Rogán Antal az MTI-nek ezt megerősítve kifejtette: az eredeti elképzelésük az volt, hogy a végtörlesztés lehetőségét csak azokra a devizahitelesekre terjesztenék ki, akiknek lakáscélú jelzáloghitelük van. Végül azonban úgy döntöttek – idézte fel –, hogy ezt kiegészítik azok körével is, akiknek szabad felhasználású jelzáloghitelük van, de a jelzálog lakóingatlanra van terhelve. Vagyis a végtörlesztés szempontjából annak nincs jelentősége, hogy milyen célra használják fel a devizahitelt, csak annak, hogy lakáscélú ingatlan szolgál-e a jelzálog fedezetéül.
A végtörlesztéssel kapcsolatos egyes adószabályok megfogalmazásakor azonban „véletlenül” úgy maradt, hogy azok továbbra is csak – ahogyan az az eredeti elképzelésekben szerepelt – a lakáscélú hitelfelhasználásra vonatkoznak – utalt a fideszes képviselő a Napi Gazdaság írásában foglaltakra. Közölte ugyanakkor, hogy ezt kijavítják, és az „egyszerű technikai korrigálás” már jövő hétfőn meg is történhet, mégpedig a Ház előtt fekvő, végszavazásra váró adótörvény-módosítási indítványhoz benyújtandó zárószavazás előtti módosító javaslattal. Azaz nem a most hétfőn elfogadott törvényen, hanem a jövedékiadó-emelést tartalmazó adótörvény-módosítási javaslaton keresztül hajtják végre a változtatást, amelyről várhatóan hétfőn dönt is az Országgyűlés.
Rogán Antal szerint a végtörlesztéssel kapcsolatos adószabályozás-módosítás ugyan csak később lép majd hatályba, mint az eredeti jogszabály, ám ennek – mint mondta – nincs jelentősége, mert addig úgysem történik végtörlesztés.
Az Országgyűlés hétfő este döntött úgy, hogy egyes esetekben lehetővé teszi a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztését. Rogán Antal javaslatát 277 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 30 tartózkodással fogadta el a parlament. A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében.
(MTI)
Korábban írtuk:
A szabadfelhasználású jelzáloghitelesek nem mentesülnek az szja- és illetékfizetés alól a végtörlesztésnél a parlament által elfogadott törvény szerint. A vélhetően kapkodással magyarázható baki nyomán erre csak a lakáscélú devizakölcsönöket visszafizetők jogosultak. Kérdés, hogy időben meglesz-e a javítás.
Nem valószínű, hogy a méltányosság vezette a kormánypárti politikusakat arra a lépésre, hogy a korábban beígért adó- és illetékmentesség ellenére a szabadfelhasználású devizahitelesek számára külön terhet rójon ki. Sokkal inkább a kapkodás vezetett oda, hogy a köztársasági elnök aláírására váró jogszabályban szereplő szöveg szerint a végtörlesztést választó szabadfelhasználású devizahitelesek számára sem szja-, sem illetékkedvezmény nem jár, így az elengedett tőketörlesztés után az adósoknak meg kell fizetniük a 16 százalékos adót és a minimálisan 10 százalékos ajándékozási illetéket.
Korábban sokan kétségbe vonták a kormány azon elvét, hogy a valóban lakáscélra felvett hitelesek mellett a szabadfelhasználású jelzáloghiteleseket is meg kell-e menteni az elszabadult árfolyam okozta sokktól. Indoklásuk szerint bár sok ember valóban lakáscélra - például felújításra, vagy éppen a lakáshitel kiegészítésére - vette fel szabadfelhasználású hitelt, ám igen jelentős részük felelőtlenül, a napi fogyasztásra fordította a kölcsönből befolyó pénzt. Utóbbi körben így lett a lakás fedezete mellett felvett hitelből például új plazmatévé a falon. Ezen adósok "megmentése" olyan forintokat von ki a rendszerből, amelyek a ténylegesen rászoruló, a lakhatásukban veszélyeztetett emberek számára hasznosak lehettek volna - szóltak az érvek. A kormány viszont szilárd maradt, amit viszont indokolhat az, hogy senki nem tudja megmondani, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek mekkora részét tapsolták el felvevőik.
A Parlament által hétfőn rohamtempóban, egy nap alatt átvert törvény ugyanakkor most különbséget tesz a két hitelesi kör között: bár mindkettő igénybe veheti a fix árfolyamon végtörlesztés lehetőségét, ám a bank által a tényleges és a 180/250 forintos árfolyam közötti különbségből keletkező kvázi jövedelem után személyi jövedelemadót (szja) és ajándékozási illetéket kell fizetnie a szabadfelhasználású jelzáloghitelesnek, miután a törvény többi paragrafusaiból módszeresen kiirtott "lakáscélú" jelző a törvény első két paragrafusában ott szerepel a devizahiteles hivatkozások előtt.
Miközben kósza hírek keringenek arról, hogy az ENSZ Közgyűlésén épp ma felszólaló Schmitt Pál már aláírta a törvényt, most bizonyos, hogy néhány napot csúszik a jogszabály életbe lépése. A parlamentnek hétfőn rohamtempóban kell módosítania a szöveget - hacsak nem szándékolt kormányzati lépés volt a megkülönböztetés. A köztársasági elnök kedden írhatja alá így a módosított törvényt, amely az aláírást követő 3. napon lép életbe.
(Napi Gazdaság)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum