Magyarország újonnan elfogadott médiatörvénye akár szűk korlátok közé is szoríthatja a sajtószabadságot - figyelmeztet az Amnesty International (AI). A nemzetközi emberi jogi szervezet pénteki közleménye szerint a korlátozások mértéke, az újságírók és szerkesztők számára adott egyértelmű iránymutatások hiánya, és az új szabályozó testület túlzott hatalma együttesen nagyon káros hatást gyakorolhatnak a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezhet olyan súlyos bírságok kivetéséről, mint például tízmillió forint országosan terjesztett hetilapok esetében, vagy akár kétszázmillió forint az úgynevezett jelentős befolyással bíró médiaszolgáltatóknál, amennyiben azok tartalma a hatóság megítélése szerint a "közérdekkel", "közerkölccsel" vagy a "közrenddel" megy szembe. Ugyanígy bírságok szabhatók ki a hírközlési tartalom "kiegyensúlyozatlanságáért" is. Az AI szerint azonban ezek a fogalmak nincsenek pontosan definiálva a törvényben, így az NMHH szabad belátása szerint értelmezheti őket.
Az új médiahatóság arra is fel van jogosítva, hogy adott esetben elhallgattathasson sajtóorgánumokat - emlékeztet pénteki közleményben az Amnesty International. A szervezet szerint az NMHH függetlenségével kapcsolatban is vannak aggályok, hisz vezetőit a kormányzó Fidesz, elnökét pedig a miniszterelnök delegálta.
"Ez a törvény túl sok lehetőséget ad a visszaélésékre, az önkényes alkalmazhatóságra, és arra, hogy a politika belefolyjon a szerkesztőségi döntésekbe" - áll az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgató-helyettesének nyilatkozatában. John Dalhuisen szerint "komoly aggodalomra ad az is okot, hogy az új törvény a cenzúra, illetve az öncenzúra erősödését is előidézheti."
Az Amnesty International pénteki közleményében emlékeztet arra, hogy néhány órával a törvény elfogadása után, a közrádió egyik ismert műsorvezetője elnémult egy percre, hogy tiltakozásának adjon hangot az új szabályozást illetően. Ezek után a műsorvezető és szerkesztője ellen is felelősségre-vonási eljárás indult. Néhány héttel a törvény elfogadása előtt, az emberi jogok világnapján a közrádió nem adta le (kivételesen helyesen - a szerk.) a Társaság a Szabadságjogokért elnökével felvett interjút arra hivatkozva, hogy túl éles kritikákat fogalmazott meg a jelenlegi magyar emberi jogi helyzettel kapcsolatban.
"Magyarország 2011 januárjában úgy veszi át az uniós elnökséget, hogy közben széleskörű a hazai és a nemzetközi felháborodás abból kifolyólag, hogy ez az új törvény teljesen ellene megy az európai és a nemzetközi emberi jogi normáknak" - közölte John Dalhuisen. "A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell a törvény felülvizsgálatát és megváltoztatását úgy, hogy az a véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartásával legyen végrehajtható" - tette hozzá az AI régiós programigazgató-helyettese.
(FH nyomán)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum