A II. kötet 351. és 352. oldalán arról olvashatunk, hogy a Cég lehallgatta Braniszlav Vakicsnak, Seselj közeli munkatársának, a Szerb Radikális Párt (SZRP) törvényen kívüli fegyveres osztaga, a Szerb Csetnik Mozgalom parancsnokának telefonbeszélgetését. Az 1992. október 6-ai keltezésű rövid jelentés összefoglalta ennek tartalmát: „Ami a temerini és szabadkai helyzetet illeti, a Szerb Csetnik Mozgalom minden tőle telhetőt megtesz a magyarok és a horvátok elűzése céljából.”
Egy másik szerb szélsőséges terepszemlét tartott Temerinben, Nagybecskereken és Újvidéken. Küldetésének célját a fenti jelentés nem tartalmazza.
Tomislav Nikolics, a Szerb Radikális Párt akkori alelnöke, napjainkban Seselj ádáz ellenfele, a Szerb Haladó Párt elnöke 1994 novemberében Zomborban tette tiszteletét, s a Városháza meg nem nevezett termében elhangzott szónoklatában egyebek között kijelentette: „A Szerbiai Szocialista Pártot (SZSZP) és Milo±evicset meg kell fosztani hatalmától, de nem békés úton, hanem olyan módon, ahogyan a kommunisták megkaparintották a hatalmat. A forradalom az egyetlen lehetőség arra, hogy a SZRP leszámoljon a SZSZP-vel, s a radikálisok e szándékukról nem mondanak le.” Megfenyegette a Vajdaságban élő magyarokat és horvátokat, „ha a SZRP hatalomra kerül, nem lesz számunkra hely e térségben.”
A szolgálat újvidéki ügyosztályának 1995. októberi helyzetjelentésében ez olvasható: Braniszlav Sztanojev csetnik vajda Óbecsén és környékén 50 fős osztagot toborzott, hogy ,fegyveresen szembeszálljon a nem szerb népekkel, ha megkísérlik fegyveresen vagy politikai eszközzel elszakítani a Szerbiához tartozó területet.”
Az előbbi személy javasolta, hogy „az óbecsei magyarokra mérjenek megelőző csapást esetleges lázadásuk meghiúsítása és megfélemlítésük céljából.”
A fenti szigorúan bizalmas dokumentum tartalmazza azt is, hogy 1993 júliusában a temerini magyarok esetleges lázadásának meggátolására és elrettentésük céljából négy fegyveres személy tartózkodott e településen. Az okmányból megtudható, hogy „e militáns különítmény erőszakos magatartást tanúsított, a levegőbe lövöldözött, és összeverekedett magyar nemzetiségű fiatalok csoportjaival.”
A szolgálat nagybecskereki ügyosztályának adatai szerint 1992 elején alakult meg e városban a Szerb Gárda, amely azt is célul tűzte ki, hogy „leszámol a politikailag másképpen gondolkodókkal és a VMDK vezetőivel.”
A szolgálat pancsovai ügyosztályának értesülése szerint „szerb radikálisok szítják a magyarok és a szerbek közötti nemzeti feszültséget és bizalmatlanságot Torontálvásárhelyen.” E dokumentum az előbbi céljára nem tér ki.
A négy Biblia terjedelmét túlszárnyaló kiadvány okmányaiból nem deríthető ki, minek köszönhetően maradhattak szülőföldjükön e települések mit sem sejtő polgárai.
(Magyar Szó nyomán)