Az alábbiakban a küldöttség egyik olasz tagjával készült interjút ajánlunk az olvasó figyelmébe. Dr. Davide Zaffi kisebbségügyi szakértőként látogatott hozzánk, tudományos kutató a trentói Német-olasz Tudo­mányos Intézetben, s azzal lepett meg bennünket, hogy e két nyelven kívül egyformán jól beszél magyarul és románul is. 
Dr. Davide Zaffi előadása azért volt érdekfeszítő, mert az olasz hatóságok szemszögéből mutatta be a dél-tiroli kérdés alakulását, az ottani kisebbségi autonómia gondolata elfogadásának folyamatát. 

– Jól kivehető volt, hogy az olasz hatóságok álláspontja alaposan módosult az idők folyamán, az első világháború befejezésétől egészen máig. Az elutasítástól így jutottak el a regionális önigazgatás elfogadásáig. 
– Nem beszélhetek a kormány nevében, én csak tanulmányoztam viszonyulását a kérdéshez. Hivatalosan a kormány soha nem módosított álláspontján. Azaz amikor 1946-ban a dolog elkezdődött, és Ausztriával egyezséget kötöttek, az olasz hatóságok akkor is azt mondották, hogy a kérdésben a döntés őket illeti meg, ők adtak autonómiát Dél-Tirolnak. Őneki kell azt nyújtania, mégpedig úgy, ahogyan ő tartja azt helyesnek. Így kaptak a dél-tiroliak 1948-ban egy olyan autonómiát, amely nem felelt meg a lakossági elvárásoknak, amolyan kívülről rájuk erőltettet autonómia volt. Különösen, hogy a dél-tiroliakat egy olyan nagyobb régióba sorolta be, amelyben ők továbbra is kisebbségnek számítottak. Idővel, látva az elégedetlenséget, a kormány belátta, tárgyalnia kell a lakossággal, és együtt kell kimunkálnia egy kölcsönösen elfogadható formáját az önigazgatásnak. 

– Akkor osztották ketté a nagyobb régiót? 
– Pontosan. Az olasz és a német többségű két alrégiót elhatárolták egymástól, de megmaradtak egy régión belül. 

– Ez nyilván az olasz kormány számára is garancia arra nézve, hogy szecesszióra nem kerülhet sor. Ámbátor ennek realitása... 
– Sosem volt! Különösen, hogy Ausztria nem szándékszik megnövelni területét. 

– A mai Európában nemigen kívánja senki megbolygatni a határok kérdését. 
– Úgy van, Ausztria sem, Olaszország, de a dél-tiroliak sem. E kérdés fel sem vetődik. Beszélni kell viszont arról – és nincs olyan, emberek alkotta helyzet, melyben nem merülnének fel problémák –, hogy a dél-tiroli lakosság egy része az autonómia bővítésére törekszik. 

– A németségnek három pártja van. 
– Valóban. Mostanig a Néppártnak abszolút többsége volt az alrégió kisparlamentjében. Megjelent viszont jobbra tőle két új párt, amely már azt kéri, hogy a helységek, hegyek, folyók stb. olasz elnevezését, az olasz toponímiát töröljék el. Ugyanakkor területi milíciával helyettesítenék a mai állami rendőrséget. Én úgy vélem, mindezekről lehet tárgyalni. Ezek legitim kérések, ha a többségi szavazók akaratával találkoznak. Teljesülhet is például az, hogy területi milícia váltsa fel az állami alárendeltségű rendőrséget. Kevésbé az olasz elnevezések használatának eltörlése. Erről személyes véleményem az, mivel az sem javítana a német lakosság helyzetén. A szélsőségességnek nyilván alájátszik a mai gazdasági válság is. 

– Olaszországban több területi autonómiát élvező régió létezik. A dél-tiroliak törekvései hozzájárultak ezek megteremtéséhez is? 
– Nem. Miként Cristoph Pan professzor hangsúlyozta, Olaszország nagy, száznál több tartományra oszlik. Dél-Tirol nemcsak hogy viszonylag apró, az övezeten kívül alig ismert eset. 

– No de az olasz hatósági viszonyulás mégis más ma, mint régen. 
– Valóban átalakult. Az autonómiát már kezdettől, a nemzetközi egyezség aláírásakor elfogadták, de azóta eljutottak annak kívülről oktrojált formájától a kölcsönös megegyezésen alapuló változatáig, mi több, egy dinamikus autonómia gondolatáig, mely szélesíthető az új elvárásoknak megfelelően. Születésekor nem létezett még az Európai Unió, azóta e megváltozott feltételekkel is számolni kell. 

– Látogatása nyilván összefügg a kérdésnek tulajdonított aktualitással. 
– Megítélésem szerint a germanofón lakosság alapjában elégedett a dél-tiroli önrendelkezéssel, és a helyzet eléggé stabil. Ma az unióban sem akkora jelentőségűek e gondok, mint a kilencvenes évek elején, amikor a kommunizmus összeomlása után az etnikai konfliktusok kiéleződésétől félt a Nyugat. Akkor a kisebbségi kérdés napirenden volt. Ma sokan szívesen megfeledkeznének róla. 

Ha jól értettem, dr. Davide Zaffi a kérdés zárójelbe tételét, pláne a megfeledkezést róla, öreg hibának tartja. Valóban, az emberi és közösségi emancipáció ügye nem lehet soha másodrendű gond az emberi jogokra épülő unióban, még kevésbé azon kívül, különösen ott nem, ahol a demokratizálás elemi szintjét sem sikerült még elérni. Az uniónak pedig pontosan a pozitív modellek nyújtása lenne a küldetése e tekintetben véleményünk szerint. 

B. Kovács András 
Háromszék 
http://erdely.ma/autonomia.php?id=103218&cim=bovulhet_a_del_tiroli_onrendelkezes_konszenzualis_demokracia

Kisöpörnék a megszállókat a dél-tiroli radikálisok

Kisöpörnék a megszállókat a dél-tiroli radikálisok 

Vizsgálatot indít a bolzanói (azaz bozeni) bíróság a Dél-tiroli Szabadság Párt nevű radikális jobboldali frakció két képviselője ellen a tömörülés legutóbbi plakátakciója miatt, amelynek keretében "Dél-Tirol le tud mondani Olaszországról" jelszót tartalmazó posztereket függesztettek ki - tájékoztatott pénteken a Die Presse című osztrák napilap. 
A plakátokon, amelyeket az Erdélyhez hasonló helyzetben lévő (csak éppen már széles körű autonómiát élvező) Dél-Tirol (Trentino-Alto Adige) olasz annektálásának 90. évfordulója alkalmából készítettek, egy seprű látható, amint kisöpri az olasz trikolórt, és fehér-piros - Tirolt jelképező - csíkot húz maga után. A plakátakció indítói hangsúlyozzák, hogy ezzel az ábrával azt akarják szemléltetni, hogy Dél-Tirol ereje nagy részét azoknak a problémáknak a megszüntetésére fordítja, amelyeket Olaszország okoz neki. Az olasz állam jelképezésére tudatosan - a félreértés elkerülése végett - választották a nemzeti trikolórt tekintettel arra, hogy kritikájuk nem a dél-tiroli olaszokra, hanem kizárólag az állam ellen irányul. 
A hatóságok szerdán az egyik bozeni nyomdában 800 példányt lefoglaltak a szóban forgó plakátból. Eva Klotz és Sven Knoll ellen "az olasz zászló meggyalázása" miatt indítanak eljárást. Ez a paragrafus a fasiszta idők maradványa, és még mindig hatályos Olaszországban. A két képviselő szerint az államügyészség indoklása Olaszország lejáratása és a jogállamiság kigúnyolása is egyben. 
Pius Leitner, a párt vezetője "érthetetlennek és korszerűtlennek" nevezte a két politikus ellen indított eljárást, és rámutatott: nem muszáj egyetérteni a plakát tartalmával, üzenetével, bírálni is lehet azt, de a véleményszabadságnak minden esetben elsőbbséget kell élveznie. Az államügyészségnek "inkább Voltaire-t kellene olvasnia" ahelyett, hogy ilyen "aránytalan lépéseket" tesz. Amire Leitner szerint Dél-Tirolnak szüksége van, az egy nyílt és őszinte eszmecsere a tartomány jövőjéről. 
(MTI nyomán) 

Frontvonal 2600 méter magasan

Frontvonal 2600 méter magasan 
2011.03.08. 

Sok embernek Tirolról Ausztria jut eszébe. Pedig Tirol 3 részének egyike, az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol. Az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott Tirol egésze, és az 1919-es békeszerződés következtében csatolták a mai Olaszországhoz. Így a mai napig, sok németajkú ember lakja.A hágók tetején, még ma is sok a nyom a háborút illetően, lövészárkok barázdálják a földet, és hírdetik, amit nem lehet nem tudomásul venni: véres harcok folytak ebben a régióban az I. világháborúban.