A Szent Jobb
István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később, 1590 körül, a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István - és még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök - relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Nagy Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább augusztus 20-a. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet az időtől fogva körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.
Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.
A két világháború között az ünneplés kiegészült a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel (és ki kellene egészülnie ma is - a szerk.). Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, azután eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan.
István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén Nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, 1947-ig pedig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.
A II. világháború után először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését is erre a napra időzítették 1949-ben. A rendszerváltásig augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének rangjára.
(MTI nyomán)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum