Szepsi kisváros ősi magyar földön található, Kassa és Rozsnyó között fekszik. A trianoni gúnyhatártól alig 20 km-re találjuk a Bódva partján, mely a várost átszeli. A tudatos tótosítás ellenére a magyarság még mindig tartja magát. Ez a videó is erről tanúskodik.

1910-ben 2197 lakosából 2163 magyar volt. A trianoni békediktátumig Abaúj-Torna vármegyéhez, később ennek Csereháti járásához tartozott. Jeleneleg a betelepült és tudatosan a kommunista rendszer alatt betelepített tótok és az asszimilációs nyomás miatt a város lakosainak kb. 50%-a vallja magát tótnak, ezeknek több,mint fele elgyökértelenedett, beolvadni akaró magyar, aki magyarul beszél, de számításból, félelemből, butaságból inkább tótnak vallja magát a népszámláláskor. Érdemes megemlíteni a kommunista csehszlovák műállam szlávosító politikájából azt a momentumot, ahogyan Szepsit és környékét iparosítás címszó alatt próbálták eltótosítani.

Ezt úgy oldották meg, hogy úgy építettek  vasgyárat Szepsi és Kassa között félúton a magyarlakta,mindig mezőgazdasággal foglalkozó terület kellős közepébe,hogy se munkás, se vasérc, se szén nem volt több száz kilométeres körzetben. Ennek következtében az északról betelepített, jó fizetésért idecsalogatott tótoknak külön kis munkásváros is épült a gyár mellett, valamint a környező magyar városokat is ellepték a tót telepesek. A vasércet igen nagy költséggel Szovjetúnióból szállították ( a röhej az volt az egészben, hogy a széles nyomtávú ruszki vasutak miatt a határon még a normális nyomtávon közlekedő vagonokba is át kellett pakolni a vasércet ,hogy a gyárba érjen, de ez sem számított), a szenet Csehországból, a munkásokat meg a Tátra alól csalogatták Kassára és környékére. A vasgyár a komcsi rendszer bukása után teljesen csődbe ment, jelenleg egy része amerikai tulajdonos kezében van. Tót megélhetési politikusok a csehszlovák műállam szétesése után bagó pénzért a gyárat megvásárolták, de nyereséggel üzemeltetni nem tudták. 

Visszatérve a Bódva menti Szepsi városra: első említés a szepsi templomról és plébánosról 1290. december 21-én III. Endre király kiváltságlevelében szerepel. A 11. században István király rendelete kimondta, hogy minden 10 község építsen egy templomot. Valószínűleg Szepsi első temploma is ekkor épült.