Hírek : A székelyek autonómiájáról tárgyaltak az ENSZ-ben - beszámoló
A székelyek autonómiájáról tárgyaltak az ENSZ-ben - beszámoló
2010.08.12. 17:54
kuruc.onfo, 2010.08.10. Közlemény az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottságának soros ülésével kapcsolatban.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága 2010. augusztus 9–10-i ülésén elemezte az emberi és kisebbségi jogok romániai helyzetét. A Bizottsághoz két, úgynevezett árnyékjelentés érkezett. Az egyiket három erdélyi magyar civil szervezet – a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács –, a másikat pedig a romák helyzetével foglalkozó Romani Criss Egyesület terjesztette be. A romániai magyar civil szervezetek képviseletét az ülésen dr. Hantz Péter és Cunnold-Benkő Erika látta el. A román kormányküldöttséget Asztalos Csaba, a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezette, szakértőként a román delegációban további két magyar tisztségviselő, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár és Szőcs Domokos is helyet kapott.
A Bizottság technikai üléssel kezdte a munkáját, majd meghallgatták a civil szervezetek beszámolóit. Ezt követően a Bizottság tagjai az előzetes országjelentés és a civil szervezetek által jelzett problémák mentén kérdéseket intéztek a román kormánydelegációhoz. A kérdések megitatására augusztus 10-én délelőtt került sor.
A magyar civil szervezetek képviselői előadásukban Székelyföld területi autonómiájának, továbbá a romániai magyar oktatásnak a kérdéskörét érintették. Az európai kisebbségek helyzetének összehasonlítása után Cunnold-Benkő Erika Székelyföld specifikus gondjairól beszélt: mint vázolta, habár a lakosság 80%-a magyar nemzetiségű, a magyar nyelvnek nincs hivatalos státusa, nem használható a formális állami kommunikációban, és a hivatalos dokumentumok többsége csak román nyelven jelenik meg. Székelyföld infrastruktúrája, a régió alacsony állami támogatása miatt, elmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség pedig átlag fölötti. A Pro Regio Siculorum Egyesület elnöke Székelyföld etnikai arányainak megváltoztatására irányuló törekvésekre, például a militarizálásra, az ortodox egyház térhódítására és Moldova Köztársaságbeli lakosok betelepítésének terveire is felhívta a figyelmet.
Hantz Péter az oktatási rendszerben tapasztalható diszkriminatív elemekről beszélt: a magyar etnikum alulreprezentáltsága már a középiskolában elkezdődik, részben azért, mert a magyar diákoknak a román nyelvet anyanyelvi szinten kell tanulniuk, és anyanyelvi szintű vizsgákat kell tenniük ebből a tárgyból. Említésre került a csángómagyar közösség oktatásának tarthatatlan helyzete is. A felsőoktatásról szólva a BKB alelnöke kifejtette: míg a magyar nemzetiség az ország lakosságának 6.6%-át teszi ki, a romániai felsőoktatásban tanuló diákok mindössze 1.6%-a tanulhat magyarul. Ez elsősorban annak tudható be, hogy több népszerű diszciplína (mezőgazdasági és állatorvos-tudományok, erdészet, számos mérnöki szak) nem tanulható magyar nyelven. Megoldást az állami magyar egyetem visszaállítása, illetve a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatása jelenthetne. Hantz Péter kifejtette: ha az erdélyi magyar diákok ezreit továbbra is a magyar állam pénzén képezik, megfontolandó lenne, hogy a romániai magyarok adójuk egy részét a magyar államkasszába fizessék be. Végezetül a dél-tiroli példát fölhozva, ahol Olaszország és Ausztria közti ENSZ-közvetítéssel valósult meg az autonómia, az ENSZ közbenjárását kérte Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében.
A Bizottság tagjai számos, a magyar kisebbség helyzetét firtató kérdést intéztek a román kormányküldöttséghez. Az augusztus 10-i gyűlésen részt vevő Hantz Péter megítélése szerint a kormányküldöttség magyar tagjainak többsége hozzászólásában nem említette a magyar kisebbséget érintő kérdéseket. A magyar civil szervezetek delegációjának vezetője szerint Markó Attila egyetlen problémakört leszámítva a konkrétumok kerülésében és a román országimázs megőrzésében volt érdekelt.
A fórumon elhangzott kérdésekből ítélve a magyar civil szervezetek delegációjának tagjai arra számítanak, hogy az általuk fölvetett gondok egy része bekerül a Bizottság végleges jelentésébe.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum