A Jobbik megelőzte az MSZP-t, az LMP-nek az utolsó pillanatban, érdekes módon sikerült

A jelöltállítás határideje tegnap délután járt le, és a még mindig nem végleges adatok szerint az október 3-i önkormányzati választáson 66-68 ezren bizonyosan indulni fognak. Miközben a helyi képviselő-testületi mandátumért most jóval kevesebben versengenek majd, mint 2006-ban – a pártemberek és a függetlenek száma is csökkent –, a polgármesteri posztra viszont ezúttal némileg többen pályáznak. Ez utóbbiak között is valamelyest visszaszorultak a függetlenek, a politikai szervezetek viszont népesebb csapatot neveznek.

A jelöltek között a legtöbben, 43-44 ezren függetlenként indulnak, és zömében a tízezernél kisebb településeken versengenek a polgármesteri, illetve a helyi képviselői posztokért. A szervezetek körében éppen fordított a helyzet: a 23-24 ezer jelölt csaknem kétharmada a nagyobb városokban, valamint a megyei közgyűlésekben szeretne mandátumhoz jutni.

A szelvénygyűjtés – amint azt a közvélemény-kutatási adatok alapján előre lehetett látni – a Fidesz fölényes győzelmével zárult. A párt, többnyire a KDNP-vel közösen, csaknem 1200 településen állított polgármesterjelöltet, emellett összesen legalább hétezer képviselőt is a helyi testületekbe, valamint a megyei közgyűlésekbe akar juttatni.
A kormánypártok célja tehát, hogy a nem egészen 3200 település több mint harmadát a jobboldal irányítsa, emellett a 17 ezernyi különféle képviselői poszt negyven százalékát is akarják. Csak emlékeztetőül: 2006-ban a politikai szervezetek kevesebb mint hatszáz városban és községben tudtak győzni, s a képviselői helyeknek a harmadát sem szerezték meg, mert a kistelepüléseken a függetlenek taroltak.
A hajrában a Jobbik megelőzte az MSZP-t, és a szelvénygyűjtésben a második legerősebb pártként végzett: a jelöltek száma meghaladja a négyezret. A polgármesteri posztért több mint kétszáz településen indulnak, emellett körülbelül 3500 helyi képviselőjelöltet is neveznek, négyszázan pedig a megyei listákon szerepelnek. A szocialisták viszont csak 3700 embert küldenek versenybe, közülük 180-an a településvezetői tisztséget, háromezren a képviselő-testületi tagságot, ötszázan a megyegyűlést célozták meg. Az LMP még ennél is visszafogottabban teljesített, mert a párt nem egészen harminc polgármester- és nyolcszáz körüli képviselőjelöltet tudott állítani.
A fővárosi kerületek, a megyeszékhelyek és a tízezernél népesebb települések zömében három párt bizonyosan jelen lesz. A Fidesz ezekben mindenütt indít polgármesterjelöltet és az egyéni körzetekben képviselőjelöltet is. A legtöbb helyen a Jobbik és az MSZP embereire ugyancsak lehet majd szavazni október 3-án, de például Angyalföldön, a Belvárosban és a Ferencvárosban a szélsőjobb a tegnapi adatok szerint nem tudott polgármesterjelöltet állítani. Ugyanez a helyzet többek között Kaposvárott, Kecskeméten és Tatabányán is. Megyei közgyűlési listával viszont mindhárom párt rendelkezik.
Az LMP a tavaszi parlamenti választási eredményéhez képest most gyengébben teljesített. A párt például a fővárosban mindössze az V., a VII. és a XIV. kerületben tudott annyi ajánlószelvényt gyűjteni, hogy polgármesterjelöltet indíthasson, a megyei jogú városok közül pedig csak Pécset sikerült bevenni. Az LMP megyei közgyűlési mandátumra is csak két helyen lehet esélyes: Baranyában és Borsodban állítottak listát.
Érdekes helyzet állt elő Budapesten. Egészen tegnapig mindössze a Fidesz és az MSZP főpolgármester-jelöltjét vették nyilvántartásba, de az utolsó pillanatban a Jobbik és az LMP is benevezett. Különösen ez utóbbi párt esetében volt kérdéses, hogy összegyűlik-e a 28 ezer ajánlószelvény, de a hajrában a hiányzó többezernyi cédulát sikerült valahogyan megszerezni.
Bár a korábbinál kevesebb a jelölt, a kínálat az eddigi adatok szerint is elég bőséges lesz, hiszen csaknem kilencezren pályáznak a csaknem 3200 helyre, tehát minden egyes polgármesteri székre átlagosan majdnem három jelentkező akad. Az utolsó pillanatban kiderült, hogy a főpolgármesteri posztra is négyen kandidálnak, és csupán egy-két olyan fővárosi kerület, illetve megyeszékhely lesz – ilyen a II. és a XIII. kerület, valamint Kecskemét és Szeged –, ahol csupán két ember közül lehet választani. A megyei listákra is többségében legalább három párt kerül, s mellettük több helyen még civil szerveződések is indulnak. Az egyetlen kivétel Tolna, ahol csak a Fidesz és az MSZP jelenti a választási lehetőséget. Az egyéni képviselői helyeknél is hasonló a helyzet.

Az adatok azonban még nem véglegesek, mert azok a jelöltek, akik az utolsó pillanatban, tehát pénteken 16 órakor adták le az ajánlószelvényeket, még nem szerepeltek az Országos Választási Iroda tegnapi összesítésében. De előfordulhat az is, hogy az ajánlások ellenőrzése során kiderül: a leadott cédulák között olyan sok az érvénytelen, hogy a tegnapi listákban szereplő jelöltet nem lehet nyilvántartásba venni. Ugyanakkor a kompenzációs listák benyújtásának határideje pedig csak hétfőn jár le, így az adatbázisba újabb jelöltek kerülhetnek. A választási bizottságok döntését ráadásul még megtámadhatják, így a jelöltállítás hivatalos végeredménye a jövő héten válhat csak ismertté.

nol.hu - barikad.hu