Az internetes lapokra is vonatkozik az új magyar médiaalkotmány

Erdély Ma, 2010.11.04.

A parlament elfogadta a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt. A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett javaslat tartalmazza a helyreigazítás szabályait, amelyek jelentősen nem változtak a korábbiakhoz képest, emellett védi az oknyomozó újságírókat.

Az Alkotmány 61. paragrafusának módosítása, és a júliusban megszavazott, a hírközlésről és a médiáról szóló törvények módosítása után az országgyűlés kedden elfogadta az új médiaszabályozás következő elemét, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt.

A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett javaslatot, amely 2011. január elsején lép életbe.

A médiaszabályozás kedden elfogadott része főként a médiatartalmakra fókuszál. Az előterjesztők szerint a médiaalkotmány a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló lépés. Azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon.
hirdetés

A korábbi hírekkel ellentétben a törvény hatálya alá kizárólag a már eddig is szabályozás alatt álló televíziók, rádiók, nyomtatott és internetes újságok, illetve a lekérhető médiaszolgáltatások tartoznak, a magáncélú weblapok, blogok nem. Regisztrációs kötelezettsége is csak előbbieknek van. Fontos eleme ugyanakkor a törvénynek, hogy a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is kiterjed, feltéve, hogy a szolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében telepedett le az országhatáron túl. 

A korábbi elképzelések szerint a vélemény ellen is lehetett volna helyreigazítást kérni, de L. Simon László módosító javaslatának eredményeként most is csak a ténybeli hazugsággal kapcsolatos helyreigazítási kötelezettségről szól a törvény. Csupán a hamis tényállítások korrekciójára adott idő rövidül (napilapok, internetes sajtótermékek és hírügynökségek esetén a kézhezvételtől számított öt napon belülre). Változás azonban, hogy a helyreigazítás szabályait a polgári törvénykönyv helyett a médiaalkotmány tartalmazza.

A rejtett kamerás felvételek, álruhás, beépülések kedvezőbb elbírálás alá eshetnek, a tényfeltáró újságírók akár másnak is kiadhatják magukat, hogy információhoz jussanak. A törvény szerint a tartalomszolgáltató mentesül a jogi felelősségre vonás alól, ha az újságíró közérdekű információ megszerzése érdekében jogsértést követ el, és az adott információ nem vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető. Ez utóbbi feltétele az is, hogy a törvénytelen eszközökkel megszerzett információ nyomán a hatóságok számára addig nem ismert bűncselekmény elkövetésére derül fény, és az elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan sérelmet.

A törvény szerint a tartalomszolgáltatók jogosultak a bírósági vagy hatósági eljárásban információforrásaikat titokban tartani. Az újságírók és a szerkesztők függetlenek az államtól vagy bármely más érdekcsoporttól, beleértve tartalomszolgáltatójuk tulajdonosait is. A törvény védi az újságírót és a szerkesztőt a tartalomszolgáltató tulajdonosának vagy támogatóinak (reklámozók) nyomásgyakorlása ellen: nem alkalmazható joghátrány a tartalomszolgáltató munkavállalójával szemben azért, mert megtagadta a szerkesztői és újságírói szabadságát csorbító utasítást.

Nem változik a hatályos sajtótörvény azon rendelkezése, amelynek értelmében az újságíró köteles a nyilatkozatot a nyilatkozatot adónak – kérelmére – megmutatni. Továbbra is igaz, hogy a nyilatkozat csak akkor nem közölhető, ha a nyilatkozó azért nem járul hozzá, mert az általa elmondottakat érdemben és kifogásolhatóan megváltoztatták.

A médiaalkotmány értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a magyarok számára jelentőséggel bíró eseményekről. A jogszabály a sajtó kötelezettségeként nevesíti a hiteles, gyors és pontos tájékoztatást, ugyanakkor kimondja, hogy ez a szolgáltatók összességének feladata. A tájékoztatási tevékenységet végző médiumok számára előírás a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás, ez azonban a nyomtatott és online sajtótermékekre nem vonatkozik, azok változatlanul lehetnek „pártosak".

A törvényben kimondják azt is, hogy az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, hivatalos és közfeladatot ellátó személyek kötelesek elősegíteni a médiát tájékoztatási feladata elvégzésében.

index.hu 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés