Hírek : Sopron a miénk - A névtelen „rongyos” hősökre emlékezzünk! |
Sopron a miénk - A névtelen „rongyos” hősökre emlékezzünk!
2011.12.14. 00:15
2011. december 13. 17:35
Hunhír.info
Sopron 90 éve a mienk. És az is marad, míg magyar ember él ebben a hazában. Prónay Pál hetvenegy évesen részt vett a kommunista horda elleni harcban az általa szervezett szabadcsapatokkal, a budai vár védelmében. 1945. március 20-án a szovjetek elfogták, és elvitték az országból. Jeltelen sírban nyugszik. 2001. június 27-én rehabilitálták. Sopron a miénk. Rá és a névtelen „rongyos” hősökre emlékezzünk. Nyugodjanak békében.
1921. december 14-16. között Sopronban népszavazás volt arról, hogy ez az ősi magyar város hová tartozzon a gyalázatos Trianoni szerződés után. A mienk maradt. Vajon milyen erő érte ezt el?
Naptár2012
A Tanácsköztársaság /patkánylázadás/ bukása után Horthy Miklós került hatalomra. A trianoni döntést Horthynak hatalma megtartása érdekében el kellett fogadnia. Ez azzal is járt, hogy Nyugat-Magyarország egy részét, beleértve Sopront és a környékét is át kell adni az osztrákoknak. Ennek időpontját a Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-ére tűzte ki. A magyar kormány sohasem tett le arról a reményről, hogy a nyugat-magyarországi területek átadásáról szóló döntést megváltoztassa, és megkísérelte, hogy elfogadtassa az osztrák féllel elképzelését, hogy a kérdést népszavazás útján rendezzék. Azonban volt az országban egy ember, aki nem nyugodott bele abba, hogy az országot tovább csonkítsák.
Prónay Pál katonatiszt saját hadsereget alakított leszerelt tisztekből és altisztekből. A mai nevükön ismert „Rongyos Gárdát”. A gárda, a magyar kormány hallgatólagos beleegyezésével működött, mivel Horthy nem merte felvállalni az Antanttal szembeni ellenállását. Prónay csapatához azonnal csatlakozott Héjjas Iván is, aki a kommunista diktatúra idején kemény harcot folytatott a vidéken megjelenő, magyar parasztembereket akasztani kívánó bolsevik horda ellen. A területeteket átvevő antantbizottság fejvesztve menekült, amikor szembe találta magát a magyar területet védő erőkkel.
1921. augusztus 28-án kezdődött meg a felkelés a mai Burgenland és Sopron-környék területén. A felek Ágfalvánál ütköztek meg. Itt Héjjas 120 embere (az Alföldi-brigád) keveredett tűzharcba az osztrák csendőrökkel. A Rongyosok gerillaharcot folytattak az osztrákokkal, így lehetetlenné vált, hogy Ausztria birtokába vegye a neki ítélt területet. Soprontól keletre minden faluban voltak felkelők. Mindenki, ami a keze ügyébe került állt szembe az osztrák megszállókkal. Minden véráldozat ellenére 1921. október 3-án Nyugat-Magyarország az antant fennhatósága alá került.
Ennek hatására 1921. október 4-én Prónayék kikiáltották a terület függetlenségét. A Lajtabánság központja Felsőőr lett, és a felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét, valamint azt, hogy nem hajlandóak alávetni magukat a békeszerződésnek. A bánság vezetője Prónay Pál lett. Sikerült elérnie, hogy népszavazás döntsön a város területi hovatartozásáról.
A magyar emberek ezrei tettek nyilatkozatot arról, hogy melyik ország része kívánnak lenni. A szavazás után a város valamennyi templomának harangjai jelezték a nemzet döntését. Innentől kezdve már történelemről beszélünk. Sopron és a hozzá tartozó települések Magyarföldön maradtak.
Sopron 90 éve a mienk. És az is marad, míg magyar ember él ebben a hazában.
Prónay Pál hetvenegy évesen részt vett a kommunista horda elleni harcban az általa szervezett szabadcsapatokkal, a budai vár védelmében. 1945. március 20.-án a szovjetek elfogták, és elvitték az országból. Jeltelen sírban nyugszik. 2001. június 27-én rehabilitálták.
Sopron a miénk. Rá és a névtelen „rongyos” hősökre emlékezzünk. Nyugodjanak békében.
Prónay-Schmidt Árpád - Hunhír.info
|