Hírek : A tót szóhasználat szerint mondva úgynevezett"kisebbségi nyelvű nevük" is lesz egyes felvidéki településeknek |
A tót szóhasználat szerint mondva úgynevezett"kisebbségi nyelvű nevük" is lesz egyes felvidéki településeknek
2011.12.20. 12:57
Jóváhagyta az úgynevezett "kisebbségi helységneveket" ( alatta a magyar nemzetrész,nemzeti közösségek és etnikai csoportok értendők) tartalmazó, valamint a kétnyelvű ügymenetet szabályozni hivatott kormányrendeleteket hétfőn a tót kormány. A dokumentumokat Chmel Rudolf (Híd) emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes terjesztette a kormány elé. A hatályos törvény szerint a "kisebbségi" megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni.
A helységnévlista összesen 665 olyan település megnevezését tartalmazza, amelyekben magyarok, ruszinok, cigányok, németek vagy ukránok élnek. A magyar településnevek száma 511, a ruszinoké 68, a cigányoké 57, az ukránoké 18, míg egy német. A cigány kisebbség esetében a megnevezések azonosak a tót nevekkel, ott tehát nem lesznek külön kisebbségi nyelvű helységnévtáblák. A kisebbségi településnevek száma a 2021-es népszámlálásig nem fog változni.
A korábbi, 1994-ben összeállított kisebbségi helységnévlista 2011 július elsején a módosított hivatalos kisebbségi nyelvhasználati törvény életbe lépése miatt érvényét vesztette, így jogi vákuum keletkezett. A kisebbségi helységnévlistát történészekből, nyelvészekből és a kisebbségek képviselőiből álló szakértői csoport dolgozta ki az 1991-es népszámlálás adatai alapján.
A települések "kisebbségi nyelvű nevét" (azaz eredeti, magyar nevét - a szerk.) ezentúl a hivatalos űrlapokon, iratokon is használni lehet.
Azokon a településeken, amelyek hivatalaiban használható lesz a "kisebbségi nyelv" is, a hivatalnokok névjegye mellett fel lesz tüntetve az is, hogy az illető az adott "kisebbségi nyelven" is intézi az ügyeket. A rendelet szabályozza a kétnyelvű hivatalos iratok formáját is. A hivatalos és a "kisebbségi nyelvű" szöveg betűi azonos nagyságúak lesznek.
A kisebbségi nyelvtörvény parlament által elfogadott módosítását Gasparovics Iván neobenesi tót államfő nem írta alá, de a törvényhozás a jogszabályt júniusban újra megszavazta, s ezzel felülbírálta az elnök döntését. A törvény szerint a jövőben a mai 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb 15 százalékra csökken. Ennek feltétele, hogy két egymást követő népszámláláskor az adott településen a kisebbségek aránya elérje a 15 százalékot. A kétnyelvű státust egy település akkor veszíti el, ha a kisebbség aránya három egymást követő népszámláláskor 15 százalék alá esik.
(MTI nyomán)
|