A szociológus végzettségű elöljáró Kovács Péter RMDSZ-főtitkárral és Székely István főtitkárhelyettessel, a szövetség népszámlálási munkacsoportjának vezetőjével közösen elemezte a lakossági összeírás eddig ismert eredményeit. Elmondta, a két székely megyére vonatkozóan immár teljes a kép, és a magyarság szempontjából pozitív tendencia érvényesül, a tömbmagyar régióban kisebb a lakosságcsökkenés, mint a többségében román lakta megyékben. Kovászna megyében például 12,4 százalékos a románság csökkenésének aránya, míg a magyarságé 7,6 százalékos.
Hargita megyében ennél is jobb az arány, míg a román lakosság körülbelül 14,7 százalékkal fogyott, a magyar közösség 6,4 százalékkal csökkent. Antal Árpád korábbi adatokkal illusztrálta a változást: elmondta, Háromszéken 1956–66 között 21,7 százalékos volt a román lakosság növekedése, míg a magyaré csupán 1,46 százalékos, 1966–77 között pedig a moldvai román betelepítések révén már 43,24 százalékos volt a növekedés, míg a magyar lakosság aránya csupán 11,53 százalékkal gyarapodott az iparosítással. Hargitában 1977–92 között nőtt a legjelentősebben a román lakosság aránya, mindeddig 40,15 százalékkal, míg a magyarok csupán 12,41 százalékkal lettek többen.
Az elöljáró elmondta, bár a magyarság szempontjából pozitív tendencia érvényesül, az idei népszámlálás nyertesei valójában a cigányok, akiknek Kovászna megyében 38,7, Hargita megyében 33,26 százalékkal nőtt az aránya. Bár arra vonatkozóan még nincsenek információk, hogy közülük mennyien vallották magukat magyar, illetve román anyanyelvűnek, Székely István szerint mindkét irányból történt disszimiláció. Elmondta, a mostani adatok pontosabb képet mutatnak a cigányok számarányáról, ami lehetővé teszi a hangsúlyosabb odafigyelést az "integrációjukra", ez azonban szerinte továbbra is az európai uniós forrásoktól függ (mi már nagyon jól tudjuk, hogy ez nem pénzkérdés - a szerk.).
Lassan összesítenek Belső-Erdélyben és a Partiumban
A szakemberek hangsúlyozták, az összerdélyi folyamatokat még korai megítélni, de a székelyföldi tendencia a magyarok által nagy számban lakott megyékre, például Szatmárra, Biharra is kivetíthető. Antal Árpád úgy véli, egyelőre kérdés, hogy a pozitív trend például Marosszéken is érvényesül-e. Maros megyéből ugyanis egyelőre kevés az adat, ahogy a többi erdélyi megyében is csupán 20–30 százalékos a feldolgozottság. Székely István szerint így csak a későbbiekben kapnak választ arra a kérdésre, hogy a magyarok által 18–20 százalékban lakott településeken hogyan alakult a számarány, de a vegyes házasságokra, a nagyvárosi szórványra és az egyetemi hallgatókra vonatkozó adatokat is csak a jövőben ismertethetik, ugyanis Kolozsváron eddig csupán a körzetek felében összesítették az adatokat. A szakemberek megállapították, a magyar elöljáróval rendelkező településeken jobban halad az adatok összesítése.
Csökken a lakosság száma Szatmárban
A lakosság számának csökkenése jellemző Szatmár megye községeire az első, összesen 16 településre vonatkozó idei népszámlálási adatok szerint. A Szatmár.ro hírportál arról számolt be, hogy a 2002-es népszámlálási adatokhoz képest idénre csupán négy településen nőtt a lakosság száma: Pusztadarócon, Halmiban, Egriben és Kálmándon. A magyarság száma három községben növekedett, Pusztadarócon, Egriben és Avasújvárosban, előbbi kettőben, Halmiban és Csanáloson a románok is többen vannak. A németek száma egyedül Csanáloson nőtt, és itt a leglátványosabb a cigányok számának a növekedése is, ami másik kilenc községben is kimutatható.
(Krónika nyomán)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum