Hírek : "Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van" - dokumentum-szemle, 1956. november 4-én
"Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van" - dokumentum-szemle, 1956. november 4-én
2011.11.05. 16:01
1956. november 4., vasárnap kronológiája
Jön Szerov
November 4-én moszkvai idő szerint 6, magyar idő szerint 4 órakor elhangzott a jelszó – „Menydörgés” – és ezzel a „Forgószél” fedőnevű hadművelet végrehajtása megkezdődött. A szovjet csapatok megkezdték a forradalom leverését, és a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatának a lefegyverzését. Romániából újabb szovjet csapatok lépték át a magyar határt.
5 óra 20 perckor a rádióban elhangzott Nagy Imre felhívása: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”
7 óra 14 perckor a Szabad Kossuth Rádió az alábbiakat sugározta: „Figyelem! A Magyar kormány felkéri a szovjet hadsereg tisztjeit és katonáit, hogy ne lőjenek. Kerüljék a vérontást! Az oroszok barátaink és azok is maradnak!”
Budapesten a Petőfi laktanyánál 5-10 perces tűzharc alakult ki a fővárosba bevonuló szovjet és a laktanyában elhelyezett magyar csapatok között. A szovjet csapatok ezt követően egy-másfél óráig lőtték a laktanyát.
Münnich Ferenc – a szolnoki nem hivatalos kormányban a fegyveres erők minisztere – parancsot adott, hogy a Magyar Néphadsereg alakulatai ne nyissanak tüzet az érkező szovjet csapatokra, hanem küldjenek eléjük parlamentereket.
A Honvédelmi Minisztériumban tartózkodó Janza Károly altábornagy, Uszta Gyula, Váradi Gyula, Kovács Imre vezérőrnagyok a csapatoknak megtiltották az ellenállást.
Nagy Imre miniszterelnök és még 41 fő menedéket kapott Jugoszlávia budapesti nagykövetségén.
Király Béla vezérőrnagy, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke, a nemzetőrség főparancsnoka az ellenállás folytatása mellett döntött.
A Budapesten lévő alakulatokat a szovjet csapatok lefegyverezték, de több tiszt és katona fegyverrel megszökött.
Az Magyar Néphadsereg 2960 légvédelmi ezred 16 katonája, a felkelőkkel hat löveggel tüzelőállást foglalt a Jászberényi úton, a Kőbányai úton, az Éles sarkon, a Zalka Máté téren és a Csajkovszkij parkban. 13 órakor az Éles sarkot megközelítő négy szovjet harckocsira tüzet nyitottak. Három harckocsi kigyulladt, és a felkelők megrohamozták az égő harckocsikat.
November 4-e után a kerületben az ellenálló csoportok több helyen nyitottak tüzet a szovjet csapatokra.
Az 51. légvédelmi tüzérosztály Soroksárnál tüzet nyitott a szovjetekre.
Az Magyar Néphadsereg 9318 légvédelmi alakulat 6. ütegéből 20 katona a felkelőkkel együtt tüzelőállást foglalt Csepelen az Imre téren. Délután kilőttek egy szovjet páncélos szállító járművet és egy harckocsit. Csepelen a nemzetőrszázadok a szovjetek elleni harcra készülődtek.
A Kádár-kormány felhívása
1956. november 4.
Felhívás a magyar néphez!
Megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
A hazánkban október 23-án megindult tömegmozgalom, amelynek nemes célja a Rákosi és társai által elkövetett párt- és népellenes bűnök kijavítása, a nemzeti függetlenség és szuverenitás védelme volt, a Nagy Imre-kormány gyöngesége és a mozgalomba befurakodott ellenforradalmi elemek növekvő befolyása révén veszélybe hozta szocialista vívmányainkat, népi államunkat, munkás-paraszt hatalmunkat, hazánk létét.
Ez indított bennünket, magyar hazafiakat arra, hogy megalakítsuk a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.
A kormány összetétele:
Kádár János: miniszterelnök,
dr. Münnich Ferenc: miniszterelnök-helyettes, a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere,
Marosán György: államminiszter,
Horváth Imre: külügyminiszter,
Kossa István: pénzügyminiszter,
Apró Antal: iparügyi miniszter,
Dögei Imre: földmívelésügyi miniszter,
Rónai Sándor: kereskedelemügyi miniszter.
A többi tárcák egyelőre betöltetlenül maradtak. Ezeket az ország törvényes rendjének helyreállítása után, a népi demokráciánkhoz hű más pártbeli és párton kívüli képviselőkkel kell betölteni, akik készek megvédeni a szocializmus vívmányait.
Az újonnan megalakult kormány az alábbi felhívással fordul a magyar néphez:
A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása a magyar néphez!
Magyar Testvérek!
Munkások!
Parasztok!
Katonák!
Elvtársak!
Nemzetünk nehéz napokat él át. Veszélyben van a munkások és parasztok hatalma, a szocializmus szent ügye. Veszélyben vannak az elmúlt 12 esztendő mindazon vívmányai, melyeket a magyar dolgozók és mindenekelőtt ti, magyar munkások, a magatok kezével, hősies és önfeláldozó munkával teremtettetek meg.
Az ellenforradalmárok egyre arcátlanabbak. Kegyetlenül üldözik a demokrácia híveit, a nyilasok és más vadállatok gyilkolják a becsületes hazafiakat, legjobb elvtársainkat. Tudjuk azt, hogy hazánkban még sok a megoldást kívánó kérdés, még sok nehézséggel kell küzdenünk! A dolgozók élete még távolról sem olyan, amilyennek kell lennie egy szocializmust építő országban. Az elmúlt 12 esztendőben elért haladással egy időben Rákosi és Gerő klikkje sok súlyos hibát követett el, és súlyosan megsértette a törvényességet. Mindez jogosan tette elégedetlenné a dolgozókat.
A reakciósok saját önző céljaikat követik. Kezet emeltek a mi népi demokratikus rendszerünkre. Ez azt jelenti, hogy a gyárakat és üzemeket vissza akarják adni a kapitalistáknak, a földet a nagybirtokosoknak. Már el is indították Horthy zsandárait, börtönőreit, az egész átkozott és gyűlöletes elnyomó és kizsákmányoló rendszer képviselőit, hogy a nép nyakára üljenek. Nem szabadságot, jólétet és demokráciát hoztak volna, ha győznek, hanem rabságot, nyomort, munkanélküliséget és kíméletlen úri elnyomást. A reakciós elemek, felhasználva a népi demokratikus építésünk folyamán elkövetett hibákat, igen sok becsületes dolgozót – különösen az ifjúság nagy részét – tévesztették meg, akik a mozgalomhoz becsületes, hazafias szándékkal kapcsolódtak. Ezek a becsületes hazafiak azt akarták, hogy társadalmunk, gazdasági és politikai életünk tovább demokratizálódjék, s ezzel biztosítsák hazánkban a szocializmus alapjainak megszilárdítását. Azért emelték fel szavukat, hogy Magyarország erősödjön és virágozzon, hogy szabad, szuverén állam legyen, amely barátságot tart fenn a többi szocialista országgal. Éppen ezért helytelen és bűnös eljárás, ha valaki vádolja ezeket azért, hogy a mozgalomban részt vettek. Emellett nem szabad szem elől téveszteni, hogy felhasználva Nagy Imre kormányának gyöngeségét, ellenforradalmi erők garázdálkodnak, gyilkolnak és rabolnak az országban, és attól lehet félnünk, hogy felülkerekednek.
Mély szomorúsággal és nehéz szívvel látjuk, milyen szörnyű helyzetbe hozták édes hazánkat azok az ellenforradalmi elemek – sőt sokszor jóhiszemű, haladó szellemű emberek is –, akik tudva vagy tudatlanul visszaéltek a demokrácia és a szabadság jelszavával, és ezzel utat nyitottak a reakciónak.
Magyarok! Testvérek! Hazafiak! Katonák! Polgárok!
Véget kell vetnünk az ellenforradalmi elemek garázdálkodásának.
Ütött a cselekvés órája! Megvédjük a munkások és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait! Rendet, biztonságot és nyugalmat teremtünk hazánkban!
A nép és hazánk érdeke az, hogy erős kormánya legyen, olyan kormánya, amely alkalmas arra, hogy kivezesse az országot súlyos helyzetéből. Mi ezért alakítottuk meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja:
Nemzeti függetlenségünk és országunk szuverenitásának biztosítása.
1. Népi demokratikus és szocialista rendszerünk megvédése minden támadás ellen. Szocialista vívmányaink védelme és előrehaladásunk biztosítása a szocialista építés útján.
2. A testvérharc megszüntetése, a rend és a belső béke helyreállítása. A kormány nem tűri meg, hogy a dolgozókat bármi ürügy alapján üldözzék azért, mert a legutóbbi idők eseményeiben részt vettek.
3. Szoros baráti viszony megteremtése minden szocialista országgal, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös be nem avatkozás elvei alapján.
4. Ugyanez az elv szabályozza a kölcsönös előnyt biztosító gazdasági és kölcsönös segítségi kapcsolatainkat.
5. Békés együttműködés minden országgal, függetlenül azok társadalmi rendjétől és államformájától.
6. A dolgozók – különösen a munkásosztály – életszínvonalának gyors és jelentékeny emelése. Több lakást a dolgozóknak. Lehetővé kell tenni, hogy a gyárak és intézmények maguk építsenek lakást munkásaik és alkalmazottaik számára.
7. Az ötéves terv módosítása, a gazdasági vezetés módszerének megváltoztatása, figyelembe véve az ország gazdasági adottságait, hogy a lakosság életszínvonala minél gyorsabban emelkedjék.
8. A bürokrácia megszüntetése és a demokrácia széles kifejlesztése a dolgozók érdekében.
9. A legszélesebb demokrácia alapján kell megvalósítani a munkásigazgatást a gyárakban, üzemekben és vállalatoknál.
10. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, a kötelező beszolgáltatások megszüntetése, az egyéni dolgozó parasztok megsegítése.
A kormány határozottan felszámol minden törvénysértést, melyet a szövetkezeti mozgalom és a tagosítás területén elkövettek.
11. Az eddigi igazgatási szervek és a forradalmi tanácsok demokratikus választásának biztosítása.
12. Támogatja a kisipart és kiskereskedelmet.
13. A magyar nemzeti kultúra következetes fejlesztése, haladó hagyományaink szellemében.
14. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány népünk, munkásosztályunk és hazánk érdekében azzal a kéréssel fordult a szovjet hadsereg parancsnokságához: segítsen népünknek a reakció sötét erőinek szétverésében és abban, hogy helyreállíthassuk a rendet és a nyugalmat hazánkban.
15. A magyar kormány a rend s a nyugalom helyreállítása után tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal és a Varsói Szerződés más résztvevőivel a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásáról.
Munkások!
Dolgozó parasztok!
Értelmiségiek!
Fiatalok!
Katonák és tisztek!
Csatlakozzatok a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz! Támogassátok népünk igazságos harcát, védjétek meg népi demokratikus rendszerünket! Fegyverezzétek le az ellenforradalmi bandákat!
Szervezett munkások!
Álljatok a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mögé!
Haladéktalanul vegyétek fel a munkát!
Dolgozó parasztok!
Védjétek meg a földet, vállvetve harcoljatok munkástestvéreitekkel közös ügyünkért, népi demokratikus rendszerünkért!
Dolgozó és tanuló ifjúság!
Ne hagyjátok megtéveszteni magatokat! Jövőtöket csak a népi demokrácia biztosíthatja, védjétek meg!
Magyar dolgozók!
Jogos gazdasági, politikai és szocialista törekvéseink megvalósításának előfeltétele a népi demokratikus hatalom védelme, a rend helyreállítása, a munka újrafelvétele, a termelés megindítása. Ezért harcol a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, és erre a harcra hívja fel a magyar haza minden önzetlen fiát és lányát.
Dolgozók! Magyar testvérek! Miénk az igazság! Győzni fogunk!
Budapest, 1956. november 4.
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
(Röplap)
Bibó István kiáltványa
1956. november 4.
Magyarok!
Nagy Imre miniszterelnök a hajnali szovjet tárgyaláskor a szovjet követségre ment a tárgyalások folytatására, és onnan visszatérni nem tudott. A reggel összehívott minisztertanácson a Parlament épületében tartózkodó Tildy Zoltánon kívül már csak B. Szabó István és Bibó István államminiszter tudott megjelenni. Mikor a Parlamentet a szovjet csapatok körülfogták, Tildy államminiszter a vérontás elkerülése végett megállapodást kötött velük, mely szerint ők megszállják az épületet, a benne levő polgári személyek pedig szabadon távozhatnak. Ő, a megállapodáshoz tartva magát, eltávozott. Az Országgyűlés épületében egyedül alulírott Bibó István államminiszter maradtam, mint az egyedül törvényes magyar kormány egyetlen képviselője.
Ebben a helyzetben a következőket nyilatkozom:
Magyarországnak nincs szándékában szovjetellenes politikát folytatni, sőt teljes mértékben benn akar élni a kelet-európai népek ama közösségében, kik életüket a szabadság, igazságosság és kizsákmányolás-mentes társadalom jegyében akarják berendezni. A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat is, miszerint a dicsőséges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be. A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. A néhány napirenden volt utcai igazságtételt, valamint ókonzervatív erőknek minden fegyveres erőszak nélkül való jelentkezését a kormány rövid úton megszüntethette volna. Az az állítás, hogy evégből óriási idegen hadsereget kell az országba behívni, illetőleg visszahívni: komolytalan és cinikus. Éppen ellenkezőleg, e hadsereg jelenléte a nyugtalanság és a zavargások legfőbb forrása.
A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget, vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen – kivéve azokat, melyek Budapest közellátását és közműveit érintenék. Fegyveres ellenállásra parancsot adni nincs módomban: egy napja kapcsolódtam be a kormány munkájába, a katonai helyzetről tájékoztatva nem vagyok, felelőtlenség volna tehát tőlem a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor, hogy megmutassák az ENSZ alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az ENSZ bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem érdekében.
Megállapítom egyúttal, hogy Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője és külképviseleteinek törvényes feje Kéthly Anna államminiszter.
Isten óvja Magyarországot!
Budapest, 1956. november 4.
Zsukov jelentése a magyarországi helyzetről
1956. november 4.
Magyarországi helyzetjelentés az 1956. november 4. 21.00 órai állapot szerint.
November 4-én, a nap folyamán a szovjet csapatok Magyarországon tovább folytatták a települések megtisztítását a lázadók itt-ott még ellenállást tanúsító elszigetelt csoportjaitól.
Budapesten csapataink teljes egészében elfoglalták a legfontosabb kormányépületeket, és a lázadók ellenállását lényegében megtörték. A városban az ellenállásnak két góca maradt: a Corvin filmszínház és Buda nyugati részén a Moszkva tér.
A filmszínházban, amely a szomszédos épületekkel együtt egy egész tömböt foglal el, tankokkal és tüzérséggel megerősített jelentős létszámú felkelőcsoport összpontosult.
A csapatok feladata most a szükséges átcsoportosítás végrehajtása, és az ellenállás még meglévő budapesti gócainak teljes felszámolása.
A csapataink által elfoglalt összes helységben katonai igazgatást vezettünk be.
Folyik a lefegyverzett lázadók és magyar katonai alakulatok személyi állományának, valamint a lefoglalt fegyverzetnek és lőszernek a számbavétele.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum