Bővebb információ, rendelés a megadott linkeken.
Barabási László: Az emberiség története I. - Ősi titkok avagy a mi történelmünk?
"Másfél évtizeddel ezelőtt furcsa, de vitathatatlan hír jutott el hozzám. Matematikus fiamnak Koreában elmondták a szakemberek, hogy legközelebbi nyelvrokonaik a magyarok. Az egyetem, ahol ez elhangzott, a világ legrégibb egyeteme. Ezer éve fennáll. Kutatni kezdtem. Egy évtizeden át anyagot gyűjtöttem, rendszereztem. Végül rájöttem, hogy ha tiszta képet szeretnék alkotni magamnak valamiről, felejtsem el az eddigi hivatalos értékeléseket.
Először a magyarság nyomainak előfordulását rendszereztem a világon. Aztán a székely múltat igyekeztem a maga valóságában feltárni. Nem hittem a szememnek, az eredmények engem is megleptek - de másokat is. Végül saját kíváncsiságom kielégítéséért kutatni kezdtem, hogy milyen is lehetett valójában az egész emberiség története: ekkorra már tudtam, mit kell tennem. Egyszerűen le kell hámozni a politikai, társadalmi érdekeket az események bemutatásáról. Mert a leírt szövegekből is ki lehet piszkálni a valóságot, hiszen a régiek írásaiban valahol eldugva mindig ott lapul az igazság. S mindent egyeztetni kell a leletekkel is. Aztán már csak egymás mellé kell tenni a hihető dolgokat."
Barabási László 1943. április 15-én született Kolozsvárott. Erdélyben, a Hargita tövében él. Történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója. Kényszerűségből egy ideig Budapesten volt újságíró. Ma kizárólag az őstörténet kutatásával és írással foglalkozik. A meséket is író Barabási László nem csak kiemelkedő, hatalmas ismeretanyaggal rendelkező tudós, hanem lebilincselő stílusú elbeszélő is.
Barabási László: Magyarul gondolkodni
„Nézzük meg a székely társadalom felépítését. A társadalom alapja a család volt. Ennek egyetlen vagyona a porta. Vagyis a ház, gazdasági épületek, udvar, kertek. Ami a kerítésen belül létezett. Egyik porta nem volt alárendelve a másiknak. Mellérendelő viszony volt közöttük. Több porta alkotott egy tízest. Több tízes a falut. Egyik tízes nem volt alárendelve a másiknak. A falu vezetősége a portákról került ki, de ők csak szolgálták a közösséget. Sok falu alkotott egy széket. De egyik szék sem volt alárendelve a másiknak. Mégis egy egységes Székelyföldről beszélünk. És jogosan. Megismétlem, s kérem, jegyezzük meg: senki nem volt alárendelve senkinek. Mi a lényege ennek a társadalmi gondolkodásmódnak, amelyet az emberiség több tízezer évvel ezelőtt kialakított, s az működött is több tízezer esztendőt? Szerencsénk van a székelyek szinte őrültségnek számító hagyománytiszteletével. Így ismerjük ezt a formát.“
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum