ezért jónak tartom a határon túli magyarok letelepedését megkönnyítő új magyar jogszabályt, de ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. A kivándorlás problémáját nem korlátozásokkal kell megoldani, hanem a kivándorlást serkentő okokat kell megszüntetni.
Avarkeszi Dezső, a magyar kormány külön-megbízottja:
Elégedett vagyok azzal, ahogyan a parlament elfogadta a módosításokat, hiszen ellenszavazat és tartózkodás nélkül minden képviselő igennel szavazott. Ez a mostani felfokozott, időnként hisztérikus politikai légkörben igazán nagy dolog. Tartalmilag is elégedettek lehetünk, hiszen számos olyan kérdésben értünk el haladást, amelyek megterhelték a külhoni magyarságot. De van egy terület, ahol szerettem volna, ha előrébb tudunk lépni. Ez a munkavállalási engedélyek kiadásának a rendszere. Eredetileg úgy gondoltam, hogy itt még újabb könynyítéseket tudunk bevezetni, de el kellett fogadnom a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium álláspontját, hogy a jelenlegi hazai munkaerőpiaci helyzet nem teszi lehetővé a könnyítéseket. A nemzeti vízum kifejezetten a családi kapcsolatok ápolására, a magyar kultúra jobb megismerésére szolgálhat.
Szabó P. A.–Szőke L. Lukács J., Kolozsvár
Forrás:www.reggel.hu