Hírek : Csak elméletileg tiltott a kettős állampolgárság Kárpátalján |
Csak elméletileg tiltott a kettős állampolgárság Kárpátalján
2010.04.27. 16:23
kuruc.info- Ukrajnában több százezren rendelkeznek más országok állampolgárságával, így Kárpátalján gyakorlatilag minden felnőtt román nemzetiségű lakosnak román útlevele is van – közölte hétfő esti ungvári tudósításában a Szabadság Rádió ukrán adása.
A riportban egyebek mellett elhangzott, hogy nincsenek pontos adatok arról, hány kárpátaljai lakos zsebében lapul valamelyik külföldi ország útlevele. A helyi román szervezetek vezetői azt állítják, a kárpátaljai románok mindössze 10 százaléka rendelkezik román útlevéllel. Ugyanakkor szakértők szerint gyakorlatilag minden munkaképes felnőtt románnak, azaz a kárpátaljai románság 70 százalékának van Románia által kiadott útlevele. A rádió beszámolója szerint a kárpátaljai magyaroknak is van az anyaországuk által kiadott okmányuk, jóllehet, ez zömmel a határon túli magyar státuszt jelölő magyarigazolvány.
Kárpátalja hazánk részeként - 1941-ben
„Ezek az okmányok arra valók, hogy átjárhatóvá tegyék az Ukrajna és Európa közötti határt” – fogalmazott a riportban Fegyir Sándor szociológus, ungvári egyetemi tanár, aki szerint az ilyen útlevelektől nem kell félni, mert a tulajdonosaik tiszta pragmatizmusból használják azokat, ugyanis csökkentik vagy eltüntetik a határok jelentette akadályt. Ez pozitív jelenség mind szociális, mind gazdasági szempontból – vélte a szakértő.
A riportban megszólaló Szvitlana Mitrjajeva, az ukrán Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézete kárpátaljai regionális részlegének igazgatója úgy vélte, "veszélyt jelent Ukrajna nemzetbiztonságára nézve", ha az ukránoknak külföldi útlevelük is van. Ám ahhoz, hogy reagálni lehessen erre a helyzetre, mindenekelőtt világos törvényi szabályozásra lenne szükség – fogalmazott, hozzátéve, hogy az ukrán alkotmány tiltja ugyan a kettős állampolgárságot, de sem a büntető, sem a közigazgatási törvénykönyv nem szabályozza a kérdést.
(MTI)
Olvasónk kiegészítése:
A szocialista internacionalizmus leple alatt teljesítette be a „magyar” kommunista párt a nemzetárulást, amikor 1958 és 1979 között az alábbi egyezményekkel zárta ki a kettős állampolgárságot az akkori keleti blokk más országaiban élő magyarok magyar állampolgárságától való megfosztása érdekében:
- Lengyelországgal 1961. júl. 5. napján
- az NDK-val 1969. dec. 17. napján
- a Szovjetunióval 1963. jan. 21. napján
- Csehszlovákiával 1960. nov. 4. napján
- Bulgáriával 1958. jún. 27. napján
- Mongóliával 1977. aug. 15. napján
- Romániával 1979. június 13. napján.
Ha valaki nem nyilatkozott a megadott - általában egy éves időtartam alatt -, elveszítette azt az állampolgárságot, ahol éppen nem élt. Mindegyik szerződés hasonló volt: a nyilatkozattétel után a másik állampolgárság elveszett.
Rendszerváltás után azonban minden ilyen egyezményt felmondtunk! Ilyen állampolgárságtól megfosztó szerződést kizárólag a szovjet blokk országaival kötöttünk, egyetlen demokratikus országgal sem.
Jugoszláviával sem került sor ilyen egyezmény megkötésére, tehát az azt jelenti, hogy a fentiekben részletesen kifejtett okok alapján a délvidéki magyarság 1941-ben visszatért területeken (a mai Szerbia, Horvátország és Szlovénia 1941-es terület-visszaszerzéssel érintett területei) 1941-ben élő tagjai, illetve ezen személyek leszármazott tagjai mai napig is magyar állampolgárok, magyar állampolgárságukat nem vesztették el, tehát elvileg joggal igényelhetik mindazon jogosítványokat (pl. útlevél, konzuli védelem), amelyek a magyar állampolgárokat megilletik.
Mivel ezeket az egyezményeket felmondtuk, így a szlovák-magyar kettős állampolgárág is csak elméletileg tiltott. Ha egy felvidéki Magyarországon letelepedett magyar megkapja a magyar állampolgárságot, le kell mondania a szlovákról egy tót törvény szerint. Ezt neki be kell az ún. Szlovákiában jelenteni és 50 000 Ft-nak megfelelő illetéket kifizetni. Tehát még fizetnie is kell azért, hogy elvegyék tőle a szlovák állampolgárságát. Ha nem jelenti be, akkor szlovák-magyar kettős állampolgár marad. Így az például Popély Gyula is.
(kuruc.info)
|