| Hírek : A szlotákok és asszimiláns pártolóik figyelmébe ajánljuk -Hlinka visszasírta a történelmi Magyarországot |
A szlotákok és asszimiláns pártolóik figyelmébe ajánljuk -Hlinka visszasírta a történelmi Magyarországot
2010.06.03. 19:04
A Szlovák Nemzeti Tanács 1933-ban beadványt nyújtott be a Nemzetek Szövetségéhez ( ma ENSZ): "Csehszlovák nemzet soha nem volt. Ez csak a csehek kitalálása,hogy elvehessék a tótok földjét...A légkör a köztársaságban annyira tűrhetetlen,hogy a szlovák nép kész bárki alatt csoportosulni a csehek ellen " Az I.világháború befejezése után a frissen megalakult Szlovák Nemzeti Tanács Eperjesen és Szlovák Nemzetgyűlés Kassán ( ekkor itt a lakosság 14,85%-a volt csupán szlovák ajkú) 1918.december 4-én határozatban mondta ki,hogy önálló területen, de Magyarországgal egy államban akar élni.Ugyanezt a határozatot hozta Ungváron a Rutén Seym is 1919 májusában: önálló rutén földet akarnak, de Magyarország határain belül. Ezeket a határozatokat Benesék soha nem juttatták el Párizsba.
Masaryk emlékirataiból tudjuk, hogy Párizsban szemérmetlenül kijelentette,hogy "Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között"Az is kiderül ,hogy Masaryk szerint az Osztrák-Magyar Monarchiát az antant eredetileg nem szándékozott szétrombolni, de az ő improvizációi és az "osztrák-magyar kegyetlenkedésekről" szólő rémhírei hatásosan befolyásolták az amerikai közvéleményt.
Benes : "Mivel láttam a veszélyeket,Párizsban egyedül láttam hozzá a jövő békéjének megalkotásához.Majdnem mindent improvizálva források és bibliográfia nélkül készítettem " Részlet az emlékiratokból.
Benest és a cseh fennhatóságot a szlovákok sem akarták, sem 1919-ben, sem 1933-ban, sem 1989-ben, ha 1919-ben Hlinkát hallgatják meg ma valószínűleg nem itt tartanánk, de Benes Hlinkát ellehetetlenítette.Kevesen tudják, de Hlinka 1919-ben elment Párizsba, hogy a csehektől kérje a szlovákok kimenekítését, Benes elintézte, hogy Franciaországból kiutasítsák majd hazatérése után bebörtönözzék.
Ha 1918-at nézzük a Szlovák Nemzeti Tanács először autonómiát akart Magyarország kebelén belül, majd Hodzsa hatására cseh-párti határozat született (átírták az eredeti már elfogadott (!) határozatot miután Hodzsa Benestől történő hazatérése után csak később tudott bekapcsolódni a tárgyalásba).
Hlinka rájött arra, hogy - idézzük 1919-ben mondott szavait: "Magyarországon kívül nincsen élet vagy ha van , az nem az " és 1925-ben is visszasírta a magyar fennhatóságot és ennek megfelelően hirdette is ezt a szlovákok körében: " Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke,mert ezer esztendös magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit mint a cseh uralom hat éve alatt"
Pozsonyból Trianon után a magyarokat 1-2 nap alatt !!! egyszerűen elűzték ugyanúgy a németeket, a megüresedett házakba szlovákok telepedtek be.Pedig a többségi lakosság német és magyar, a tótok csak 14%-ban voltak jelen a városban. Az 1912-ben magyarok által alapított Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet ( mondjuk úgy ,hogy csak a személyzetét) miként a Mátyás király által 1467-ben alapított Pozsonyi Egyetemet is át kellett helyezni Magyarországra.
Idézem Benes egy korábbi felszólalását Trianonban, az 1933-as követelés válasz volt Benes 1919-ben előhozott "létező ősi csehszlovák nemzet" teóriájára:Benes felszólalása a Tízek tanács ülésén a csehszlovák területi igények tárgyában (Párizs ,1919.február 5.) :..."Szlovákia hajdanán a Csehszlovák állam részét képezte, amíg a magyarok a 10. század folyamán le nem rohanták. A hódítók sikertelenül próbálták elmagyarosítani az országot .A lakosság mindmáig cseh érzelmű, s az új államhoz kíván csatlakozni.Szlovákiában sohasem volt példa szeparatista próbálkozásra."
Pozzi francia politikust idézem, aki személyesen részt vett a béketárgyalásokon :"Benes a legszörnyűbb földrajzi,néprajzi és történelmi ostobaságokat is könnyed nyugodt mosollyal adta elő.Még önmagával is többször ellentmondásba keveredett.A nagyhatalmak képviselőinek egyike sem mert tiltakozni ellene.Mindenki félt ,hogy felszólalása a kérdésben való kétségbeejtő tájékozatlanságát bizonyítaná...Trianon a szabad zsákmány vásártere volt. Trianonban nem arról volt szó,hogy kinek van igaza,hanem arról kinek érdeke,hogy igazat adjanak neki..A nagy békebírók még elemi szinten sem ismerték azon nemzetek földrajzát,néprajzát és történelmét,amelyek sorsát intézték.Ez nemcsak Wilsonról mondható el.Lyold George se volt tájékozottabb.Clemenceau elképesztően tudatlan volt mindennel kapcsolatban,a ami Franciaország határain kívül esett ".
" Pasics,Masaryk,Benes és Bratianu ,de különösen Wilson és Clemenceau olyan játékot játszottak,mely a világtörténelem szégyene lesz. Térképek meghamisításával,okmányok megcsonkolásával és városi lócsiszárhoz illő fogásokkal operáltak. A tisztelt grémium volt annyira agyalágyult ,hogy így rá lehetett szedni. A trianoni békeszerződés revíziója elől nem lehet kitérni"... "A románok a fronton és a tűzvonalban úgy viselkedtek ,mint a nyulak,harctéri vereségük után pedig mint az árulók: miután kivívatták másokkal a győzelmet, a békekonferencián a fizetségüket követelték ".
Békedelegációnk 1920 február 9-én indult vissza Párizsba a pontokba szedett hivatalos válaszjegyzékkel.Ebben például a 36.pont a Szibériába hurcolt többszázezer magyar hadifogoly sürgős hazaszállításáról szólt,de tiltakoztak a gazdaságilag,néprajzilag egymásra utalt területek, a tökéletes földrajzi egység feldarabolása ellen, a Wilson által meghirdetett népek önrendelkezési elve semmibevétele az igen nagytöbbségű és színmagyar lakosságú városok ,mint Pozsony, Kassa, Komárom, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szabadka, Zenta és az összefüggő területen élő félmilliónál nagyobb számú székelység elcsatolása miatt is.
A magyar küldöttség által elküldött minden érvre és észrevételre Clemenceau gondos vizsgálatot ígért, azt mondván "mert nem hozhatunk döntést kizárólag annak alapján,amit az egyik oldal fejtett ki".Szavát a hazánk sorsát eldöntő ítélőszék nem tartotta be. A magyar beadványra csak 1920. május 6-án adta meg a konferencia a békefeltételek végső szövegét.Előzőleg cseh, román és szerb megbízottak a békekonferencián tiltakoztak a népszavazás engedélyezése ellen és rengeteg hazugság felsorakoztatásával ( hamis fotók a stratégiai fontosságúnak mondott hajózható Ipolyról és Ronyva patakról, hamisított földrajzi-etnikai adatok stb.) céljukat elérték, a népszavazás ezeken a csonka-országot körülvevő magyar sáv-területeken a népszavazást nem engedélyezték.
Mellékesen megjegyzem: sem a szlovákokat nem kérdezték meg a békebírók, hogy kívánnak-e cseh vezetés alá tartozni, mint ahogyan a horvátokat sem kérdezték meg, hogy kívánnak-e szerb vezetésű államban élni. Tehát a területek elszakítása nem az etnikai elvek figyelembevételével és nem a nemzetek önrendelkezési jogának figyelembevételével történt . Az önrendelkezési jog hangoztatása csupán ürügy volt a területi igények kidolgozására, később ezt elsummákolták, de összességében a tárgyalások kezdete előtt kihirdetett wilsoni elvek csődöt mondtak, egyszerűen megkerülték őket. A fenntartásait a dél-afrikai képviselő hangoztatta, aki semleges volt a döntőbíráskodásban, de Benesék a népszavazásra vonatkozó javaslatát hamis dokumentumokkal kijátszották.
Ha megnézzük a mai szlovákokat a meg nem hamisított történelem szemüvegén keresztül ,akkor azt látjuk, hogy a szlovákoknak eszük ágában sem volt Benes országához csatlakozni, sőt a Magyar Királyság kebelén belül akartak élni önálló autonóm területen ugyanúgy mint a rutének, akiknek semmi közük nincs az ukránokhoz, egy igen nyugodt nép a magyarokkal együtt 1000 évig szeretetben és békében élt. A szlovákok végül Benes hatására vérszemet kaptak a magyargyűlöletre, pl.Hodza Milán gyorsan átvette az őscsehszlovák nemzeti elméletet ennek minden magyarellenes építőkövével együtt, ő a csehek embere volt. Az I.világháború befejezése után a frissen megalakult Szlovák Nemzeti Tanács Eperjesen és Szlovák Nemzetgyűlés Kassán ( ekkor itt a lakosság 14,85%-a volt csupán szlovák ajkú) 1918.december 4-én határozatban mondta ki,hogy önálló területen, de Magyarországgal egy államban akar élni.Ugyanezt a határozatot hozta Ungváron a Rutén Seym is 1919 májusában: önálló rutén földet akarnak, de Magyarország határain belül. Ezeket a határozatokat Benesék soha nem juttatták el Párizsba, csak a túrócszentmártoni utcai hordószónokot hallgató néhány tucatnyi ember "népgyűlésnek" mondott megállapításait és a saját feje által kiagyalt koholmányokat, például azt, hogy a színmagyar "Csallóköz küldöttség útján kérte tőle Csehszlovákiához csatolását a népek önrendelkezési joga alapján " .A Magyarországtól elszakadási alapként emlegetett "sokadalom" annyira kicsi volt, hogy nemcsak a 19 megye szlovákjai, hanem a Felvidék lakosságának 52%-át kitevő magyar,német és rutén lakosság képviselői is hiányoztak. A párizsi békedelegátusok mégis bedőletek ennek a "népakaratnak". Benes később bevallotta: "majdnem mindent improvizáltam, források, bibliográfia nélkül készítettem el a már ismert memorandumot". Erről tudjuk, hogy ez hazugságok tömkelege.Masaryk csalárdságára is jellemző, hogy még a szlovákokat is becsapta, amikor 1918 májusában és novemberében, tehát kétszer aláírta az önálló Szlovákiát elismerő okmányt, de 1920 végén, amikor a csehek már megkapták a trianoni jótevőjüktől az ezer évig Magyarország részét képező Felvidéket, a korábbi ígéreteit letagadta és a szlovák önállóságot "gyerekes ábrándozásnak " nevezte. Hodza Milán szerepe perdöntő volt a csehpártiságot illetően, ő képes volt befolyásolni ilyen irányban a Szlovák Nemzeti Tanács döntését. Mivel a csehek nem fogadták el a belgrádi szerződést a szlovák -magyar demarkációs vonal meghúzását a prágai kormány budapesti megbízotthjaként Hodza Milán és Bartha magyar hadügyminiszter kötötte meg 1918.dec.6-án, ez a demarkációs vonal a magyar-szlovák nyelvhatáron húzódott- Kassa, Rimaszombat, Ipolyság, Komárom, Pozsony fölött, ezek a városok magyar területen maradtak volna, ha Benes intrikáinak révén nem a Duna-Ipoly mentén rögzítették volna a hivatalos demarkációs vonalat. Ezt már Benes novemberben elérte, de erről a magyar kormányt egyszerűen csak levélben értesítették egy hónapal később Karácsonykor, semminemű tárgyalás nem volt így felülbírálták a Hodza-Bartha féle etnikai demarkációs vonalat úgy,hogy közben létezett egy Diaz-féle páduai fegyverszüneti szerződés, ezt követően egy belgrádi szerződés, de egyik sem merítette ki Benes igényeit, mindkettőt felrúgva, tárgyalás nélkül Benes hazudozásai révén megállapítottak egy igen igazságtalan demarkációs vonalat, mely a késQbbi béketárgyalások során kiinduló pontként szolgált Trianonban. Ez megegyezett Masaryk és Benes szláv korridor ábrándjaival, ugyanis a szerbek és a csehek egy Jugoszláviát Cseh-Szlovákiával összekötő, egyben Magyarországot elzáró szláv folyosóról álmodoztak az Adriai tengerig, ezt akarták elfogadtatni. Majdnem sikerült is nekik. 1918.december 3-án a belgrádi fegyverszüneti egyezmény elleni cseh tiltakozás hatására a szövetségesek Párizsban elrendelték a cseheknek és szlovákoknak meghagyott területek kiürítését,melyet Vix alezredes nyújtott át. A Cseh Légió majd a cseh és szlovák önkéntesekkel gyarapodó katonaság tobzódásairól másutt már írtam.
(ND)
Kapcsolódó:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum