Hírek : A tótok oldalára állt a globálidióta EU Európai Bizottsága Sólyom kitiltásának ügyében |
A tótok oldalára állt a globálidióta EU Európai Bizottsága Sólyom kitiltásának ügyében
2010.06.28. 21:19
inforadio.hu nyomán, 2010.06.28.Sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására, ezért az Európai Bizottság véleménye szerint "Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi, megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan" - közölték csütörtökön Brüsszelben, az antimagyar globálidiotizmus központjában.
Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások "szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat".
Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak - szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.A Bizottság tehát nem azonosul a magyar külügyminisztériumnak azzal az álláspontjával, hogy Pozsony kötelezettséget szegett (jogsértést követett el), amikor egy uniós irányelvre hivatkozva tavaly augusztus 21-én megtagadta a belépést a magyar köztársasági elnöktől.
Egy bűnözőnek van joga - a magyar államfőnek nincs
A BruxInfónak nyilatkozó források szerint ugyanakkor sántít az Európai Bizottság érvelése, hiszen nem kevesebbet sugall, mint azt, hogy egy tagország államfője nem tekinthető uniós állampolgárnak. Az említett források arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU-szerződés valamennyi polgár számára, így az országok vezetői számára is alapjoggá teszi a személyek szabad mozgását. "Ez még egy köztörvényes bűnözőre is vonatkozik" - tette hozzá egy nyilatkozó, aki szerint az államfők ebből a körből történő kivonása nyakatekert jogi helyzetet eredményezhet. Felvetődik például a kérdés, hogy mi a szabály akkor, ha nem államfői, hanem miniszterelnöki vizitről van szó? "Ez az egyik legérdekesebb jogi kérdés, amivel valaha is találkoztam" - próbálta értelmezni a Bizottság álláspontját az idézett forrás.
(InfoRádió - Bruxinfó nyomán)
|