| Hírek : Blair: nem bántam meg Irak lerohanását, Milliband: tudtunk Amerika háborús bűneiről, de hallgattunk |
Blair: nem bántam meg Irak lerohanását, Milliband: tudtunk Amerika háborús bűneiről, de hallgattunk
2010.09.01. 17:25
hirtv.hu, 2010.09.01. Szövetségeseink mondják:
Blair: "nem bántam meg Irak lerohanását,.."
Milliband:" tudtunk Amerika háborús bűneiről, de hallgattunk.."
"Alkoholista lett Tony Blair miniszterelnöksége végére. Ezt maga a volt kormányfő ismerte el ma megjelent életrajzi könyvében. Blair szerint Gordon Brown kergette az alkoholizmusba, mert akkori pénzügyminiszter rendszeresen zsarolta és kritizálta a munkáját. Blair azzal is vádolja utódját, hogy tönkretette az "életművét" és kizárólag az ő hibája, hogy a munkáspárt csúfosan elbukta az idei választást.
Kapcsolódó: Blairnek nem volt elég Irak, Iránt is megtámadná
Az USA már nem áll hadban Irakkal Nagy-Britanniában a besteller-listák élére várják Tony Blair Utazás című önéletrajzi könyvét a több mint tízévi kormányzásáról. Vallomások helyett a 700 oldalas kötet nagy részében Blair utódját, Gordown Brownt kritizálja. Blair elismeri, hogy miniszterelnöksége végére alkoholista lett, de ezért Brownt okolja. Akkori pénzügyminisztere - állítása szerint - nehéz és néha őrjítő ember volt és érzelmi intelligenciája nulla volt, hiába volt 100 százalékos a politikai elemzésben.
Blair szerint ráadásul sokan túlbecsülték Brownt pénzügyminiszterként, miközben ő már akkor tudta, hogy skót kollégája katasztrofális miniszterelnök lesz. Azzal is tisztában volt viszont, hogy Brownt képtelenség meggyőzni arról, hogy ne akarjon kormányfő lenni, hiszen a hatalomátadásról titokban már a '90-es években megállapodtak.
Blair azt is elismeri, hogy az iraki háborúban több "hibát" elkövettek a szövetségesek, köztük Nagy-Britannia is. A 2003-as bevonulást nem bánta meg, de - mint írja - rémálomként élte meg a háborút. Blair könyvét néhány nappal megelőzte a volt külügyminiszter, David Milliband nyilatkozata. Ő arról beszélt: a britek tisztában voltak az amerikai hadsereg háborús bűneivel és a foglyok megalázásával, de szándékosan hallgattak.
(HírTV)
Kapcsolódó:
Blairnek nem volt elég Irak, Iránt is megtámadná
kuruc.info, 2010.09.02.Katonai akcióra is fel kell készülni, ha Irán folytatja atomfegyver-fejlesztési programját - vélekedik Tony Blair. A volt brit kormányfő most is helyes döntésnek tartja a részvételt az iraki katonai beavatkozásban, és nem hajlandó bocsánatot kérni miatta.
Blair, akivel emlékiratai aznapi megjelenése alkalmából a BBC televízió sugárzott egyórás interjút, kijelentette: "teljesen elfogadhatatlannak" tartaná, ha Irán atomütőerőre tenne szert. Hozzátette: a külvilágnak fel kell készülnie arra, hogy ebben a kérdésben "konfrontálódjék" Iránnal.
Arra a riporteri kérdésre, hogy ez katonai konfrontációt is jelenthet-e, Blair úgy válaszolt: "igen, szükség esetén katonailag is" szembe kell szállni Iránnal. "Ennek nincs alternatívája, ha (az irániak) folytatják az atomfegyver kifejlesztését ... ezt az üzenetet jól hallhatóan, egyértelműen el kell juttatni nekik" - fogalmazott az egykori munkáspárti miniszterelnök.
Független londoni elemzők szerint ugyanakkor az iráni atomfegyver-fejlesztés még nem jelent azonnali veszélyt. A legnagyobb londoni hadászati kutatóműhely, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ katonai kapacitásairól összeállított, ez év elején kiadott idei elemzés - Military Balance 2010 - szerint Iránnak már 2009 elején elégséges dúsított hasadóanyaga volt egy nukleáris töltet előállításához, a tényleges fegyverré fejlesztési folyamat azonban még nem tart ott, hogy már közvetlen fenyegetést jelentsen.
Jóllehet az iráni dúsított hasadóanyag-készlet továbbra is növekszik, és nemsokára két atomfegyver elkészítéséhez is elegendő lesz, a dúsításhoz használt centrifugák állaga a jelek szerint romlik, és most sokkal kevesebb működik e berendezésekből, mint egy éve. Az IISS szakértői szerint "egyértelmű", hogy az iráni atomprogramot műszaki gondok hátráltatják, és így "van még idő a diplomácia" számára. A szerdai BBC-interjúban Irakról szólva - egyenes utalással arra, hogy az invázió után nem kerültek elő tömegpusztító fegyverek - Blair egyértelműen kijelentette, hogy az e fegyverek létéről szóló hírszerzési adatok tévesek voltak, és ezért ő mindig is hajlandó volt bocsánatot kérni. Azokért a döntésekért azonban, amelyeket az akkor rendelkezésre álló hírszerzési értesülések alapján hozott, nem tud bocsánatot kérni - tette hozzá.
A volt kormányfő kijelentette: ma is személyes meggyőződése, hogy a katonai beavatkozás volt a helyes döntés, mert ha Szaddám Huszein egykori iraki elnök még mindig hatalmon lenne, akkor "mára Irán versenytársává vált volna a szélsőségességben". Arra a felvetésre, hogy az iraki háborúnak minden becslés szerint százezernél több polgári áldozata volt, Blair azzal válaszolt, hogy Huszein idején több százezren haltak meg, és a néhai iraki államfő saját népe ellen vetett be vegyi fegyvereket.
Tony Blair kijelentette: felelősséget vállal az iraki háború ügyében hozott döntésekért, de nem bánja, hogy meghozta e döntéseket. "Ha azt mondanám, hogy megbántam, nem azt mondanám, amit gondolok" - fogalmazott. (MTI nyomán)
Az amerikai csapatok harci küldetése Irakban véget ért ― jelentette be a Fehér Ház Ovális Irodájából közvetített beszédében helyi idő szerint kedden este Barack Obama.
„Nem csak Irak, de az Egyesült Államok érdeke is, hogy ez a háború most véget ér" ― fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy Irak jövője mostantól az irakiak kezében van. Közben tegnap reggel váratlanul Irakba érkezett Robert Gates amerikai védelmi miniszter, aki ünnepélyesen közölte: az Egyesült Államok már nem áll háborúban Irakban.
A miniszter egy kérdésre, hogy megérte-e háborút folytatni, azt mondta, hogy ez részben attól függ, Irak mennyire válik a demokrácia támaszává a Közép-Keleten. Úgy vélekedett, az amerikaiak valami olyat tettek, ami megérte az áldozatot, a vérontás nem volt fölösleges. Várni kell még arra, hogy ezt egészében miképpen kell értékelni. Hozzátette: a gond ezzel a háborúval az amerikaiak számára az, hogy az előfeltevések, amelyekkel háborúba indultak, nem bizonyultak valósnak. Még ha a végeredmény az Egyesült Államok szempontjából kedvező is, mindig beárnyékolja majd az, ahogy a háború kezdődött (a két fő feltevés az volt, hogy Szaddám Huszein akkori diktátor rezsimje tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik és kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal).
Egy amerikai katona azt a kérdést tette fel Gatesnek, vajon az Egyesült Államok megőrzi-e jelenlétét Irakban 2012 után, amikor az iraki vezetéssel kötött megállapodás alapján távozniuk kell az országból. A miniszter erre azt válaszolta, hogy minden ilyen javaslatot az iraki kormánynak kell kezdeményeznie. Ahhoz azonban, hogy ilyen kérdés egyáltalán felmerüljön, előbb meg kell alakulnia az iraki kormánynak, amire az Egyesült Államok továbbra is vár. Irakban a március 7-i választások óta nincs kormány.
Háromszék
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum