Hírek : Már a kiegyezés után is szabad préda volt Erdély: a román telepes annyi földet vásárolt fel benne, amennyit csak akart |
Már a kiegyezés után is szabad préda volt Erdély: a román telepes annyi földet vásárolt fel benne, amennyit csak akart
2011.12.18. 20:26
2011. december 17. Ifj. Tompó László - Hunhír.info
Wass Albert szerint a sokáig Kelet Svájcaként emlegetett Erdély elvesztését az okozta, hogy 1919-ben és 1920-ban semmit sem tudtak kultúrájáról és történelméről a nyugati politikusok, azonban kérdés, mi volt a helyzet a hazaiakkal előtte és akkor?
A korabeli hivatalos statisztikák ugyanis ijesztő számadatokkal igazolják, hogy az egykori Tündérkertben a román bankok s telepesek a kiegyezés után mennyire megszaporodtak, anélkül, hogy államunk ezt megakadályozni próbálta volna, így aztán a román annyi földet vásárolt fel benne, amit és amennyit csak akart.
Ami az előbbit illeti: a magyar, azon belül is az erdélyi földkérdés legjobb ismerője, Móricz Miklós könyvéből (Az erdélyi föld sorsa, 1932) megtudjuk, hogy amíg 1888-ban az erdélyi román bankok száma 18 volt, addig 1892-ben 40, 1895-ben 52, 1899-ben 73, 1914-ben már 152, ami pedig az utóbbit, előttük szabad volt a pálya a földbirtokszerzéshez, hiszen földesuraink a magyar jobbágyságot birtokaikról engedelmes, de igénytelen román jobbágysággal szorították ki: 1903 és 1912 között mi is vettünk ugyan földet tőlük, azonban „annak értéke mindössze a tizedrésze volt a románok által tőlünk megvásárolt területeknek”: Kerék Mihály monográfiájából (A magyar földkérdés, 1939) ugyanakkor azt is megtudjuk, hogy maga a magyar állam adta el birtokainkat nekik, így például „abban a begai járásban engedtek át háromezer holdat román kézre, ahol korábban nagy áldozattal magyar telepes község” létesült.
Tehát már a kiegyezés után is szabad préda volt Erdély: a román annyi földet vásárolt fel benne, amennyit csak akart.
hunhir.info
|