Végighisztizte az egyeztetést a Lehet Más SZDSZ Párt

Az ülésrendről pénteken megegyeztek a pártok az alakuló ülést előkészítő egyeztetésen. E szerint az ülésteremben a pulpitusról nézve közvetlenül a bal oldalon az MSZP, mellette a Jobbik, aztán az LMP foglal helyet. A parlamenti patkó közepén és jobb oldalán – egészen a pulpitus másik oldaláig – a Fidesz és a KDNP.

Az LMP számára ideális volt a tegnapi megbeszélésen a „középső” hely, viszont Schiffer András kinyilvánította, hogy a Fidesz és az MSZP közt szeretnének ülni. (Így mindkét lehetséges alkupartner "kéznél" lett volna - Barikád)

Amikor Harrach Péter (KDNP) felvetette, hogy így is középen ülnek, és ideológiai oka” van-e annak, hogy mégsem tetszik nekik az ülésrend, igen volt a válasz. Vagyis az LMP azt szerette volna elkerülni, hogy a Jobbik mellette legyen. Nem sikerült.

A parlament alakuló ülésén a képviselők a parlamenti bizottságokról, azok elnökeiről, alelnökeiről és tagjairól is döntenek. Tegnap az alakuló ülést előkészítő tanácskozáson a pártok megegyeztek arról, hogy 19 bizottság lesz. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, korrekt ajánlatot tettek az ellenzéknek azzal, hogy hatot vezethetnének, és 15 vagy 16 alelnöki posztot kap a Fidesz–KDNP szövetségen kívüli három párt, az MSZP, a Jobbik és a Lehet Más a Politika.

A fideszes politikus kiemelte: a mandátumarányt „eltérítve” azt javasolták, hogy az ellenzék minden bizottságban rendelkezzen egyharmaddal. Így a Fidesz bizonyos bizottsági posztokról lemondott a „nemzeti együttműködés” jegyében. Arról az MSZP nem tudott megegyezni a Fidesszel, hogy a külügyi bizottság elnöki posztja az ellenzéké legyen. A hírek szerint a szocialisták Kovács Lászlót szeretnék elnöknek.

Tegnap ugyanakkor az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni arról, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP hány parlamenti bizottsági elnöki posztot kapjon. Jávor Benedek (LMP) ragaszkodott a 2-2-2-es arányhoz, míg a Jobbik és az MSZP – az erősorrendnek megfelelően –a 3-2-1-es megoldást javasolta. Amikor a delegációs teremben folytatott tanácskozáson Soltész Miklós, az Országgyűlés főtitkára a kormánypártok felé fordult, Lázár János mosolyogva nyilvánította ki: ők ugyan nem szeretnének hozzászólni az ellenzék vitájához. Vagyis: a Fidesz számára nyilvánvaló, hogy az MSZP a Jobbikkal és a Jobbik az LMP-vel számos kérdésben nyilván nem tud közös platformra kerülni, ezt viszont a Fidesz és a KDNP – egyik politikusuk megfogalmazása szerint – „kényelmesen hátradőlve szemléli”.

Az ellenzéki pártok változatlanul sérelmezik, hogy az egyharmados ellenzéki arányt a Fidesz és a KDNP biztosítja ugyan a bizottsági helyek tekintetében, de az ellenzéki egyharmadhoz, és nem a frakciókhoz kötik a különböző jogosítványokat. Ez azért érdekes, mert például, ha később a szocialisták a kormány költségvetési javaslatához előterjesztenek egy módosító indítványt, arról a parlamenti ülésen csak akkor lehet szavazni, ha megvan mögötte a teljes ellenzéki konszenzus, vagyis az „egyharmad”. Mivel nem valószínű, hogy az MSZP és a Jobbik ugyanazt az álláspontot képviselje, így minimális lesz az esély arra, hogy ellenzéki módosító indítványok egyáltalán a plénum elé kerüljenek.

nol.hu - barikad.hu