kuruc.info, 2010.10.13. A Biszku Bélát feljelentő Szilágyi György abszurdnak tartja, hogy egy nyilatkozata, nem pedig tettei miatt kell felelnie a volt belügyminiszternek. A jobbikos országgyűlési képviselő ferencvárosi szurkolói csoportok vezetője volt, de már három éve nem jár meccsre. Nem az ultrák, hanem az önmagukból kivetkőző orvosok és ügyvédek miatt. Az Index interjúja.
- A Biszku-ügy miatt lett híres, ön volt az, aki feljelentést tett a rendőrségen kommunista bűnök nyilvános tagadása miatt. Látta az interjút élőben, vagy felhívták rá a figyelmét?
- Nem élőben láttam, hanem másnap az interneten. Volt az ügynek egy előélete, például én tartottam sajtótájékoztatót arról, hogy ma még az ilyen Biszku-félék letilthatnak filmeket. És volt egy parázs vita a parlamentben is. L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke, illetve a fideszes többség megakadályozta, hogy behívjuk Biszkut, L. Simon azt mondta, hogy sajnálja őt és családját. Én meg elmondtam, hogy azokat sajnálom, akiket tönkretettek a Biszku-félék.
- Nem tartja abszurdnak, hogy Biszkunak nem a tettei, hanem egy öregemberként tett szerencsétlen kijelentése miatt kell számolnia a vádemeléssel?
- A Biszku-ügy nem csak Biszku Béláról szól, hanem az egész jelenségről. A Jobbik nem szavazta meg azt a törvényt, ami alapján a feljelentés született. Ez a törvény nem jó, de törvénytisztelő állampolgárként mindenkire kötelező. Biszkut nem a mostani kijelentése miatt kellene a vádlottak padjára ültetni. A szólásszabadságba belefér, hogy a saját véleménye szerint határozza meg ötvenhat szerepét Magyarországon. Azért kellene felelnie, amit 1956 után ő tett. A megtorlásokban is biztosan részt vett. A Duna TV-ben el is szólta magát: szerinte az ítéleteket független bíróságok hozták, de rá egy percre azt mondta: azoknál az ítéleteknél, amiket súlyosnak találtak, leszóltak a bíróságra. Most akkor független volt a bíróság, vagy sem?
- Hol áll most a Biszku-ügy?
- Annyit tudok, ami a sajtóban megjelent: kihallgatták a BRFK-n, majd a nyomozóhatóság dönt.
- 1966-ban született, akár lehettek is negatív élményei az előző rendszerről. Voltak?
- A nyolcvanas évek végén részt vettem a március 15-ei megemlékezéseken, kergettek a rendőrök.
- Ezzel az erővel akár az SZDSZ-nél vagy elődjénél, a Szabad Kezdeményezések Hálózatánál is kiköthetett volna.
- Mindenki másképp élte meg a rendszerváltás körüli időszakot, tudjuk már, hogy ez az ország eléggé be lett csapva. Azok is be lettek csapva, akik a nyolcvanas évek végén a különféle illegális rendezvényeken Demszky Gábornak vagy Rajk Lászlónak tapsoltak. A rendszerváltás környékén éppen az SZDSZ-nek volt a legmarkánsabb antikommunista hangvétele, de én akkor még fiatal voltam, nem politizáltam.
- Nem volt KISZ-tag sem? A nyolcvanas években simán voltak olyan középiskolai osztályok, ahol kötelező volt belépni.
- Nem, soha. Sőt, büszke vagyok rá, hogy még úttörő sem lehettem.
- Miért?
- Nem tudom.
- Pedig az ember ilyenekre emlékezni szokott.
- Nem emlékszem rá.
- Tagja volt ferencvárosi szurkolói köröknek. Most már miért nem?
- Három éve nem voltam meccsen. Megváltozott a világ. Az én időmben az Üllői úton remegett az ellenfél játékosainak a lába, és tudták, úgy kell viselkedniük, hogy ne is hergeljék a publikumot. A Ferencváros játékosai pedig szentek és sérthetetlenek voltak. Emiatt nem tudom tolerálni, hogy ma egy meccsen a Ferencváros drukkerei már az ötödik percben felállva szidják a saját játékosaik anyját.
- Ezek az elemek hogyan szivárognak be a Fradiba?
- Ezek nem elemek. Szögezzük le, az oldallelátóról beszélek, nem a B-középről. Itt általában magasan kvalifikált orvosok, ügyvédek és más effélék ülnek.
- A botrányokat a fiatal szurkolók okozzák.
- Magyarországon nagyon sok gond van a futballal. A létesítményekkel, a szurkolói kultúrával, a szabályozási mechanizmussal. Nálunk, ha meggyújtanak egy görögtüzet, már mindenki botrányról beszél, Olaszországban viszont a riporter el van ájulva, hogy milyen hangulatos az egész. Annyi a különbség, hogy Olaszországban az államilag engedélyezett, lepecsételt pirotechnikai eszközöket be lehet vinni a stadionba, nálunk viszont házilag barkácsolt, sokszor életveszélyes robbanószereket csempésznek be.
- Milyen típusú szurkoló volt? Ordibálós vagy csendben szotyizgatós?
- Az ember ha szurkol, akkor kiabál. Igen, kiabálós, vehemens drukker voltam.
- A B-középből szurkolt?
- Nem, a stadion egy másik részéről szurkoltam.
- És a Fradi angol tulajdonosai? Megmentők vagy hiénák?
- Nem tudok róluk mit mondani, hiszen nincs velük kapcsolatom. Magánvéleményem van.
- Mi a magánvéleménye?
- Az angoloknak a Fradihoz nagyon sok közük nincs, strómanoknak tekintem őket. A Ferencváros nagypolitika játszmáknak volt az áldozata. Egyrészt Budapest legértékesebb területén fekszik a pálya, másrészt a Ferencvárosnak különleges státusa van a sportban és a politikai megítélésben.
- Arra gondol, hogy jobbos csapatnak volt elkönyvelve?
- Az is volt, hiszen az átkosban az Újpest a BM-hez, a Kispest a honvédséghez tartozott, a Ferencváros viszont egyetlen erőszakszervezethez sem.
- Mosolygott, amikor a Fidesz a választási kampányban azt ígérte, hogy 2010 nyarára felszámolja a futballhuliganizmust?
- Nagyon rosszul nyúlnak hozzá ehhez a kérdéshez. Mi mindig az angol példára hivatkozunk, de akkor tényleg meg kellene nézni, ők hogy csinálták. Nem úgy csinálták, hogy bevezették a szurkolói kártyát, és elüldözték a még meglévő szurkolókat a lelátóról. Először is létesítményeket építettek, normális futballt csináltak, és utána betartották a szabályokat. Nálunk is vannak szabályok, törvények, ezeket be kellene tartatni. De a szurkolói társadalom most sem olyan sötét, mint amilyennek a média lefesti. Ha összehasonlítom a parlamenttel, akkor sokkal őszintébb, nyitottabb, becsületesebb. A fradisták és újpestiek tudják, hogy ellenfelek, és bizonyos szabályok szerint mérkőznek meg egymással.
- Tényleg: milyen érzés úgy az MSZP-frakció szomszédságában ülni, hogy jó néhány MSZP-st egyenesen hazaárulónak tart a Jobbik? Egyáltalán: köszönnek egymásnak a folyosón?
- Az egész parlamentre érvényes: a köszönést nem udvariassági gesztusnak tartom, hanem olyan embereknek köszönök, akiknek szerintem meg kell adnom a tiszteletet. Akiknek nem kell megadnom, azoknak én nem fogok köszönni.
- Életrajza szerint a MIÉP-ben kezdte a politizálást. Orbán Viktor soha nem kísértette meg?
- Érdekes, hogy nem. A MIÉP-ben a parlamenti képviselő Bognár László szakértője voltam.
- Meddig tudott hinni Csurkában. Egyáltalán: miatta hagyta ott a MIÉP-et?
- Igen, hozzá kötődik, hozzá és élettársához, Papolczy Gizellához.
- Mi volt az utolsó csepp?
- Amikor kicsit jobban beleláttam, hogyan működik a MIÉP. Egy embernek nem egy párthoz kell hűségesnek lennie, hanem az elveihez. Amíg a Jobbik megfelel az elveimnek, addig a Jobbikhoz, ha viszont nem, akkor összetépem a tagsági könyvem, és kidobom a szemétbe.
- Na de konkrétan mi volt a baj a MIÉP-pel?
- Meggyőződésem, hogy 2002-ben Orbán Viktor hatására nem került be a MIÉP a parlamentbe.
- Orbán hatására?
- Úgy értem, hogy Orbán és Csurka kéthetente találkoztak és egyeztettek, majd bejelentették, hogy száz MIÉP-est visszaléptetnek a Fidesz javára. Meggyőződésem, hogy a MIÉP emiatt nem került a parlamentbe. Az is meggyőződésem, hogy ezzel Csurka is tisztában volt.
- A MIÉP parlamenti szereplése azt bizonyította, hogy a radikálisok a parlamentben puhábban kezdenek viselkednek, idomulnak a környezethez. A Jobbiknak van arra stratégiája, hogy védje ezt ki?
- Nem félek ettől, eddig is behoztunk új elemeket ebbe a szabályozott parlamenti légkörbe. És azt is bebizonyítjuk, hogy a radikalizmus nem azt jelenti, amit a média erőteljesen sugároz: nem hőbörgés, törés-zúzás, kiabálás. A radikalizmus azt jelenti, hogy radikálisan követem az elveimet, és radikálisan, a gyökereknél akarok változtatni bizonyos dolgokon.
- Azóta, hogy a parlamentben személyesen is találkozik politikai ellenfeleivel, van, akiről jobb lett a véleménye, mint korábban volt?
- Nem tudok ilyet mondani, nagyon sok emberről viszont rosszabb lett a véleményem. Olyan van, akinek régen mondjuk nem köszöntem volna, most meg köszönök neki.
- És ki az?
- Egy olyan politikus, aki az MSZP-ben ült, de most már nem ott ül,: Szili Katalin. Onnantól kezdve köszöntem neki, amikor egyedüliként az MSZP-frakcióból részt vett a Trianon-emléknapon. Ezzel ő is azt bizonyította, hogy az embernek az elvei szerint kell élnie, és nem a párthoz kell hűségesnek lennie.
- Maradt még az MSZP-ben olyan politikus, akivel köszönőviszonyban van?
- Pál Béla, akivel semmi bajom nem lenne, ha nem az MSZP-ben ülne. Egy bizottságban dolgozunk, előtte nem ismertem. Utánanéztem a munkásságának, ebből is azt szűrtem le, hogy ő egy szakpolitikus.
- Na de éppen Csurka mondta, hogy a szakmaiság bolsevista trükk.
- Hát ja, Csurka István sok mindent mondott.