Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 2010. október 5-én Strasbourgban tartott ülésén az ukrajnai demokratikus intézmények ügyében készített jelentés vitájában felszólalt többek között Gaudi-Nagy Tamás jobbikos, és Gruber Attila fideszes országgyűlési képviselő, valamint Szergej Markov orosz parlamenti képviselő is vitába szállt a kisebbségi jogok feltétlen védelme érdekében.

Gruber Attila pozitív lépésnek nevezte, hogy március 28-án új oktatásügyi rendelkezések léptek hatályba Ukrajnában, és ezek csökkentik az előző kormány rendeleteinek a kisebbségekre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Az ukrán hatóságoknak azonban további lépéseket kellene tenniük a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatása terén - tette hozzá a magyar képviselő. Kiemelte, hogy Magyarországnak különleges érdeke fűződik az ukrajnai kisebbségi nyelvoktatás figyelemmel követéséhez, hiszen Kárpátalján nagy számban élnek magyarok. Gruber szerint veszélyeztetett helyzetben van az ukrajnai magyar nyelvű tankönyvkiadás. Fontosnak mondta, hogy nyújtsanak támogatást a nem kormányzati finanszírozású oktatási intézményeknek.

Szergej Markov képviselő (Egyesült Oroszország) a vitában egyetértéssel utalt vissza Gruber Attila álláspontjára, és hangsúlyozta: támogatni kell Ukrajnában a magyar, a román és az orosz nyelv használatát az oktatásban és a közigazgatásban egyaránt. Markov kemény kritikával illette Juscsenkó kormányának intézkedéseit, hangsúlyozta, hogy az ukrán nép elutasította a narancsos forradalmat, továbbá "ultranacionalistának" bélyegezte az előző ukrán vezetést, és felhívta a figyelmet arra, hogy az új kijevi kormányzat megkezdte a regionális, illetve kisebbségi nyelvek európai chartájának végrehajtását.

Gaudi-Nagy Tamás - az ET közgyűlésének tagja, aki nem tartozik egy politikai csoporthoz sem - a függetlenekkel szembeni diszkriminatív szabályok miatt már nem mondhatta el felszólalását a vitában, azt csak írásban nyújthatta be, azonban az így a jegyzőkönyv részévé vált. Az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az új ukrán vezetés tett ugyan a feszültségeket oldó lépéseket, de még nem ért el áttörést ezen a téren tekintettel arra, hogy az Ukrajnában élő magyarokat szabad akaratuk, önrendelkezésük gyakorlásában jelentősen korlátozták, hátráltatták az előző vezetés alatt, és mindez a mai napig tapasztalható még, ha nem is olyan nagy mértékben, mint korábban. Gaudi a regionalitás és az autonómiatörekvések fontosságát hangsúlyozta, arra hivatkozva, hogy ezzel lehetne biztosítani a kisebbségek megmaradását, illetve "Trianon káros örökségének felszámolását". Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország volt az első nemzet, amelyik 1991-ben elismerte Ukrajna függetlenségét, másfelől Ukrajna állami egyezmény révén elismerte, hogy a magyar etnikai kisebbség olyan közösség, mely rendelkezik egyéni jogokkal. Az egyezmény garantálta az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás, az anyanyelvű oktatás, valamint a magyarok kisebbségi ügyekbe való beleszólásának jogát. Az 1991-es ukrán függetlenségi nyilatkozat alapján a Kárpátalja lakónak jogában állt döntést hozni, hogy szeretnének-e területi autonómiát. Bár a többség az autonómiára voksolt, ezt azóta sem érték el.

Gaudi végül Szergej Markovhoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy a Juscsenkó vezette narancsos forradalom - amelynek idején figyelmen kívül hagyták a deklarált nemzetközi egyezményeket, megsértették az emberi és állampolgári jogokat, folyamatosan elnyomták a kisebbségeket, összeomlott. Írásban benyújtott beszédében ígéretesnek nevezte a változásokat, de külön kiemelte, hogy a pozitív irányú változások tényleges bekövetkeztéhez az Európa Tanácsnak kulcsfontosságú felügyeleti szerep jut, annak érdekében, hogy a fent felsorolt jelentős változásokban érintett kisebbségi nemzetek érezhessék az európai intézmények támogatását nemzeti identitásuk megőrzéséért vívott küzdelmükben.

Gaudi-Nagy Tamás írásban benyújtott beszédének magyar fordítása:

Európa Tanács
Parlamenti Közgyűlés
dr. Gaudi-Nagy Tamás (Hungary NI) írott beszéde a Doc. 12357-hoz
2010. október 5.

(A demokratikus intézmények működése Ukrajnában)

Átfogó elemzések révén megismerhetjük a demokrácia jelenlegi helyzetét Ukrajnában, mely a narancssárga forradalom összeomlása és Janukovics elnök győzelmét követően végre elindult a fejlődés útján.

Ugyanakkor, legnagyobb bánatomra, ezen beszámolókban semmilyen információt nem találtam a nemzeti kisebbségekre és a regionális vagy kisebbségi nyelvekre vonatkozólag.

Mint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar tagja, kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a figyelmet erre a kiemelkedően fontos körülményre, mely az Ukrajnában élő magyarokat szabad akaratuk, önrendelkezésük gyakorlásában jelentősen hátráltatja.

Az Európa Tanács tagjai hangsúlyozták a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájában, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és támogatása Európa különböző országaiban és régióiban nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egy demokratikus elveken és kulturális sokszínűségen alapuló Európát építsünk.

Másfelől, az 1334. számú Határozat (2003), Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint az európai konfliktusok megoldását ösztönző forrás kijelenti, hogy az Európa Tanács, mely elkötelezett a béke, az erőszak megelőzése, kiemelten az emberi jogok, a demokrácia és a törvény védelme iránt, hiszi, hogy az autonóm régiók pozitív tapasztalatai forrásként szolgálhatnak a nemzetközi konfliktusok megoldásának lehetőségei felé.

Ukrajna egy többnemzetiségű állam. A legutóbbi népszámlálás (2001) adatai alapján több mint 130 nemzet képviselői tartózkodnak Ukrajnában, ebből a legjelentősebb kisebbségi csoportok az orosz, tatár, bolgár, magyar és román. A 2001-es ukrán népszámlálás adatai alapján az ukrajnai magyarok száma 156.600, mely az elmúlt években elérte a 200.000 főt. A magyarok Ukrajna legnyugatibb részén, Kárpátalján (Zakarpattia Oblast) koncentrálódnak, ahol a teljes népesség legnagyobb kisebbségét (12.1%, anyanyelv alapján pedig 12.7%) jelentik. A Magyarországgal határos területeken (Bereg-vidék) a magyarok adják a lakosság nagy részét.

Ez a terület valaha a Magyar Királyság részét képezte annak megalapítása, 1000 óta. 1920-ban a Párizsi Békekonferencia lezárásaként aláírt Trianoni békeszerződés Kárpátalját az újonnan alakult Csehszlovákia részévé tette. A Szerződés mintegy 3.5 millió magyar embert, és több mint 67% területet vett el Magyarországtól. A II. világháborút követően Kárpátalját az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták. A Szovjetunió felbomlását követően a független Ukrajna részévé tették (Zakarpattia Oblast). Magyarország volt az első nemzet, mely elismerte Ukrajna függetlenségét. 1991 decemberében állami egyezmény révén Ukrajna elismerte, hogy a magyar etnikai kisebbség kollektíva, mely rendelkezik egyéni jogokkal. Az egyezmény garantálta az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás; az összes szinten az anyanyelvű oktatás; valamint a magyarok kisebbségi ügyekbe való beleszólásának jogát.

Az 1991-es ukrán függetlenségi nyilatkozat alapján Kárpátalja szavazóinak jogukban állt döntést hozni, hogy szeretnének-e területi autonómiát. Bár a többség az autonómiára voksolt, ezt azóta sem érték el.

A narancssárga forradalom idején Ukrajna, figyelmen kívül hagyva a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, folyamatosan elnyomta a nemzeti kisebbségeket. Két évvel ezelőtt betiltották a nemzeti nyelvek használatát. Előírták, hogy egy egyetemre felvételiző diáknak a sikeres felvételihez kötelező ukrán nyelvből és irodalomból is sikeres vizsgát tennie. Ennek köszönhetően jelentős számú kisebbségi diáktól elvették a lehetőséget, hogy egyetemi oktatásban vegyen részt, és az általános iskolák tanulóinak létszáma is jelentősen visszaesett.

Az ukrán politikai hatalom változása ígéretes, bár az Európa Tanács kulcsfontosságú felügyelői szerepet kell játsszon ahhoz, hogy a fent felsorolt jelentős változásokban érintett kisebbségi nemzetek érezhessék az európai intézmények támogatását nemzeti identitásuk megszerzéséért vívott küzdelmükben.

A legjobb megoldás az lenne, ha segítő kezet nyújtanánk az Ukrajnában élő különböző nemzeti kisebbségeknek, hogy területi autonómiájukban visszanyerhessék önrendelkezési jogukat és eldönthessék, hogyan akarnak élni. Az ukrán kormánynak kötelezően együtt kellene működnie az Európa Tanáccsal és az EU-val, hogy kisebbségei számára a legmagasabb életszínvonalat biztosítsa.

Az eredeti angol szöveg itt érhető el.

(kuruc.info)