Indítványozták továbbá, hogy az Országgyűlés határozatban erősítse meg: Magyarország alapvető érdeke a befektetések biztonságának, a költségvetési hitelességnek és a bizalomnak a fenntartása.
Az indítvány szerint az Országgyűlésnek fel kellene hívnia a kormányt, hogy dolgozza ki a magyar álláspont tervezetét a pénzügyi válság megoldására irányuló javaslatokról, az európai pénzügyi stabilitás megteremtéséről és az európai integráció mélyítéséről.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke úgy fogalmazott, valóban érdemes megvizsgálni a felvetett problémákat, és a bizottság már eddig is több alkalommal foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, a december elején kidolgozott indítvány mára "okafogyottá" vált. A szocialista képviselők javaslatát a bizottság 13 nem szavazattal 2 igen ellenében elutasította.
A Jobbik sem vizsgálódhat
Balczó Zoltán, Gyöngyösi Márton, Hegedűs Tamás és Vona Gábor, a Jobbik képviselői arról nyújtottak be indítványt a bizottságnak, hogy hozzanak létre egy eseti bizottságot, amely a magyar EU-csatlakozás eredményeit és hátrányait vizsgálná.
A képviselők által javasolt bizottság feladata lett volna egyebek mellett annak tisztázása, hogy miként alakult Magyarország gazdasági helyzete az uniós csatlakozástól, hogyan befolyásolta a tagság Magyarország önrendelkezését.
Így vizsgálták volna, hogy mennyiben valósult meg a magyar állampolgárok szabad áramlása más EU-tagállamokba munkavállalás céljából, milyen hatása volt a magyar munkaerőpiacra az EU-országokból érkező külföldiek szabad munkavállalása, és hogyan tudta kihasználni a csatlakozással elérhetővé vált támogatásokat az ország.
Hörcsik Richárd szerint Magyarország uniós tagsága tekintetében "nem a múlttal kellene foglalkozni, hanem a jelennel és a jövővel", továbbá úgy vélte, a csatlakozás mérlegének elkészítése inkább egy kutatóintézet feladata lenne. A Jobbik indítványát végül a bizottság 14 nem szavazattal 3 igen ellenében és 3 tartózkodás mellett elutasította.
(MTI nyomán)