| Hírek : A cigányok hatása az ingatlanpiacra: nem rózsás a helyzet a tények magukért beszélnek |
A cigányok hatása az ingatlanpiacra: nem rózsás a helyzet a tények magukért beszélnek
2011.02.14. 12:36
hunhir.info, www.ingatlanmagazin.com
Bár a szomszéd bőrszíne egy ingatlan értékbecslésében nem szerepelhet, mindenki tudja: ez a szempont sokaknak elsődleges, alakítja az árat, csökkenti a keresletet. Fokozottan így van ez azon településeken, amelyek gyilkosságokkal, elhíresült "cigány gettókkal" kerülnek be a hírekbe.
Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs megye gettósodott településein ingatlant eladni már önmagában kihívás, a lincselések, romagyilkosságok miatt elhíresült falvakban és községekben pedig szinte lehetetlen. A Tokaj-hegyaljai Olaszliszka, a Nyírbátorhoz közeli Kisléta, a Tiszaújváros melletti Nagycsécs, a Pest megyei Tatárszentgyörgy neve egyszerűen röghöz köti az ingatlantulajdonosokat. Az sem vonzó, ha egy-egy település neve kaszával-kapával kerül be a köztudatba: mint például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírlugasé, ahol korábban ilyen eszközökkel fogadták a faluba érkező terepjárókat.
Persze hírnév sem szükséges ahhoz, hogy az ingatlantulajdonosok pórul járjanak: “Polgáron van olyan utca, ahol korábban nem éltek romák, de nemrég odaköltözött egy család és ennek hatására ott közel egymillió forinttal csökkentek az árak – ez egy 6–7 millió forintos ingatlannál rengeteget számít” – mondja egy tiszaújvárosi ingatlanos, majd hozzáteszi, hogy a kistelepüléseken még rosszabb a helyzet, sok helyütt el sem lehet adni a lakásokat.
Mint elmondta, Kesznyéten, Körömön, Kiscsécsen, Tiszagyulaházán, Tiszakeszin, Tiszatarjánban a romákon kívül nem vesz senki ingatlant. Oszláron annyira rossz a közbiztonság, hogy a házakat csak észrevétlenül lehet elhagyni, ügyelve arra, nehogy meglássa valaki, hogy üresen marad az épület. A tulajdonosok ezen a településen is próbálnak szabadulni az ingatlantól: ennek érdekében a végtelenségig leviszik az árat, végső esetben pedig hátra is hagyják otthonaikat. A házak sorsa ekkor megpecsételődik: szó szerint széthurcolják azokat.
Önképzőkör
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy kistelepülések elgettósodásával öngerjesztő folyamat indult be: azokban a falvakban, amelyekbe túl sok “problémás család” települt, elkezdtek csökkenni az ingatlanárak. A környezetükre igényes emberek – legyenek bár romák vagy nem romák – innentől kezdve nem vesznek házat ezen településeken, a faluban maradók többsége pedig nem jelentett fizetőképes keresletet. Emiatt a kisebb falvakban a pármillió forintos ingatlanok szinte ingyen cseréltek gazdát.
“Régebben egymillió forintos kölcsönnel már parasztházat lehetett vásárolni, amivel nem is lett volna probléma, ha kellőképpen vizsgálták volna a hitelképességet, a jövedelmet. Nagyjából azonban az történt a kistelepüléseken is, ami az elhíresült miskolci Avas lakótelepen” – mondja ingatlanos szakértőnk, majd hozzáteszi, hogy a most kialakult helyzet leginkább azokat a cigány családokat sújtja, amelyeknek esélyük sem volt hosszútávon törleszteni.
Fordított arány
A gondokat már az ingatlanárak is jól jelzik: a Zemplén megyei Alsóvadászon, ahol a legutolsó, azaz a 2001-es népszámláláson a lakosok negyede vallotta magát roma származásúnak, egy közel 2 ezer négyzetméteres telken álló, 90 négyzetméteres, összkomfortos, felújított parasztházat már 5,5 millió forintért meg lehet venni. A 2001-es adatok szerint 49 százalékban romák lakta Makkoshotykán szintén nagyon alacsonyak az árak: itt 4,7 millió forintért árulnak ezer négyzetméteres telken álló, 64 négyzetméteres, szépen felújított családi házat. Körömön már 2001-ben is roma többség volt – ezen a településen ma 4,5 millió forintért kínálnak közel ezer négyzetméteres telken álló, 80 négyzetméteres családi házat.
Érdekes, de azokon a településeken, ahol köztudottan sok cigány ember él – és ahol félő, hogy az ingatlanok emiatt nehezebben eladhatók –, a tulajdonosok hirdetésében még a roma szomszédság hiányát is hajlamosak kiemelni: cigányokat ugyan nem emlegetnek, de más módon utalnak arra, hogy az ingatlan “ebből a szempontból jó adottságú”.
Ózdon például 10 millió forintért árulnak egy 120 négyzetméteres panorámás családi házat, amelynek hirdetésében kiemelik: az ingatlan biztonságos környéken van. Rendezett lépcsőház, kulturált lakóközösség kulcsszavakkal kínálják azt a 37 négyzetméteres ózdi panelt is, amelyért tulajdonosa kevesebb mint 4 millió forintot szeretne kapni. Az ilyen jellegű hirdetések nem egyedülállóak: kultúrált szomszédság a varázsszó annál a 80 négyzetméter körüli, újszerű ózdi családi háznál is, amelyet 8,5 millió forintért árulnak. A szomszédok kiléte a telkeknél is lényeges lehet: a Mezőkövesdhez közeli Tardon például a “tisztán magyarok lakta faluban” kifejezés szerepel a 4 ezer négyzetméteres parcella erényei között.
Hunhír.info - www.ingatlanmagazin.com
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum