Hírek : Tőkés: Magyar Uniót az Európai Unióban |
Tőkés: Magyar Uniót az Európai Unióban
2011.12.03. 16:12
Ezen a honlapon már évek ótga ezt szajkózzuk, amivel Tőkés László most EU-s csomagba burkolva előjött. Igenis legyenek határokon átíveló szervezetek, pártok,melyek az összmagyarság érdekeit képviselik. Az MVSZ szerepe is ez lenne.
Az állampolgárságnak ilyen formában nem szimbolikus jelentősége van, ezt mindig hangsúlyoztuk azzal együtt, e honlap létrejötte óta, hogy autonómiában, magyar állampolgárként széleskörű szabadságjogokat élvezhetne a magyarság és mint egy gyűrű körbefoghatná a maradék Magyarországot az autonómiák gyűrűje,ahol magyar állampolgárok élnek, saját széles jogokat biztosító területi autonómiákban Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és Délvidéken is. Alább olvasható a Tőkés-féle nyilatkozat az Erdély Ma honlapról. Mi évek óta ezt hangoztatjuk: az összmagyarságért, összefogással, gúnyhatáron átívelő kapcsolatokkal, szervezetekkel lehet elérni valamit. Nem kell ehhez még EU sem. Sőt, az EU inkább korlátoz a szabadságjogok érvényesítésében,mint segít. A honlap főoldalán megtalálható írás az oldal 2005-ben történő létrejötte óta nem változott, a fenti elvek olvashatók benne. A mottónk azóta sem változott:
Történelmi igazságtételt, teljes önrendelkezést, magyar állampolgárságot a Kárpát-medence magyarságának !
(ND szerkesztő)
Péntek délután a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Tőkés László, az Európa Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt a vendége.
Tőkés László először azt magyarázta, miként értette azt a kijelentését, a Máért ülése után, miszerint a magyar politikának igenis dolga, hogy beleszóljon a külhoni magyarság dolgaiba. Tőkés elmondta: a Ceauşcu doktrinát idéző kijelentés, miszerint senki nem szóljon bele az erdélyi magyarság ügyeibe, csak látszólag logikus, ez valójában egy egészen torz szemlélet. Az EMNT elnöke erre példát is mondott: a család tagjai hívatottak a család dolgaival foglalkozni. Tehát értelemszerűen a határon túli magyaroknak is van joguk „beleszólni” a magyarországi politikába, és kifejezetten elvárható, hogy a magyarországiak is „szóljanak” bele a külhoni magyarság dolgaiba. Vagyis a magyar integráció, az egységes magyar nemzetszemlélet jegyében foglalkozzunk egymás dolgaival, képviseljük együtt egymás érdekeit.
Továbbá arról beszélt Tőkés László, hogy létkérdés számunkra, hogy ne úgy jelenjünk meg Románia és Európa térképén, mint egy másfél-két milliós kisebbség, hanem mint egy 14-15 milliós nemzet, a 18 milliós román nemzettel szemben. És így már átalakulnak a súlyviszonyok.
Az EP alelnöke kijelentette: a magyar állampolgárság ne legyen csak egy szimbolikus politikai tér, és ne legyen csupán az érzelmeink szempontjából fontos, azt töltsük meg tartalommal is. Ha a nemzetintegráció folytatódik, ha Magyar Uniót valósítunk meg az Európai Unióban, akkor rendelni kell ehhez a politikai stratégiához konkrét, és gyakorlati tartalmakat, akár transznacionális pártokról is lehet beszélni. Tőkés elmagyarázta, hogy a transznacionális pártok a teljes egyenjogúság jegyében nem ismernek országhatárt, és ugyanazokat a célokat, elveket, eszményeket képviselik. Ő még többre gondol: a magyar nyelvterületeken Kárpát-medencei magyar politikai pártok, és szervezetek alakuljanak ki, amelyek határok felettiek legyenek s ezek egységesen képviseljék a magyar érdekeket.
Tőkés elégedett a választási törvénytervezet jelenlegi formájával, ha a külhoni magyarságnak megadják a listás választáshoz való szavazati jogot, az jelent pillanatban egy nagyszerű, döntő lépés.
Duna TV, Közbeszéd
|