Hírek : Csángó oktatási program indul Csíkszeredában |
Csángó oktatási program indul Csíkszeredában
2010.12.21. 15:34
Hargita Megye Tanácsa, együttműködve a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével és a csíkszeredai Palladis Ars Egyesülettel, december 21-én a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolában szerződést kötött a csángó magyar kultúra támogatása érdekében. A program célja az identitástudat és a csángó értékek, hagyományok iránti elkötelezettség megerősítése azon Bákó megyéből származó diákok körében, akik különböző Hargita megyei iskolákban tanulnak.
Az ünnepélyes szerződés-aláíráson részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Balogh György, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Pogar László, a Bákó Megyei RMDSZ elnöke és Benkő Éva, a Palladis Ars Egyesület elnöke.
– Nemcsak a kultúra, az oktatás, a nevelés terén, hanem a gazdasági életben is meg kell keresni az együttműködés lehetőségeit, mert így jobban megismerjük egymás értékeit, életét. Azt szeretnénk elérni, hogy azok a gyerekek, akik itt tanulnak, olyan tudással térjenek haza, amit otthon kamatoztatni tudnak, és az itt eltöltött évek segítségükre lesznek majd identitásuk és csángó értékeik megőrzésében – nyilatkozta Borboly Csaba.
A Hargita Megye Tanácsa és a Palladis Ars Egyesület által finanszírozott program összértéke 30 500 lej. A Csíkszeredában tanuló Bákó megyei iskolások csángó népi táncokkal és énekek bemutatásával emelték az esemény ünnepi hangulatát.
(barikád.hu)
KAPCSOLÓDÓ:
Északi csángók nyomában délen
|
|
2008.01.23. 15:52 |
|
„Bé vagyunk rekesztve ide az oláhok közé "
Erdély Ma, 2008. január 23. Ploszkucényt földrajzi elhelyezkedése ellenére (az egyik legdélebben fekvő csángó faluról van szó) lakosainak származása szerint az északi csángó településekhez soroljuk. Őseiket mai ismereteink szerint főként Szabófalváról telepítették ide a környék akkori bojárjai, földesurai. A falu hagyományairól gazdag archív anyag áll rendelkezésünkre, Domokos Pál Péter is járt a faluban és leírást készített róla. Az 1930-as népszámlálási adatok szerint 1350 lakosából 1220-an katolikus vallásúnak, 1185-en magyar anyanyelvűnek vallották magukat. Kíváncsian vártuk, mi maradt ezekből a gazdag magyar hagyományokból, a falu magyar nyelvű lakosaiból?
|
|