A történelmi múlt eltüntetésének legjelentősebb hulláma az eltótosítás, az ún "szlovakizálás" ürügyén zajlott. Nagyrészt nem tót névalak megalkotásáról volt szó, hanem teljesen új név kitalálásáról. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy a tősgyökeres név a község vagy város tót mivoltát is garantálni fogja.

A magyar lakosságnak a hontalanság éveiben, az elnemzettelenítési törekvések csapásai alatt kisebb gondja is nagyobb volt annál, mintsem hogy 1948-ban az önkényes névváltoztatások ellen tiltakozzon. Ahogyan ezt a felvidéki magyarság egyik legismertebb történetírója, Janics Kálmán megfogalmazta: "az 1948-as helységnévreformot csak az tette lehetővé, hogy előbb a nem szláv nyelven beszélő emberi lényeket 1945-ben törvényesen rabszolgákká deklarálták".

Így ezeket gond nélkül keresztül lehetett vinni. A bolsevizmus éveiben pedig kinek jutott volna eszébe ilyesmivel magára vonni a pártszervek vagy a titkosrendőrség figyelmét?

A régi (hagyományos) nevek visszaállítása már 1990-ben megkezdődött a csehszlovák műállamban és különösebb gond nélkül zajlott azokon a helyeken, ahol a kommunista mozgalmi nevek kerültek a történelem süllyesztőjébe (lásd a morvaországi Gottwaldov - Zlín analógiát stb.).

A tót pánszlávista mozgalmárok nevei esetében azonban az ilyen kísérletek kemény ellenállásba ütköztek. A magyar vidékekre betelepült, telepes, melldöngető tótok, mint ellenzők saját identitásuk csorbítását, sőt a Sztálin kegyeriből ölükbe pottyantott műország területi integritása elleni támadást látták az ilyen kísérletekben. A felvidéki városok és falvak magyar neveivel együtt ugyanis az első és második világháború igazságtalan eredményével - sőt Trianon érvénytelenítésével - kapcsolatos gondolatok látnak napvilágot. Ennek ellenére azonban - kihasználva a forradalmi hevület kezdeti felhajtóerejét - néhány helységnek még 1990-ben sikerült kiharcolnia a névvisszaállítást (pl. Tornalja - ©afárikovo helyett Tornala tótul, Nagymegyer - Čalovo helyett Velky Meder, Alistál - Hroboňovo stb.), mégpedig petíciós akciók nyomán. (Ezen névvisszaállítások idején még nem volt hatályos a 369/90. számú önkormányzati törvény, amely népszavazáshoz kötötte a névváltoztatási kérelmet.)

Gútán 1991-ben rendeztek népszavazást a város nevének visszaállításáról. A népszavazás érvényes lett, és a lakosok több mint 80 százaléka támogatta a névvisszaállítást. A tót belügyminisztérium azonban mondvacsinált indokkal visszautasította azt, és nem hagyta jóvá a névváltozást tót Kolárovóról Gútára. Az 1994-es táblatörvény, pedig még azt is megtiltotta, hogy a hivatalos megnevezés alatt a város neve az ott élő magyarság nyelvén is fel legyen tüntetve. A hatóságok ezeket a táblákat eltávolítatták. Érdekesség, hogy Gútát állítólag Ján Kolláról nevezték el, de valamilyen hivatalnoki hiba folytán az egyik „l” betu kimaradt az elnevezésből, annyira híres volt Kollár, hogy még a nevét sem tudják leírni két l betűvel. 

A Gútáért Petíciós Bizottság ezért határozta el, hogy aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy az önkormányzat írjon ki népszavazást ennek ügyében. Mivel Felvidéken, az újbenesi tót államban 2012. március 10-én előrehozott választásokat rendeznek, ezért szeretnénk, ha a népszavazás egy napon lenne megrendezve a parlamenti választásokkal, így biztosítva a minnél nagyobb részvételt.

A petíciós bizottság szeretné hangsúlyozni, hogy kezdeményezésük nem a tótság ellen irányul, egyszerüen csak szeretnék, ha végre pont kerülne ennek az ügynek végére. Nem szeretnék, ha ez a kezdeményezés szlovák - magyar harcba torkolna. ( pedig a dolgokért küzdeni és konfrontálódni kell, ez másként nem fog menni, a birkapolitizálásra az MKP 20 éves, a  magar nemzetrész számára súlyos károkat okozó kompromisszum-politikája nevelte a felvidéki magyarokat szerk.) "Azt szeretnénk, ha a város lakosai tudatosítanák, mindenkinek az érdeke, hogy ezt a csúf történelmi hibát végre a helyére tegyük " - írják a petícióban.

"A kezdeményezés már most nagy támogatottságot tud maga mögött, a bizottságban több civil és politikai szervezet is képviselteti magát. Név szerint : Keresztény Magyar Szövetség, Magyar Asszonyok Ligája, VIA NOVA Ifjúsági Csoport, Magyar Koalíció Pártja, Hid, Hello Gúta Ifjúsági Szervezet. Támogatásáról biztosított minket a Csemadok helyi szervezete is. Látható, hogy tényleg széles összefogás alakult ki, és az is szívet melengető, hogy egy jó cél érdekében, képesek vagyunk összefogni. Bízunk a sikerben és mindent megteszünk érte. Reméljuk 2012 március 10.-e az egyik legjelesebb nap lesz majd egyszer Gúta történetében "- hangsúlyozza nyílt levelében a Gútáért Petíciós Bizottság nevében Halász Béla.

(Az alábbi forrás nyomán nemzetidal.gportal.hu szerk.:  http://www.facebook.com/notes/hal%C3%A1sz-b%C3%A9la/sajt%C3%B3nyilatkozat/251581971557987 )

2011.11.05.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés