Izsák Balázs közleményében tisztázni próbálja a két fogalom közötti összefüggést. Utal az 1941-ben Marosvásárhelyen tartott Székely Nagygyűlés határozatára, amely harmincezer székely akaratából mondta ki: „Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk – vagy valaki csak így emleget minket – ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar".
A székelységnek pontosan meg kell értenie, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai népszámlálás során a székely – folytatja gondolatmenetét az SZNT elnöke. „Már a két világháború között megfogalmazták a román nacionalizmus ideológusai azt az igényüket, hogy a székelyeket a népszámlálás során külön nemzetiségként tüntessék fel, ilyen módon törölve Románia térképéről azt az egy tömbben élő magyar közösséget, amely az ország közepén, Magyarország trianoni határától több száz kilométerre él" – írja Izsák Balázs.
Emlékeztet: az 1930-as romániai népszámlálás szervezői úgy tekintették, hogy nincs külön székely vagy csángó nyelv, következéskép nincs székely vagy csángó nemzetiség sem. Végül a Nicolae Iorga és követői által erőltetett, a történelmi valósággal ellentétes elméletet, amely szerint a székelyek nem magyarok, Nicolae Ceausescu próbálta átültetni a népszámlálások gyakorlatába 1977-ben – olvasható az SZNT dokumentumában.
Ebben az időszakban épp az erdélyi magyarok helyzete miatt kezdett egyre feszültebbé válni Románia és Magyarország viszonya, és ilyen körülmények között szerette volna üzenni a román diktátor, hogy a székelyeknek nincs közük Magyarországhoz – idézi fel azt a korszakot Izsák Balázs. Szerinte ez a próbálkozás akkor megtört a székelyek hűségén, magyarságuk tudatos vállalásán, és az akkor még több mint 1 700 000 erdélyi magyarból ezernél alig többen vallották magukat székelynek.
Izsák Balázs a múlt örökségének tekinti azt a törekvést, hogy a mostani népszámlálás során is „leválasszák a székelységet a magyar nemzetről".
„A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar hagyományoknak, hogy történelmi küldetése védelmezni a nemzetet és Magyarországot, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megkérdeznek, akár a népszámlálás alkalmával, és ezt fogják tenni utódaink is minden időkben" – szögezi le közleményében az SZNT elnöke.
Az utóbbi hetekben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyaránt széleskörű kampányt folytatott az ügy érdekében. Ennek során felhívták a figyelmet a magyarság vállalásának gyakorlati következményeire is.
A népszámlálás eredményei alapul szolgálnak a területfejlesztéssel, a regionális politikával, a lakással, a családdal, a szociális helyzettel, a munkanélküliséggel kapcsolatos szakpolitika alakításához – hívták fel a figyelmet a kampányolók, hangsúlyozva: a népszámlálás az elkövetkező tíz évre meghatározza a magyar nyelv használatának, a magyar iskolák, egyetemek, egyházak, kulturális intézmények sorsát. Mindez attól függ, hogy október végén hány magyart számolnak össze.
(MTI nyomán)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum