Az emlékmű állításával kapcsolatos részletekről, a megvalósításhoz szükséges közadakozás meghirdetéséről tartott sajtótájékoztatót Dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere és dr. Iványosi-Szabó András alpolgármester a Városházán egy hónappal ezelőtt, ahol bemutatásra kerültek a látványtervek is, melyekről Babinszky Tünde építész adott ismertetést.

- A magyar identitást és összetartozást jelképező országzászlók a trianoni békediktátum utáni években, majd a rendszerváltozást követően sorra kerültek felállításra országszerte. Kecskemét város vezetése már 1940-ben írt ki pályázatot hősi emlékmű és országzászló elhelyezésére a főtéren, ez azonban nem valósulhatott meg. A trianoni szerződés 90. évfordulójára 2010. június 4-én emlékezünk, ezen a napon kerül felavatásra a leendő emlékmű – mondta el dr. Zombor Gábor polgármester.

- Az Országzászlóval szemben támasztott művészi igények, elvárások megfogalmazásához külön szakértői csoport alakult. A szakmai előkészítés során több helyszín vizsgálatára került sor, a koncepciótervek egyszerű meghívásos pályázat útján kerültek elkészítésre hat építőművész-közösség megkeresésével. A több hónapos előkészítő munka eredményeképpen Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. február 4-i ülésén döntött az Országzászló elhelyezéséről.


- A Trianon-emlékművet a békediktátum aláírásának 90. évfordulójára a Lestár téren kívánjuk felállítani. Az egyszerűségében is impozáns országzászló 29 millió forintos költsége mellett a környezet rendezését is célul tűztük ki. Ezért Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazásával közadakozásra kérem fel városunk polgárait. Az adakozásnak szimbolikus jelentőséget szánunk, hiszen annak idején, mikor az első kecskeméti Országzászlót felállította Kecskemét, annak teljes anyagi keretét a polgárok adakozásából teremtették meg.

- Az adakozók adományaikat a 11732002-15337544-10020016 számú, „Kecskemét Országzászló elhelyezése” elnevezésű elkülönített bankszámlaszámra fizethetik be, vagy a Polgármesteri Hivatal aulájában elhelyezett perselybe dobhatják. Az arra igényt tartó adományozók nevét az Adományozók Emlékkönyvében örökítjük meg.

Amint azt megtudtuk, az első felajánló éppen dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere – aki egyhavi illetményét fordítja a kecskeméti Országzászló javára. De az elsők között csatlakozott a nemes kezdeményezéshez dr. Iványosi-Szabó András alpolgármester is, aki kezdeményezője az Országzászló felállításának.


- A Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, a Kecskeméti Református Egyházközség, a Bács-Kiskun Megyei Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete, a Porta Közhasznú Egyesület és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezésére városunk képviselő-testülete 2010 februárjában - egy régi kecskeméti szándékot felelevenítve – döntött arról, hogy országzászlót kíván felállítani – emlékezett vissza az előkészületekre dr. Iványosi-Szabó András alpolgármester.

- A felkért szakértői munkacsoport és a kezdeményező civil szervezetek által javasolt – a Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete által készített – pályamunkában a Lestár térre helyezett és a történelmi Magyarország kontúrjait ábrázoló nagyméretű terméskő alapzat – bronz zászlótartó rúd együttese kerüljön megépítésre.

- A tervezett Országzászló helyén, a Városháza Tiszti Klub felé néző oldalában jelenleg Fritz János Lestár Pétert ábrázoló mellszobra áll. Ideiglenes elhelyezése - a Közgyűlés március 25-i döntése értelmében - a Városháza Díszudvarán történik, gondoskodni kell ugyanakkor a jelenlegivel legalább azonos színvonalú új, végleges elhelyezési helyről. Erre felmerült, hogy a Rákóczi út átépítése után, mivel Lestár Péter a későbbi polgármesterrel, Kada Elekkel egyetemben a Rákóczi út megépítésének kezdeményezője és megvalósítója volt, egy később elkészítendő Kada-szoborral együtt a Lestár-szobor is a Rákóczi út főtér felőli végén kerüljön felállításra.


Az Országzászlót Babinszky Tünde, Vásárhelyi Dániel és Katkics Tamás építészek; az azon helyet kapó, színes tűzzománc Nagy-Magyarország ország-címert Balanyi Károly grafikus, az azt tartó angyalokat pedig Balanyi Zoltán szobrász tervezik és készítik el.

- Az elkészült terv fő motívuma egy mészkőből készült, Magyarországot a trianoni döntést megelőző állapotában ábrázoló térkép, mely eltérő szintkülönbségű részekre tagolódik. A térképen a megjelenített városokat bronz korongok jelzik, melyek éjjelente ledes megvilágítást kapnak; Kecskemétet nagyobb fényerő emeli ki. A várost jelző pont közelében kap helyet az országzászló két bronz zászlórúddal, ezek a rudak fogják közre a mészkőtömböt, melyen a Szózat első két sora olvasható, felette két bronz angyal tartja a trianoni döntés előtti Magyarország címerét – ismertette az Országzászló megjelenítését Babinszky Tünde építész.

- Az Országzászló központi üzenetéül Vörösmarty Mihály Szózat című költeményének első két sora kerül a talapzatra: „Hazádnak rendületlenül/Légy híve, oh magyar.” A felállítás körülményeit megfogalmazó felirat szövege pedig a következő lesz: „A trianoni döntés 90. évfordulóján állította Kecskemét Város történelmi múltunk tiszteletétől indíttatva, a magyar nemzeti összetartozásba és a reményteljes jövőbe vetett hittel. 2010. június 4.”

(Kecskemét.hu nyomán)