| Hírek : Felvidék feladása: a magyarok 25 százaléka tót házastársat választ magának - immár tíz éve |
Felvidék feladása: a magyarok 25 százaléka tót házastársat választ magának - immár tíz éve
2011.07.07. 12:08
Minden negyedik felvidéki magyar házasuló tót nemzetiségű személyt vesz el, a vegyes házasságok aránya az elmúlt tíz évben nem változott számottevően. Ez abból az összeállításból derült ki, melyet az Új Szó napilap közölt csütörtökön.
Malina Hedvig is bántalmazói nemzetéből
választott férjet magánakMinden negyedik felvidéki magyar házasuló "szlovák" nemzetiségű személyt vesz el, a vegyes házasságok aránya az elmúlt tíz évben nem változott számottevően. Ez abból az összeállításból derült ki, melyet az Új Szó napilap közölt csütörtökön.Tavaly 25 415 házasságot kötöttek - írja Mózes Szabolcs, a szerző a statisztikai hivatal kimutatására hivatkozva. Annak alapján a házasságkötések száma az elmúlt években ingadozott, a tavalyi volt 2002 óta a legalacsonyabb.
Fokozatosan nő a házasodó felek átlagéletkora, 2010-ben a férfiak 31,9, míg a nők 28,8 éves korukban esküdtek örök hűséget. Az első házasoknál ez a szám alacsonyabb: a férfiak 29,9, míg a nők átlagosan 27,3 éves korukban kötöttek először házasságot.
A 25 ezer házasságból 1177 köttetett magyar nemzetiségű férfi és magyar nő között - ez az összes tavalyi esküvő 4,6 százaléka. A magyar férfiak 72,4 százaléka vett el magyar menyasszonyt, míg a magyar nők 66,6 százaléka magyar vőlegénynek mondta ki a boldogító igent.
A 2010-ben házasodó magyar nemzetiségűek 25 százaléka szlovák nemzetiségű személlyel kötött házasságot. Ez az arány tavalyelőtt és nyolc éve is hasonló volt. Az utóbbi tíz évben tehát nem nőtt számottevően a vegyes házasságok aránya - áll a lapban.
Különösen Pozsony megyében sok a vegyes házasság. A statisztika itt 67 magyar vőlegényt regisztrált, közülük 44 szlovák nemzetiségű nőt vett el, 23 magyart. A házasságot kötő magyar nők esetében hasonló az arány.
Nagyszombat megyében a magyar házasságok aránya 83 százalékos volt, Nyitra megyében 72, Besztercebánya megyében 75, Kassa megyében pedig 65 százalékos. Tavaly a statisztika szerint három cigány-magyar vegyes házasság is köttetett. Érdekesség, hogy közülük kettő Eperjes megyében, ahol összesen csupán nyolc magyar házasuló fél volt. A maradék egy cigány-magyar házasságot Besztercebánya megyében kötötték.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
A jórészt magyarok lakta Dél-Szlovákiában erőteljesen fogy a lakosság: ha a déli járások demográfiai mutatói Szlovákia egész területére vonatkoztatva érvényesek lennének, kihalófélben lévő országról beszélhetnénk – írja az Új Szó című felvidéki magyar napilap.A statisztikai hivatal friss adatai alapján országos viszonylatban tavaly ezer főre számítva 1,3 fővel nőtt a lakosság, ám "Délnyugat-Szlovákiában" mindenütt fogyott. A Nagykürtösi, Lévai, Érsekújvári, Révkomáromi és Galántai járásban a népességfogyás 1,5 és 4,7 ezrelék között mozog. A fogyatkozó lélekszámú járások közé tartozik a Losonci, a Nagyrőcei és a Rozsnyói is; ezekben a csökkenés tavaly 0,4-1,4 ezreléket tett ki, míg a Rimaszombatiban, a Kassa-vidékiben, a Tőketerebesiben és a Nagymihályiban ezer lakosra kivetítve 1,1-4 fős gyarapodás volt tapasztalható - mutat rá Lőrincz Adrián, az összeállítás szerzője.
Az úgynevezett Szlovákiában az ország északi részében, Árvában, a Szepességben és Sáros térségében a legmagasabb a népszaporulat (4,1-10,8 ezrelék).
Gyurgyík László szociológus szerint a déli területeken tapasztalható népességfogyatkozás száz évre visszamenőleg kimutatható. "Hont vármegye területén már a monarchia idején is jóval alacsonyabb volt a termékenység, mint más térségekben" – állítja a szociológus. Hozzátette: "A lakosság lélekszámának alakulását mindmáig jelentős mértékben befolyásolják a kulturális hagyományok, a felekezeti kötődés, vagy például az egykézés."
A Felvidék déli területeinek demográfiai jövőképét jelentős mértékben meghatározza a termékeny korú, 15-49 év közötti nők aránya; Gyurgyík László szerint a Felvidék déli része lakosságának elöregedettsége magasabb az országos átlagnál, így ez további lélekszámcsökkenést vetít előre. Fontos szerep jut a gazdasági tényezőknek is, melyek az elvándorlást, illetve a gyerekvállalási kedvet befolyásolják.
(MTI korrigálva)
Férjhez ment Malina Hedvig, a Nyitrán rövidesen diplomázó csallóközi magyar egyetemista, akit 2006 augusztusában két bőrfejű tót azért vert meg a nyitrai utcán, mert magyarul beszélt. Egy tóthoz.
Hedvig még tavaly decemberben bejelentette, hogy kisbabát vár. Várható anyaságának hírét azzal az indoklással hozta nyilvánosságra, hogy tudomására jutott: a barátja apaságát megkérdőjelező lejárató kampányt akarnak ellene indítani. Férje, a szlovák nemzetiségű Peter Zák a házasság előtt éveken keresztül a barátja volt és a másfél éves nehéz időszak során is kitartott mellette. Malina és a tót csütörtökön, Bálint napján a dunaszerdahelyi városházán, szűk családi körben pecsételte meg bizarr egybekelését.
(Kuruc.info - MTI)
Az alábbi költeménnyel kívánunk sok boldogságot.
ELPÁRTOLT LILIOMSZÁL
(Reményik Sándor)
Liliomszál, liliomszál
Idegenhez mért hajoltál?
Mért öleli karcsú szárad?
Mért felejted a fajtádat?
A fajtádat, a hitedet
Szerelmed tüzére tetted,
Messze látszik lobogása
Mi lesz, ha lesz hamvadása?
Liliomszál, liliomszál
Idegenhez mért hajoltál?
Apád, anyád megsiratott,
Sírván mégis hozzáadott.
Lehetsz neki százszor drága,
Más világ az ő világa,
Világában - ősi- átok
Beleolvad a te világod.
Liliomszál, liliomszál
Idegenhez mért hajoltál?
Ha magod lesz drága gyermek,
Nem tanul liliomnyelvet.
Vagy kis lelkét összetépik,
Meghasonlik míg megérik.
Két tűz között kevert vére
Kiomlik a csatatérre.
Liliomszál, liliomszál
Hajladozzál, hajladozzál.
Szerelmes hajladozásod
A te legfőbb igazságod.
Mi szomorún körül állunk,
Mert más a mi igazságunk.
Siratjuk a nászi kedved,
Siratjuk a fajtánk benned.
Fórum hozzászólások:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum