Már a megalakulásunkkor is nyilvánvalóvá tettük, hogy – ellentétben a magyarországi pártok túlnyomó többségével – sem a Jobbik, sem a JBK nem kívánja a maga képére formálni az erdélyi magyarságot. Célunk a segítségnyújtás, a politikába csatlakozni vágyó fiatalok megszólítása és egy hatékony érdekvédelmi és érdekérvényesítő politika megalkotása, az erdélyi magyarok véleményének a messzemenő figyelembevételével.

A JBK nem abban látja politikai jövőjét, hogy bírálatokat fogalmazzon meg bármelyik erdélyi magyar politikai szervet irányába, bár véleményünket ezzel kapcsolatosan már sokszor kifejtettük. A Jobbik Baráti Kör tagsága rendelkezik egy saját koncepcióval, úgy az erdélyi magyarság jövőjét, mint a jelenlegi problémák értelmezését illetően, mi ennek mentén politizálunk. Azaz, a hangsúly saját koncepciónk és a Jobbik programjának ismertetésén van, nem más szervezetek kérdéses hasznosságú tevékenységének bírálatán.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Jobbik Baráti Kör között nincs semmilyen konfliktus. Véleménykülönbségek adódnak, ám ne feledjük: a Jobbik egy demokratikusan felépített párt, ahol mindenkinek lehet saját véleménye, nincsenek kötelezően előírt kommunikációs panelek. A véleménykülönbségeket pedig mindeddig kulturált és civilizált formában meg tudtuk beszélni, a közös pontot mindig megtaláltuk és ezt szándékozzuk tenni a jövőben is. (Lásd, a kötelező Jobbik-tagság kérdése, amelyet a Jobbik a mi javaslatunkra ellenkezés nélkül visszavont.) Tegyük hozzá: a Jobbik részéről teljes autonómiát élvez a JBK! A Jobbik Baráti Kör új elnöke: Varró István.

Ami a sajtóban megjelent RMDSZ kormányzati szerepvállalását és Markó Béla úr kongresszuson elhangzott beszédét illeti: a JBK nem tartozik azon politikai szereplők közé, akik az RMDSZ támadásából próbálnak politikai tőkét kovácsolni. Amint azt Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke is jelezte, a készülő kisebbségi törvény kifejezetten sikernek számít, bár mi megvárnánk a játszma végét. Azaz, kritikáink fenntartása mellett nem vitatjuk azt a tényt (amelyek makacs dolgok), hogy az RMDSZ ért el bizonyos sikereket az elmúlt húsz évben, bár az ezekért hozott áldozat kérdésében véleményünk eltérő. Markó Béla úr RMDSZ éléről történt visszavonulása után úgy gondoltuk, a lovagiasság szabályai szerint járunk el: mindeddig bíráltuk, ám visszavonulása után nem látjuk értelmét annak, hogy egyek legyünk az őt támadó szervezetek közül, ugyanis – véleményünk szerint – ez azt jelentené, hogy nekünk nincs saját elképzelésünk az erdélyi magyarság jövőjét illetően.

Ami az erdélyi magyarság parlamenti szerepvállalásának veszélyeztetését illeti: a JBK aggódva tekint a jövőbe, amikor azt látja, hogy az erdélyi magyar jobboldali szervezetek képtelenek egységbe tömörülni, hogy politikai érdekképviseletünket hatékonyabbá tegyék, ugyanakkor aggódva figyeljük azokat a folyamatokat is, amelyek eredményeképpen a jobboldali politikai vezetők retorikája egyre távolabb kerül az erdélyi magyarok mindennapi gondjaitól. Ezekből következően, az erdélyi magyarsággal szemben érzett felelősségtől vezérelve ki kell jelentenünk: a JBK nem támogathat olyan politikát, amely az erdélyi magyarságot megfosztja a parlamenti képviselettől, ahogy nem támogat olyan politikát sem, amelynek csak és kizárólag a parlamenti jelenlét önös érdekekben való elérése a célja.

Ami a románsággal való viszonyunkat illeti: a JBK az első határon túli szervezetek között volt, amelyek támogatták, és teljes mértékben felvállalták Vona Gábor elnök úr Trianon újragondolására és egyfajta Közép-kelet Európai Unió létrehozására vonatkozó gondolatait. A JBK a továbbiakban is ennek mentén képzeli el politikai tevékenységét.
Az erdélyi magyar politikatörténet legsikeresebb pillanatai is arra tanítanak minket, hogy az igazság valahol középen van. Azaz, a magyarság érdekeit szem előtt tartó parlamenti jelenlét, amelyet lehetőleg a jobboldali politikusaink érnek el. Ettől a céltól viszont – a mi véleményünk szerint – jelenleg messze vagyunk.

Isten óvja az erdélyi magyarságot!
Marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör

jobbik.hu