Erdélyben a balliberális irányultságú elit vezette RMDSZ-ben az erdélyi nemzeti elit nem tudta belsõ választásokon átvenni az irányítást. Sõt 2003-ban, a balliberális erdélyi elit jelképesen is leszámolt nemzeti vetélytársaival akkor, amikor a közös örökségbõl, az RMDSZ-bõl gyakorlatilag kizárták a nemzeti elit szellemi vezetõjét, Tõkés Lászlót. Ekkor az erdélyi nemzeti elit saját építkezésbe és intézményesülésbe fogott, közképviseleti szervként létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a választói legitimáció megszerzésére tervezett, ám 2004-ben az RMDSZ által román hatalmi segédlettel elgáncsolt Magyar Polgári Szövetség. Majd 2008-ban végül mégis létrejött és választói legitimációt szerzett a Magyar Polgári Párt. A balliberális Híd - Most párt színre lépését a kisebbségi demokrácia gyõzelmeként értékelte a felvidéki és magyarországi sajtó meghatározó része. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség, majd Magyar Polgári Párt színre lépését egységbontásként értékelte a romániai és magyarországi sajtó nagy része.

Nem véletlen a kettõs mérce. A magyarázat az, hogy miközben a határon túli magyarság választóbázisa minden régióban – tudatosan vagy ösztönösen – alapvetõen nemzeti és keresztény irányultságú, a hatalomban lévõ domináns politikai elitje alapvetõen mindenhol balliberális irányultságú. Ez van a Délvidéken, Erdélyben és most már ez van a Felvidéken is. Ennek az ellentmondásnak is az eredménye, hogy a nemzetileg tudatos határon túli magyar választói réteg, amely 1990 óta a legszilárdabb szavazóbázisa a kisebbségi magyar politikának, riasztóan nagy része elfordul a közélettõl, a választófülkéktõl, és magába roskad. Egyedül érzi magát és kilátástalannak látja az általa vallott értékek közéleti-politikai képviseletét. És a jelenlegi szlovákiai választási részvétel se tévesszen meg senkit; a Híd és az MKP ugyan együttesen szereztek tizenkét százalékot (miközben a felvidéki magyarság számaránya tíz százalék körüli), de annak csak a Jóisten a megmondhatója, hogy a Híd – Most magyar–szlovák pártra leadott nyolc százalékban hány százalék a szlovákiai szlovákok által leadott szavazat. Feltehetõleg sok.

Szóval, ha egy balliberális érdekkör uralmában tart politikailag egy magyar kisebbségi közösséget, az „egység”. Az a nemzeti irányultságú erõ, amely ezt a balliberális uralmi monopóliumot nem akarja elfogadni, az „egységbontó”. Ha az irányításból kiszorult balliberális érdekkör a nemzeti irányultságú magyar párttal szemben másik pártot szervez, az a „demokrácia bajnoka”. A lényeg, hogy a meggyötört határon túli magyar közösségek fölött a balliberális érték és érdekkör uralma fennmaradjon, hegemón vagy egyenesen monopolhatalom legyen. Ez a hatalmi törekvés az elmúlt nyolc esztendõben különösen megerõsödött a határon túli magyar közösségeken belül. Ennek a felvidéki, erdélyi stb. balliberális elitnek a helyzetbe hozásában és helyzetben tartásában elsõdlegesen a utódállami akaratoknak és érdekeknek van szerepe, nem kizárva a titkosszolgálati irányítottságot sem, másodlagosan pedig azon nemzetközi érdekeknek és ezekre örömmel rácsatlakozó magyarországi balliberális érdekeknek, amelyek szerint nincs magyar kérdés a Kárpát-medencében, amelyek szerint a magyar közösségeknek egy útja van: politikailag, lelkileg, nyelvileg asszimilálódni a többségi nemzetekhez. Elõször „kettõs identitásúvá” válni, majd utána tulajdonképpen identitást cserélni.

A felvidéki magyar politikai helyzet alakulásából Budapestnek nem azt a szlovákiai és magyarországi liberális elemzõk sugallta következtetést kell levonnia, amely szerint sem a Felvidéken, sem máshol a Kárpát-medencében nem létezik már a magyarságnak olyan mentális egysége, amelyre a magyar nemzetpolitika alapozható lenne. A valóság ezzel szemben az, hogy ez a mentális egység változatlanul létezik, ám annak kiaknázásához az elmúlt húsz esztendõben megtapasztalthoz képest merõben új nemzetpolitikai szemléletre és gyakorlatra van szükség. Ha a Kárpát-medencében folytatódik a húszéves magyar nemzetpolitikai pótcselekvés, a nemes vagy nemtelen hazudozás és önbecsapás, a felvidéki helyzet nem lesz visszafordítható, sõt, a felvidéki minta – a tulajdonképpen önként vállalt politikai asszimiláció – terjedése a többi régióban sem lesz megakadályozható.

A 2010-es szlovákiai parlamenti választás magyar vonatkozású eredménye ezért utolsó utáni figyelmeztetés Budapestnek, a magyar nemzetpolitikának, a teljes Kárpát-medencei magyar nemzeti elitnek.

Veress László, politikai elemzõ

Magyar Nemzet, 2010. június 18.

(felvidek.ma)

nemzetidal.gportal.hu szerkesztői megjegyzés:

-Sajnos az MKP nagy mértékben saját magának is köszönheti a bukást, ennek az oka az,hogy nem képviselte megfelelően a magyar nemzetrész érdekeit, nemcsak nem képviselte,de egyenesen elszabotálta a felvidéki autonómia ügyét, elszakadt választóitól, nem értelmezete a visszajelzéseket -  hiányzott a bátorság, egyenes beszéd, koncepció, kiállás a pártból, hogy felvállalja a radikális nemzeti érdekképviseletet

- "Cotroceni" Szász Jenő hintapolitikája és nemzetárulása egyértelmű, a Csurka Istvánra emlékeztető demagógia, mindenáron elnökölni akarás, a párton belüli ellenzék felszámolása az egyébként is mini pártot még jelentéktelenebbé tette

-Tőkés László EU parlamenti képviselőként "globalizálódott", egyre távolabbra kerül a nemzeti érdekképviselettől, főleg, ha a néppárti elképzeléseknek kell emgfelelni ( tudvalévő a Néppárt autonómia-ellenes EU-s párt)

- a valódi, korrekt nemzeti érdekképviseletet Erdélyben a Székely Nemzeti Tanács képviseli, Délvidéken pedig az Ágoston András vezette VMDP.Felvidéken nincs nemzeti erő. Itt egy-két ember van, aki radikálisabban gondolkodik, ilyen Mihályi Molnár László és Bósza János, az ő nyilatkozataik a médiából ismertek. Mindemellett  nem tartják a kapcsoatot és közösen nem lépnek fel az autonómiáért. A felvidéki magyarság számára az autonómiát nemcsak a tót politikai elit, hanem a magyar politikai hazárdjátékosok is tabutémává tették, tehát a tájékozatlanság a nép körében ezen a téren igen nagy .

A szerző meglátása a balliberális és nemzeti erők polarizációjáról nagyon jó, a balliberális fertő nyilván az asszimilációra is gyorsító hatással van. 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés