| Hírek : Délvidék: Az 1944-45-ös vérengzésekre emlékeznek |
Délvidék: Az 1944-45-ös vérengzésekre emlékeznek
2010.11.06. 11:33
2010.11.01.kitekinto.hu
Hosszú ideig az itteni magyarságnak még beszélni sem igen lehetett róla. Most szabad a megemlékezés, a bűncselekmény részbeni hivatalos beismerése is megtörtént. Egyes áldozatok esetében pedig még a bírósági rehabilitációt is kiharcolta a család.
Egy parlamenti nyilatkozat és hivatalos bocsánatkérés még várat magára, de egyszer talán az is eljön. A véres megtorlás ártatlan áldozatainak tízezreire emlékezik ezekben a napokban a délvidéki magyarság.
Csúrogon tizenhat éve emlékeznek meg az 1944 októberében, novemberében ártatlanul kivégzett szeretteikről a hozzátartozók. A koncentrációs táborok túlélői, a gyászolók ezúttal is a sintérgödörnél kialakított kegyhelyen emlékeztek. Az idén többen gyűltek össze, mint tavaly, a nagyjából száz jelenlevő elénekelte a Himnuszt, majd az egyház, továbbá az anyaországi és tartományi politikum képviselői mondtak alkalmi beszédet.
Korsós Tamás, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja szerint Csúrog szimbólum, a kegyetlenségnek, az engesztelhetetlenségnek és a megbékélés hiányának a jelképe. A főkonzul emlékeztetett arra, hogy a „halott katona többé nem ellenség”, így az ártatlanul kivégzett civil sem lehet az.
– Korábban nem is tudhattunk az 1944-45-ös eseményekről, sem itt, sem Magyarországon nem beszélhettünk róluk, így nőttünk fel. Ma már többnyire ismerjük az áldozatok nevét, tudjuk, hogy ártatlanul kínozták és gyilkolták meg őket, tudjuk azt is, hogy ezt mások is tudják. Azok is, akik az adott esetben annak az országnak, népnek a képviselői, vagy a gyilkosok hozzátartozói – mondta, majd ismertette a feladatát, amely a múlt lezárását, a megbékélés elősegítését jelenti. – A magyar atrocitások kivizsgálása megtörtént. Magyarország vállalta, elismerte a bűnöket, feldolgozta, és bocsánatot kért. A számháború nem lehet cél, nem vitatkozhatunk arról, hogy melyikünk gazemberei öltek meg több ártatlan embert. Az a célunk, hogy emelt fővel gyászolhassuk ártatlan halottjainkat, ez alapvető emberi jog – mondta Korsós Tamás, hozzáfűzvén, hogy a magyar nemzeti összetartozás még sohasem volt annyira erős, mint most.
A főkonzul után az egybegyűltekhez szólt Ékes Ilona, a Fidesz országgyűlési képviselője, Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő, Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke és Csonka Áron, a VMDK elnöke is. A felszólalások után a meggyilkoltakra emlékezve a felsoroltakon kívül a Délvidéki Mártírok, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért, a Csongrád Megyei Közgyűlés, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság és a Vajdasági Magyar Szövetség szervezetek képviselői is koszorúztak. Teleki Júlia és Légvári Sándor helybeliek édesapáikra emlékezve helyezték el a kegyelet virágait a közelmúltban rendszeresen meggyalázott, felgyújtott keresztnél, amelyet az idén első alkalommal nem kellett lecserélni; a tavaly felállított emlékkeresztet (még) nem rombolták le.
kitekintő.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum