| Hírek : Védjük meg falvainkat, városainkat! - Polgárőrség felállítására biztat a délvidéki MRM |
Védjük meg falvainkat, városainkat! - Polgárőrség felállítására biztat a délvidéki MRM
2011.03.12. 14:08
A Magyar Remény Mozgalom (MRM) ismételten figyelmeztet, hogy a településeink egy része nagy veszélyben van. Jelen időben egyszerre aktuális kérdés az utóbbi időben megromló közbiztonsági helyzet és az Európai Unióból kitoloncolt és kitoloncolásra váró szerb állampolgárok ,,hazaköltöztetésének” folyamatai. A délvidéki magyarok által lakott településeinkről folyamatosan érkeznek az információk, miszerint idegen, Koszovóról elszármazott családok költöznek be a különböző ingatlanügynökségek által előre felvásárolt házakba. Olyan hírek is napvilágot láttak, melyek szerint ezeket a családokat és ingatlanügynökségeket maga a szerb állam bízta meg ezzel a feladattal és pénzeli őket! Ha pedig ez így van, akkor ez a településeink nemzetiségi arányainak erőszakos megváltoztatására tett újabb kísérlet, amelyet az alkotmány is tilt!
Martonoson már a lakosság legalább 5 százalékát alkotják az újonnan érkezők, és folyamatosak a beilleszkedési problémák, ami nem csoda, hiszen kitoloncolásuk egyik oka is éppen ebben rejlik. Sőt, újabb várható betelepülőkről érkezett hír, akik már saját papot (!) is hoznának magukkal. Mi ez, ha nem szervezett betelepítés? Az önkormányzat, a helyi közösség, a belügyi szervek és a helyi politikai vezetés pedig nem tesz semmit. Péterréve egy temerini ingatlanügynökség hirdetéseivel van tele, akik az üresen álló házakat akarják felvásárolni. Ez az ügynökség már sikeresen közvetített EU-ból kitoloncolt telepeseket a faluba.
Mivel már nem lehet takargatni azt a tényt, hogy a betelepülők érkezése folyamatos, az is elmondható, hogy azok a települések vannak elsősorban veszélyben, ahol az ingatlanárak alacsonyak. És, sajnos, ez a jelző elsősorban a délvidéki magyarok által lakott falvakra és városokra igaz. Szilárd véleményünk, hogy az EU-ból kitoloncolt és kitoloncolásra váró személyeket oda kell visszatelepíteni, ahonnan elvándoroltak, ha pedig ez nem lehetséges, akkor a legközelebbi erre alkalmas községbe!
Csantavéren és Bácskossuthfalván olyan bűnözői életmódra berendezkedett kisebbségek tartják rettegésben a falvakat, amelyek ellen a rendőrség nem képes vagy nem akar megfelelőképpen fellépni. A kisebb és néha nagyobb értékű lopások már mindennapossá váltak. A polgárok egyre dühösebbek, joggal, hiszen őket és értékeiket az állam nem védi meg. A két helyi közösség vezetősége biztonsági cégeket akar felbérelni, és háztartásonként 200-250 dinár ,,védelmi pénzt” akar behajtani a családoktól. Cserébe pedig kb. tízezer lakosra kapnának éjszakánként két (!) biztonsági személyt, akik ,,őriznék” a közbiztonságot. Kelebiáról, Kisoroszról, Bajmokról, Palicsról, Gombosról, Horgosról is aggasztó hírek érkeztek, de a sort még lehetne folytatni.
Az MRM ismét hangsúlyozza, hogy a lakosság nem köteles fizetni a saját biztonságáért. Vagyis, ha a rendőrség nem képes megfelelő módon ellátni a feladatát, akkor teret kell engedni a civil, társadalmi kezdeményezéseknek, önszerveződéseknek. Számos más országban bevett gyakorlat és hatékony módszer a polgárőrség működtetése, amely önkéntes alapon szerveződő intézmény, és a lakott területek felügyeletét látja el. Szerbiában számos községben, és így Délvidéken is működik a mezőőrszolgálat, amelyet önkormányzatok vagy cégek működtetnek. Miben különbözik az, ha lakott vagy lakatlan területen őrzi valaki a közvagyont?! Semmiben. Tehát, a polgárokat biztatjuk arra, hogy kezdeményezzék és segítsék az effajta csoportosulások létrejöttét, és ebben az MRM a segítségükre is lesz, ha kell.
Emellett, felszólítjuk a VMSZ parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék a 15 ezer dináros megtűrt lopási limit kritikus csökkentését 2 ezer dinár értékhatárig, valamint egy büntető pontrendszer kidolgozását, amely a lopott áru értékét, a bűncselekmény súlyosságát, valamint a visszaesésre való hajlamot venné figyelembe, és ezek alapján fokozatosan növelné a büntetés mértékét, valamint befagyasztaná a szociális segélyeket ezen bűnözői rétegek számára. Emellett, fontosnak érezzük még a büntethetőségi korküszöb 12 éves korig való csökkentését, mivel sokan kijátsszák az aktuális törvényeket, amelyek jelenleg 18 éves korukig gyakorlatilag büntethetetlenséget biztosítanak a fiatalkorú elkövetőknek.
Az MRM a közbiztonsági helyzet javítását a polgárőrség és a mezőőrség minden településen való bevezetésében, a büntetőjogi törvény módosításában és a lakossági összefogásban látja. A nyilvánosság további tájékoztatása és alternatív megoldások felvázolása mellett mozgalmunk konkrét lépések megtételét is tervezi ezen a téren.
Az MRM vezetőségének nevében:
László Bálint, elnök
Szabadka, 2011. március 11.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum