Hírek : Hajrá Felvidék! Nagyszerű videó a szepsi magyar iskola diákjaitól!Köszönet a tanároknak !
Hajrá Felvidék! Nagyszerű videó a szepsi magyar iskola diákjaitól!Köszönet a tanároknak !
2010.12.16. 22:36
Szepsi kisváros ősi magyar földön található, Kassa és Rozsnyó között fekszik. A trianoni gúnyhatártól alig 20 km-re találjuk a Bódva partján, mely a várost átszeli. A tudatos tótosítás ellenére a magyarság még mindig tartja magát. Ez a videó is erről tanúskodik.
1910-ben 2197 lakosából 2163 magyar volt. A trianoni békediktátumig Abaúj-Torna vármegyéhez, később ennek Csereháti járásához tartozott. Jeleneleg a betelepült és tudatosan a kommunista rendszer alatt betelepített tótok és az asszimilációs nyomás miatt a város lakosainak kb. 50%-a vallja magát tótnak, ezeknek több,mint fele elgyökértelenedett, beolvadni akaró magyar, aki magyarul beszél, de számításból, félelemből, butaságból inkább tótnak vallja magát a népszámláláskor. Érdemes megemlíteni a kommunista csehszlovák műállam szlávosító politikájából azt a momentumot, ahogyan Szepsit és környékét iparosítás címszó alatt próbálták eltótosítani.
Ezt úgy oldották meg, hogy úgy építettek vasgyárat Szepsi és Kassa között félúton a magyarlakta,mindig mezőgazdasággal foglalkozó terület kellős közepébe,hogy se munkás, se vasérc, se szén nem volt több száz kilométeres körzetben. Ennek következtében az északról betelepített, jó fizetésért idecsalogatott tótoknak külön kis munkásváros is épült a gyár mellett, valamint a környező magyar városokat is ellepték a tót telepesek. A vasércet igen nagy költséggel Szovjetúnióból szállították ( a röhej az volt az egészben, hogy a széles nyomtávú ruszki vasutak miatt a határon még a normális nyomtávon közlekedő vagonokba is át kellett pakolni a vasércet ,hogy a gyárba érjen, de ez sem számított), a szenet Csehországból, a munkásokat meg a Tátra alól csalogatták Kassára és környékére. A vasgyár a komcsi rendszer bukása után teljesen csődbe ment, jelenleg egy része amerikai tulajdonos kezében van. Tót megélhetési politikusok a csehszlovák műállam szétesése után bagó pénzért a gyárat megvásárolták, de nyereséggel üzemeltetni nem tudták.
Visszatérve a Bódva menti Szepsi városra: első említés a szepsi templomról és plébánosról 1290. december 21-én III. Endre király kiváltságlevelében szerepel. A 11. században István király rendelete kimondta, hogy minden 10 község építsen egy templomot. Valószínűleg Szepsi első temploma is ekkor épült.
Az Árpád-korban Szekeresfalvának nevezték, mivel királyi szekeresek lakóhelye és lótenyészete volt itt.
Szepsi híres emberek
Itt született 1595-ben Szepsi Csombor Márton utazó, aki az első magyar nyelvű útleírás az Europica Varietas szerzője. Ebben a műben az 1616-1619-es európai körútját írja le. Meglátogatta Lengyelországot, Dániát, Hollandiát, Angliát, Franciaországot. Német- és Csehországon keresztül tért haza. A könyv 1620-ban jelent meg Kassán, mikor az akkori kassai bíró Bocatius, Alvinczi Péter ajánlására alkalmazta Csombort, mint a Kassai Iskola rektorát. Később Varannóra került a Nyári családhoz, ahol Udvari schóla címmel megírta az első magyar erkölcstant, mint alapvető pedagógiai művet. A jeles szerzőt, Csombor Mártont, a Strassburgi Akadémia tagjává választották. Fiatalon halt meg pestisjárvány áldozataként, sírhelyét nem ismerjük, de az utókor őrzi emlékét.
Itt született 1576-ban Szepsi Laczkó Máté történész, költő. Az iskolát Szepsiben, majd Sárospatakon látogatta. 1606-tól Olaszliszkán, később Kassán tanár volt. Lórántffy Mihálysegítségével Wittenbergben folytatta tanulmányait 1608-ban, ahol felügyelő diákká válik az ottani magyar diákoknak. 1610-ben már tanított Erdőbényén. 1612-ben ismét folytatta tanulmányait Hanauban, 1614-ben visszatér Erdőbényére. Később Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György szolgálatába állt. Irodalmilag aktív volt, mint történész és költő. Ennek ellenére leghíresebb alkotása a tokaji aszú, amit elsőként neki sikerült elkészíteni, és először 1630-ban tálalta fel úrnője asztalára. Az aszú elkészítése máig az ő receptúrája alapján folyik. E fejedelmi ital feltalálója 1633. január 20-án halt meg Erdőbényén.
Itt született 1883-ban Hokky Károly politikus, országgyűlési képviselő.
Itt született 1939. március 21-én Csáji Attila, református lelkész fiaként. Budapesten él. Világhírű képzőművész, alkotásainál főleg lézer technikát használ.