„Romániában a katonai hagyományőrzésre nincs törvény” – magyarázta a Krónikának a gyergyóremetei Nagy József történész az 1849. február 9-i Piski csatát felelevenítő történelmi hadijáték ötletgazdája. Mint elmondta, más országokban a katonai kultúra őrzését törvény szabályozza, és a szimbolikus csaták során használt fegyverzet pirotechnikai eszköznek és nem fegyvernek minősül. Ezért, egyeztetve a bukaresti Katonai Hagyományőrző Egyesülettel törvénymódosító indítványt szeretnének a honatyák elé terjeszteni, hogy a csupán füstöt és nagy zajt keltő fegyvereket minősítsék pirotechnikai eszközöknek, mint ahogy más országokban is teszik. „Március 19-e óta végigkopogtattuk az illetékes intézmények ajtait, hogy az érvényben lévő törvények szerint engedélyeztessük a színházi kelléknek minősülő fegyverek behozatalát. Ahhoz, hogy a rendezvény előtt két nappal kiderüljön, hogy a hosszas hümmögések és bólogatások ellenére az illetékesek egyértelműen megtagadják a fegyverek behozatalát” - mondta el Laczkó Albert Elemér polgármester. Hozzátette: emiatt a hagyományőrzők fele otthon maradt és kétszáz helyett alig több mint százan jelenítették meg a csatát.
Fegyverutánzat helyett fapuska
A gyergyóremeteiek azonban leleményesek voltak, a fegyvertelenül érkezett magyarországi hagyományőrzőket házi készítésű fapuskákkal szerelték fel, és többek szerint a nézőtérré vedlett Templom-térről nem vevődött észre, hogy a Maros partján lévő mezőn nem „igazi” fegyverekkel harcolnak a dolmányos huszárok. Csikány Tamás hadtörténész korabeli anekdotákkal fűszerezett szemléletes kommentárjából pedig az egybesereglettek megtudhatták, hogy a Piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt. Az 1849. február 9-én eldőlt csata ugyanis a Sztrigy folyón átívelő stratégiai fontosságú híd birtoklásáért zajlott. Kiderült, a csata során kulcsfontosságú szerep jutott a székely zászlóaljnak, ugyanis ők állták útját a Puchner seregei elől menekülő huszároknak és bihari lovasoknak. Bemnek tehát a székely csapat segítségével sikerült újra csatarendbe állítania menekülő seregét és végzetes csapást mérnie a híd túloldalára átjutott osztrák seregre. A hadijáték során Bem seregét magyarországi, gyergyói, háromszéki és marosmenti hagyományőrzők alakították, a Puchner seregét megszemélyesítő negatív szerepet a székelyudvarhelyi hagyományőrzők vállalták. Egyébként a játék során látott csatából az derült ki, hogy ekkor még a románok is Bem mellett harcoltak, legalábbis ezt tudhattuk meg a bukaresti katonai hagyományőrzők „csapatmozgásaiból”. A játék során a hangeffektusokat, a tüzet és a füstöt hivatásos pirotechnikusok produkálták, és valószínűleg ez kelthetett „riadalmat” a helyi rendőrökben, akik a rendezvény végén „perzsára hívták” a polgármestert és a főszervezőt.
„Bemutattuk a fából készült puskákat és megnyugtattuk a rendőröket, hogy semmilyen lőfegyver használat nem volt a téren” – jelentette ki az újságírók kérdésére Laczkó Albert Elemér polgármester, aki kilátásba helyezte, hogy már most elkezdi a lobbizást, hogy jövőre még látványosabb hadijátékot szervezhessenek a Maros partján.
(Krónika)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum