| Hírek : Magyar siker: az ET végre támogatja a területi autonómiát |
Magyar siker: az ET végre támogatja a területi autonómiát
2011.10.14. 18:25
  Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Kalmár Ferenc András kereszténydemokrata képviselőnek sikerült elérnie, hogy az Európa Tanács a nemzeti közösségek autonómiáját támogató határozatot hozzon.Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán.
Az eredeti határozati javaslat azt szorgalmazta, hogy az ilyen jellegű problémák kezelésére az Európa Tanács korábbi, kisebbségvédelmi keretegyezményében foglalt - kisebbségvédelmi jogi szempontból általános megítélés szerint meglehetősen erőtlen - előírások alapján törekedjenek.
A KDNP-s Kalmár Ferenc András, valamint a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő azonban kellő számú támogatást szerzett ahhoz a módosító indítványhoz, amely a keretegyezmény előírásaira való utaláson túlmegy, és a különböző autonómiaformákat támogató, a területi autonómia gondolatát sem elvető, 2003-ból származó, 1334-es számú Európa Tanács-i határozatra hivatkozik. A határozat 7. és 8.1 pontjaiban találhatók az elfogadott magyar kezdeményezésű módosító javaslatok. Mindez azt jelenti, hogy az Európa Tanács tagállamai számára (köztük Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) kötelező feladat lesz a jövőben az autonómia garantálása az önrendelkezési jog biztosítása érdekében (a felsorolt államok közül semmilyen alapszerződésben nincs benne az autonómia támogatása!!!)
Ez pedig rendkívül erős támogatást adhat a Székely Nemzeti Tanács autómiatörekvéseinek.
Erről a magyar önrendelkezési törekvések szempontjából kulcsfontosságú határozatról és jelentésről itt és itt találhatók további részletek. Kalmár Ferenc András (KDNP)A keddi strassburgi ülésnapon szerepelt a napirenden az a határozati javaslat és egy német liberális képviselő, Marina Schuster által készített jelentés, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiindulópont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában - legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról, vagy éppen Koszovóról -, ami "veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve". A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását.
Az eredeti határozati javaslat azt szorgalmazta, hogy az ilyen jellegű problémák kezelésére az Európa Tanács korábbi, kisebbségvédelmi keretegyezményében foglalt - kisebbségvédelmi jogi szempontból általános megítélés szerint meglehetősen erőtlen - előírások alapján törekedjenek. A KDNP-s Kalmár Ferenc András, valamint a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő azonban kellő számú támogatást szerzett ahhoz a módosító indítványhoz, amely a keretegyezmény előírásaira való utaláson túlmegy, és a különböző autonómiaformákat támogató, a területi autonómia gondolatát sem elvető, 2003-ból származó, 1334-es számú Európa Tanács-i határozatra hivatkozik. A határozat 7. és 8.1 pontjaiban találhatók az elfogadott magyar kezdeményezésű módosító javaslatok. Mindez azt jelenti, hogy az Európa Tanács tagállamai számára (köztük Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) kötelező feladat lesz a jövőben az autonómia garantálása az önrendelkezési jog biztosítása érdekében. Ez pedig rendkívül erős támogatást adhat a Székely Nemzeti Tanács autómiatörekvéseinek. Erről a magyar önrendelkezési törekvések szempontjából kulcsfontosságú határozatról és jelentésről itt és itt találhatók további részletek.
A gyógyír neve: autonómia
A szóban forgó 2003-as határozat egyébként - amelynek címe "Az autonóm régiók pozitív tapasztalata, mint konfliktusmegoldást sugalmazó ihletforrás Európában" - annak idején Andreas Gross svájci szocialista képviselő kezdeményezésére született meg, és a határozatra való visszautalás javaslatát most Gross is támogatta. A svájci képviselő mellett a módosítást támogatta két fideszes és kerszténydemokrata képviselő mellett a délvidéki Kovács Elvira és az erdélyi Frunda György is. Kedden reggel az Európa Tanács emberi jogi és jogi bizottságában Gaudi-Nagy Tamásnak sikerült elérnie, hogy a német liberális rapportőr támogatta saját jelentéstervezetének magyar módosító javaslatokkal történő kiegészítését. Az Európa Tanács közgyűlési gyakorlata szerint ebben az esetben a módosító javaslatok sikere szinte biztosan garantált.
A vitában egyébként Kalmár Ferenc András felhívta a figyelmet arra, hogy Európa keleti felében sokkal több megoldatlan probléma jelentkezik, mint nyugaton. Rendezési mintamódszerként megemlítette a dél-tiroli modellt, az orvosolandó gondok között pedig felhívta a figyelmet a határon túli magyarság nehézségeire. A magyar kereszténydemokrata képviselő a legfőbb jogalkotói feladatot abban jelölte meg, hogy az önrendelkezési jog és a nemzeti szuverenitás összeegyeztetése során "a gyűlölködést elsimítsák, a feszültséget oldják, a türelmetlenséget türelemmé változtassák".
Szintén felszólalt a vitában Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő, aki a határon túli magyarok helyzetét illetően felhívta a figyelmet az anyanyelv használatának biztosításával összefüggő gondokra, az önigazgatási formák, az autonómia létesítésének akadályozására, illetve a kárpótlások megoldatlanságára. Megjegyezte, hogy "a kollektív bűnösség elve sem tűnt még el", és ezzel összefüggésben kitért a Szerbiában éppen most elfogadott kárpótlási törvényre, amely - mint fogalmazott - "kifejezetten diszkriminatív", a kollektív bűnösség elvét alkalmazza a magyar kisebbséggel szemben.
(MTI nyomán)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum