Az ÁR részben szimbolikus, részben nagyon is konkrét kérdéseket érint. Szimbolikus, hogy kimondják az MSZMP és az MSZP jogfolytonosságát, így az előző rendszer bűneiért viselt felelősséget az utódpártra is kiterjesztik.
Hogy ennek milyen jogkövetkezményei lesznek, egyelőre nem világos, de könnyen elképzelhető, hogy ezúttal is csak a szájkarate a cél, mint például a kommunista bűncselekmény törvénybe foglalása esetében is - amikor is Biszku Bélára és békében, nyugalomban, szép nyugdíj által kísérve megvénült elvtársaira való tekintettel a kiszabott büntetés korlátlanul enyhíthető lenne a vádlott egészségi állapota vagy kora függvényében (bővebben
itt).
Ezt támasztja alá az is, hogy a jobbikos Gaudi-Nagy Tamásnak az MSZP feloszlatására irányuló kezdeményezését elutasították a kormánypártok.
Frissítés: Az MTI híre:
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában az Országgyűlés - a Fidesz-KDNP javaslatára - kimondta, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Rögzítették azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám most "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". A törvény lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíj és más juttatások csökkentésére is.
A törvény egy nyilatkozattal kezdődik, amely szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolja, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit. Ezek között szerepel a II. világháború utáni évek többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolása, az ország eladósítása, versenyképességének "végzetes lerontása", továbbá emberek meggyilkolása, idegen hatalomnak való kiszolgáltatása, törvénytelen bebörtönzése, kényszermunkatáborba hurcolása, megkínzása, embertelen bánásmódban részesítése, vagyonuktól való önkényes megfosztása, szabadságjogának teljes elvétele, származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetése, az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség működtetése.
A jogszabály kimondja emellett, hogy az MSZMP és jogelődei felelnek az 1956-os forradalom "szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért", továbbá azokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás ezért nem üldözött. Azt is kijelenti, hogy az MSZMP és jogelődei, valamint a kiszolgálásukra létrehozott politikai szervezetek "bűnöző szervezetek" voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak "az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, a jogsértésekért és a nemzet elárulásáért".
A szöveg érinti az MSZP-t is, mégpedig úgy, hogy kimondja: a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, "a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint a régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán" osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
A nyilatkozat kitér arra, hogy a kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése akkor nem volt lehetséges, és ez a lehetőség "az első szabad választás után sem nyílt meg", így elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása. Az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével azonban "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére" - szögezik le, hozzátéve: minden magyar, aki a kommunista diktatúrával szemben ellenállást tanúsított, akit a diktatúra kiszolgálói emberi méltóságában, jogaiban megsértettek, igazságtalanul üldöztek, ha e jogsértésekben nem vett részt, elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel.
"A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek emlékét és meg kell nevezni a bűnösöket" - zárul a nyilatkozat azzal, hogy az Országgyűlésnek és más állami szerveknek a fenti alaptörvényi rendelkezésekből kell kiindulniuk.
A törvény ezt követően deklarálja, hogy a kommunista diktatúra - törvényben meghatározott - vezetőinek az állam által biztosított nyugdíj vagy más juttatása csökkenthető. E csökkentésből származó bevételt a diktatúra okozta sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
A jogszabály értelmében nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető szabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
Létrejön a Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevű szervezet "a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében". Ennek feladata a diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, tevékenységét feltárni, és erről jelentést közzétenni. Ezzel kapcsolatban rögzíti a törvény, hogy a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek, illetve hogy a diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek. Így a hatalom birtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, e szerepükkel összefüggő személyes adataik pedig nyilvánosságra hozhatók.
A törvény alapján ugyanakkor az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottaknak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk miatt károsodottaknak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím nem állapítható meg.
(Kuruc.info - Index - MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Idei utolsó ülését tartja ma az Országgyűlés, a képviselők egyebek mellett elfogadhatják az új egyház-, illetve jegybanktörvényt, továbbá átmeneti rendelkezéseket fűzhetnek a vasárnap hatályba lépő új alaptörvényhez. Utóbbiak között szerepel az a rendelkezés is, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szervezeti összevonását.
A parlament délelőtt 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd határozathozatalokba kezd.
Elsőként az új egyházügyi törvényjavaslat előző héten benyújtott átiratához érkezett módosító javaslatokról dönthet a Ház, az így kialakuló egységes javaslatot pedig majd csak a nap végén fogadhatják el. A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztés nem ismert el újabb vallási közösséget, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain. Az elismert egyházak kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alapján nyilvántartásba vett szervezet 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget írna elő a törvény, ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.
Ezt követően a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról voksolhatnak a képviselők, és mivel az előterjesztő több változtatást is támogat, ezért a zárószavazásra várhatóan csak jövőre kerül sor.
Szavaznak a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásáról is, azonban a rendvédelmi tárgyú törvények ezt tartalmazó módosítása az előző héten úgy változott, hogy a kormány eredeti szándékaival ellentétben mégsem lesz a nemzetbiztonsági szolgálatok egyike az újonnan létrejövő szervezet.
A jövő év első napján hatályba lépő új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések elfogadásával elképzelhetővé válhat a jegybank és a PSZÁF összevonása. Orbán Viktor miniszterelnök korábban ezt úgy kommentálta, "nem ördögtől való", de csak egy lehetőséget nyit meg, összevonásról szóló kezdeményezés ugyanis nincs a parlament előtt. Nem rendelkezik erről a szintén elfogadásra váró új jegybanktörvény sem, amelynek ugyanakkor több pontját is kritizálta az Európai Központi Bank (EKB).
Szintén az átmeneti rendelkezések között fogadhatják el annak kimondását, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". Az erről szóló javaslat lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezik, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.
Ugyanebben az előterjesztésben szerepelnek azok a passzusok is, amelyek elfogadása esetén az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügy tárgyalására bíróságokat jelölhetne ki, míg a legfőbb ügyész bíróság előtti vádemelésre adhatna utasítást a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelésének megvalósulásáig.
Az Országgyűlés a fentiek mellett dönthet még a házszabály gyorsított törvénykezést egyszerűsítő módosításáról, valamint az "emberiesség elleni" bűncselekményekre vonatkozó fideszes javaslattal meghatározhatja a "kommunista bűncselekmény" fogalmát, illetve új jogszabályt alkothat a víziközmű-szolgáltatásról is.
(MTI nyomán)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum