A szigorúan titkos, államtitoknak minősített dokumentumok nyilvánosságra hozataláról a Népszabadság számolt be pénteki számában. A lap szerint a jegyzőkönyvek eredetileg csak nyolcvan év múlva lehettek volna megismerhetők. Gulyás Gergely, az Országgyűlés 2002. és 2010. között és különösen 2006. őszén az állam részéről elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottságának kormánypárti elnöke pénteken, az MTI-nek elmondta: a titkosítást, néhány személyi adat kivételével egyáltalán nem tartják indokoltnak, az ugyanis kizárólag a korábbi kormányzat érdekeit szolgálta.
A fideszes képviselő ezt azzal magyarázta, hogy amíg a szóban forgó bizottságok ülésein jelenlévő, akkori miniszterek - a dokumentumok tanúsága szerint - kizárták, hogy a Fideszt bármilyen felelősség terhelné a 2006-os események miatt, addig a nyilvánosság előtt egy ezzel ellentétes kormányzati kommunikáció folyt. Gulyás Gergely szerint a szükségállapot bevezetésének jegyzőkönyvben megjelenő lehetősége még akkor is megdöbbentő, ha erre valójában nem volt komoly szándék, csak miniszteri említésként esett róla szó.
A politikus kifogásolta továbbá, hogy a most nyilvánosságra került jegyzőkönyvek sem adnak "értelmes választ" arra, hogy a rendőrség 2006 őszén miért nem tudta megvédeni a Magyar Televízió székházát. Hozzátette: a Fidesz ezzel kapcsolatban a jegyzőkönyvek fontos tárgyi tévedésnek tartja, hogy az akkori kormány tisztségviselői úgy interpretálták a történteket, mintha a Szabadság téren jelenlévő tömeg egésze erőszakos lett volna, holott a valóságban a közülük legfeljebb 80-100 személy tanúsított ilyen magatartást.
Hunhír.info kommentár:
Semmitmondó, igaztalan maszatolás. Megint nem arról szól a történet, hogy az egész egy folyamat: a csalással hatalomra került Kúrcsány legitimálása, a Fidesz politikai robbantásának megelőzése volt a cél. Orbán október 23-án, a Fidesz nagygyűlésén nyilvánosságra hozta volna az őszödi beszédet, ezért kellett Gyurcsány diktátornak előre támadnia
Megszüntették a szigorúan titkos, államtitok minősítését azoknak a jegyzőkönyveknek, amelyek még a 2006-os őszi eseményeket követő parlamenti bizottságok közös ülésein készültek.
A beszámolók eredetileg nyolcvan év múlva lettek volna csak megismerhetők. Azt azonban megállapíthatjuk: nemhogy többet, de mintha kevesebbet tudnánk meg a 2006-os forradalmi állapotok politikai hátteréről.
Az viszont erősen gyanús, hogy a szocialista kormányzat emberei gyakran úgy védték „politikai ellenfeleiket”, azaz egyes fideszes képviselőket, mintha egyazon frakció tagjai lennének. Ismerve a magyarországi politika állítólagos megosztottságát, minimum gyanúsnak nevezhető az, hogy Szilvásy mentegeti azokat a fideszes képviselőket, akik az utcán tüntető magyarokkal valamilyen kapcsolatot építettek ki, tartottak fent. Ugyanakkor a fideszes Demeter Ervin Wittner Mária nevében kéri ki magának, hogy a Fidesz politikusasszonyát, egykori ’56-os hőst Zagyva Gyulával említsék együtt, „mossák össze” – ahogy fogalmaz a fideszes képviselő. Látható tehát, hogy az ellentétek dacára egy alapcélban közös nevezőre jutott a narancs- és a szegfűs hadosztály: semmiképp sem szabad megengedni, hogy az „utcának” legyen igaza. Nem is lett, 2010-ig minden különösebb gond nélkül kihúzta a Gyurcsány-Bajnai kormány, épp csak a magyar társadalom rokkant bele.
Kiderül továbbá, hogy a HVIM-et már korábban is megfigyelés alatt tartották a szolgálatok, valamint az is, hogy Petrétei József, akkori igazságügyi miniszter a szükségállapot bevezetését fontolgatta. Ilyenkor önkéntelenül is arra gondolok, gondolunk, ha még egy pár napot húztuk volna, akkor az egész politikai elittől megszabadulhattunk volna.
Tanulságos beszámolókat tartottak a korábbi kormányzati vezetők a négy évvel ezelőtti őszi zavargásokról a parlament emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak 2006. szeptemberi, illetve októberi közös ülésein. Az akkor készült jegyzőkönyveket a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, Galambos Lajos nyolcvan évre titkosította, így csak azután váltak megismerhetővé, hogy az azóta átkeresztelt hivatal új vezetője, Balajti László altábornagy nemrég feloldotta a minősítést.
A 2006. szeptember 19-én, a tévéostromot követő napon, megtartott közös bizottsági ülésen Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter (a nemzetbiztonsági kabinet vezetője) beszámolóját hallgatták meg a politikusok az MTV-székháznál történtekről. A leiratból kiderül, hogy Szilvásy többek között arról beszélt zárt ajtók mögött: sem az NBH, sem a rendőrség nem jelezte előre, hogy a választási kampánygyűléseken túl szélsőséges megmozdulások is lehetnek. Szilvásy megállapítása szerint a tévészékháznál lévő „agresszorok” jelentős részének nem politikai, pusztán károkozási szándéka volt. „Egyszer és mindenkorra leszögezem: ez a csőcselék – nemcsak idézőjelben, hanem valóságosan is – nem a Fidesz vagy az MSZP politikai céljait követte” – mondta a miniszter.
Szilvásy később kérdésre válaszolva elmondta: a tévéostrom előtti Kossuth téri demonstráción többeket is azonosítottak, így például Zagyva Gyulát és Wittner Máriát; előbbi azóta jobbikos lett, utóbbi fideszes parlamenti képviselő. (Az ülésen részt vevő Demeter Ervin fideszes politikus Wittner nevében kikérte magának az összemosást.) De a felsorolásban felbukkan már Budaházy György neve is, akit a jegyzőkönyv furcsa módon „Dunaházi Györgynek” ír. Az ülésen jelen lévő Petrétei József akkori igazságügy-miniszter egyik hozzászólásában megemlíti: ha folytatódnak az ehhez hasonló események, akkor el kell gondolkodni a szükségállapot kihirdetésén is. Galambos Lajos akkori NBH-főigazgató pedig arról számolt be: egyik információjuk szerint „légi jármű jogellenes birtokbavételével Budapest területén akartak bizonyos cselekményeket végrehajtani”, de szélsőséges mozgalmak szervezésében „a határon túli eszmeiséggel szimpatizáló magyar nemzetiségű állampolgárok beutazására is keletkezett információ”. A főigazgató hozzáteszi: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat régóta megfigyelik. (A HVIM tiszteletbeli elnöke egyébként a jelenleg jobbikos parlamenti képviselő Zagyva Gyula.) Az NBH vezetője elmondja a bizottságoknak, hogy szerették volna titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelni Toroczkai Lászlót, a HVIM irányítóját, de a kijelölt bíró ezt nem engedélyezte.
A bizottságok 2006. október 31-én is összeültek, hogy ismét meghallgassák Szilvásy Györgyöt, ezúttal az október 23-i eseményekkel kapcsolatban. A miniszter itt többek között arról beszélt, hogy a rendbontások előtt már látható volt az a hálózat, amelynek például a Magyar Nemzeti Bizottság 2006, a Lelkiismeret ’88 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány is tagjai; ezek pedig – Szilvásy szerint –tetten érhetően bűnözői kapcsolatokkal is bírnak. A miniszter hozzáteszi: a MNB2006 „aktív párbeszédben van a Magosz képviseletében Budai Gyulával”. Utóbbi azóta fideszes parlamenti képviselő és elszámoltatási kormánybiztos lett. A szélsőséges csoportokból álló struktúrát 3-5 szellemi vezető és 6-8 szervező irányítja; hol erőszakos, hol törvényes demonstrációk végrehajtására.
Szilvásy hangsúlyozza, hogy „legális és nem legális körök” fonódnak össze. „Ez az a kör, amely képes arra, hogy ráépülve a legális tüntetésekre, azokat oly mértékben tudja megzavarni, mint amire sor került egyébként október 23-án is” – mondta. Majd később lehallgatott beszélgetésekre hivatkozva elmondja a személyi kapcsolatokat: eszerint Budai Gyula is rendre egyeztet a demonstrálókkal; Kondor Katalin a Magyar Október Mozgalom vezetőivel konzultál, Grespik László pedig egy bemutatott felvételen elmondja, hogy Demeter Ervint tájékoztatni fogja a „helyzetről”. Szilvásy sietve hozzáteszi: utóbbiak nem követnek el bűncselekményt, sokszor maguk sem tudják, hogy mire akarják őket felhasználni.
(kuruc.info)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum