Hírek : A "kettős állampolgárság kronológiája 2005-ben |
A "kettős állampolgárság kronológiája 2005-ben
2010.10.12. 21:04
2005. január 5.
- Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő levélben tájékoztatta a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjait a kormány határon túli magyarok érdekében tett intézkedéseiről. Egy hónappal ezelőtt újra bebizonyosodott, hogy a 15 milliós magyar nemzet érdekében összefogásra van szükség, a kormány ezért egyeztetni kívánja javaslatát a parlamenti pártokkal és a határon túli magyar politikai szervezetekkel - írta a kormányfő.
2005. január 7.
- A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezeteinek vezetői kétnapos szabadkai tanácskozásukon zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a népszavazás kampányában félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket, és amely felszólítja az Országgyűlést, alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését lakóhelyük elhagyása nélkül.
- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök öt pontos javaslatot készített, melynek célja a határon túli magyarok helyzetének javítása, a nemzetpolitika új megalapozása.
2005. január 11.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök rádióinterjúban kifejtette: közjogi tartalmat kell adni a határon túli magyar fogalomnak, és a kettős állampolgárság helyett az autonómia-törekvéseket kell támogatnunk.
2005. január 12.
A magyar kormányfő Avarkeszi Dezső személyében kormánybiztost nevezett ki, hogy március 31-ig előkészítse a határon túli magyarokra vonatkozó jogszabályok és intézmények sorozatos változtatását.
2005. január 14.
- Bugár Béla és Kasza József átadták Mádl Ferencnek a határon túli magyar szervezetek egységes kérését, hogy a köztársasági elnök terjesszen be törvényt a magyar Országgyűléshez a kettős állampolgárság ügyének rendezése érdekében.
- Gyurcsány Ferenc azt követően, hogy megbeszélést folytatott Kasza József VMSZ-, valamint Bugár Béla MKP-elnökkel, bejelentette: január végéig szakértői konzultációsorozat kezdődik, amelyen a magyar kormány és a külmagyar szervezetek képviselői megvitatják a meghirdetett, ötpontos program részleteit.
- Eltérő véleményeket fogalmaztak meg az új nemzetpolitikáról az MDF által kezdeményezett négypárti egyeztetetésen.
2005. január 18.
- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a határon túli magyar oktatási és kulturális intézmények működése már egyfajta kulturális autonómiát jelent: "Fantasztikus dolog például, hogy magyar nyelvű egyetem van, és az például a kulturális autonómia egyik megnyilvánulása, hogy magyar nyelvű középiskola (...) és általános iskola van. Létezik magyar autonómia, kulturális autonómia, ahol van egy magyar nyelvű színház is" - mondta
- Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke egy közművelődési konferencián elmondta: a Közalapítvány az elmúlt évben egy milliárd forint helyett csak 800 milliót kapott, azonban az idén visszaáll az "egyensúly".
- A Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar kormány kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hitegeti a magyar közvéleményt és a határon túli magyar szervezeteket.
2005. február 1.
A határon túli magyarok képviselőivel Budapesten ismertették a Szülőföld-program pénzügyi alapjait. A tanácskozáson jelen voltak a gazdasági támogatások végrehajtásában érintett intézmények vezetői is: a magyar külügyi, belügyi, gazdasági szaktárca képviselői, három fontos pénzintézet - a Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank és a Magyar Hitelbank - vezetői, illetve az ITD Hungary és a Corvinus Befektetési Társaság irányítói. A határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány budapesti szakértőinek konzultációján a nemzeti vízumról is tárgyaltak, amit a román, ukrán, szerb útlevélbe kell majd bepecsételni.
2005. február 21.
A Magyarok Világszövetsége alkotmánysértőnek és alkalmatlannak tartja a népszavazásról szóló törvényeket arra, hogy demokratikus népszavazást lehessen lebonyolítani. Az MVSZ egy 24 pontos módosító indítványt is kidolgozott a törvényhez.
2005. március 4.
A határon túli magyarok képviselőivel folytatott konzultációk nyomán részletezték a Szülőföld-programot. A Szülőföld-alap évente egy milliárd forintos költségvetési támogatása, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagszervezeteinek beleszólási lehetősége az Alap tanácsának összetételébe, valamint a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásának támogatása szerepel a módosító javaslatban.
2005. március 25.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke úgy véli, 2006 elején az MVSz alapos elemzést készít a népszavazás körülményeiről és következményeiről, és újra kezdeményezni fogja az ügydöntő népszavazás kiírását.
2005. március 30.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői megkereséssel fordultak Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy nyújtson be törvénytervezetet az országon kívül rekedt magyarok magyar állampolgárságának megadása érdekében.
2005. április 14.
A Fidesz nem tudja majd támogatni a Szülőföld Alapról szóló törvényt, mert nincs meggyőződve arról, hogy a jogszabály valóban a határon túli magyarok szülőföldön maradását szolgálja - írta Németh Zsolt határon túli szervezetek vezetőinek. Kifejtette, hogy vannak olyan paragrafusok a törvényben, amelyek lehetővé tennék, hogy minden eddigi határon túli támogatást az Alapban vonjon össze a kormány, amiből arra lehet következtetni, hogy esetleg szándékában áll felszámolni a jelenlegi alapítványi rendszert.
2005. április 28.
Gaudi-Nagy Tamás jogász, MVSZ elnökségi tag egy tanulmányában kifejtette, hogy az 1941-ben élt délvidéki magyarok, illetve ezen személyek leszármazottai a mai napig is magyar állampolgárok, magyar állampolgárságukat nem vesztették el, tehát joggal igényelhetik mindazon jogosítványokat (pl. útlevél, konzuli védelem), amelyek a magyar állampolgárokat megilletik.
2005. május 11.
MTA Kisebbségkutató Intézete és a Hidvégi Mikó Imre Alapítvány tanácskozást szervezett a határon túli magyarok támogatásának politikájáról. Ezen elhangzott, hogy az elaprózott támogatáspolitika helyett közösségépítésre kell koncentrálni, és hogy tekintetbe kell venni, egyes határon túli magyar pártok kormányzati helyzetben vannak, és így jóval nagyobb összegek felett diszponálnak, mint a magyarországi támogatások.
Összeállította: Bakk Miklós
Kapcsolódó: Kronológia 1996-2004 Tovább…
|