Hírek : Orbán barátja Basescu kirakná a magyarokat a parlamentből |
Orbán barátja Basescu kirakná a magyarokat a parlamentből
2010.04.13. 23:16
Traian Băsescu államelnök a B1 televízióadó egyik hétfő esti műsorában azt nyilatkozta, hogy ő a kétpártrendszert támogatná, és a parlamentbe való bejutási küszöböt felemelné 10 százalékra. Băsescu arról is beszélt, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy az általa kezdeményezett népszavazás eredményének érvényt szerezzen, vagyis, hogy Romániának egy maximum 300 fős, egykamarás parlamentje legyen.
Köztudomású, hogy mindkét változtatás megvalósításához az alkotmány módosítása szükséges. Băsescu azt mondta, az alkotmány lehetővé teszi, hogy a kormány kezdeményezze az alkotmánymódosítást, amit ha az államfő jóváhagy, akkor azt a parlamentnek napirendre kell tűznie.
A parlamenti bejutási küszöb 5 százalékról 10 százalékra való felemelése a magyar képviselet végleges eltávolítását jelentené a parlamentből, ami antidemokratikus és ellentmond a nemzeti kisebbségekre vonatkozó európai normáknak.
A Szociáldemokrata Párt támogatná a 10 százalékos küszöb bevezetését, jelentette be az alakulat szóvivője.
Kapcsolódó:
Tusnádon (a nagyításhoz katt. a képre)
Orbán Viktort használja fel székelyföldi kampányában Traian Basescu az RMDSZ jelöltje ellenében. A magyar nyelvű szórólap idézi a Fidesz elnökét, aki idén júliusban Tusnádfürdőn kijelentette, hogy az államelnöki választások második fordulójában Basescut támogatná.
Ezt akkor azzal indokolta, hogy az elnököt jelölő Demokrata Liberális Párt a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt tagja - nem zavarta, hogy Basescu ugyanolyan magyarellenes, mint az összes többi soviniszta kollégája.
A szórólap hátoldalán olvasható szöveg ugyanakkor számos csúsztatást tartalmaz, már az első pontban autonómia-pártinak hazudja az elnököt, aki számtalanszor kijelentette, hogy a román nemzetállamban soha nem lehet a székelyeknek autonómiájuk.
(Duna TV - Erdély Ma nyomán)
Szövetségesre talált a második elnöki mandátumra pályázó Traian Basescu román államfő Orbán Viktor személyében – írta hétfőn a román sajtó, amely beszámolt a hét végén befejeződött XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról.
A román lapok tudósításaikban azt emelték ki, hogy Orbán Viktor a jelenlegi román államfőnek az év végén esedékes elnökválasztáson való újraválasztása mellett foglalt állást - adja hírül az MTI.
(Kép: Erdély Ma)
Basescu Budapesten: soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön
Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, Románia egységes nemzetállam - jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn Budapesten az MTI kérdésére azt követően, hogy tárgyalt magyar partnerével. Igen, megéltük azt az elképesztő pimaszságot és lealázást is, hogy a hazánk közel felét elorzó hajdani kisebbségünk államelnöke letagadja kétmillió magyar létezését, és pökhendi módon kijelenti: dehogy adnak jogokat az uralmuk alá került magyarságnak. A budapesti parlamenti pártok természetesen nem kérik ki maguknak, sőt, aki nem emlékezne: ötpárti egységben szavazták meg, Fletótól a KDNP-ig Románia uniós csatlakozását a székely autonómia feltétele nélkül, Orbánék előzetes, ellentétes előjelű ígéretei dacára.
Ismét elutasította a székelyföldi autonómia gondolatát Traian Basescu román elnök, aki Hargita és Kovászna (a volt Háromszék) megyébe látogatott.
Az államfőt magyar kisebbségi politikusok arról győzködték, hogy a székelység igényli a területi autonómiát.
A román elnök azonban, aki nemrég Budapesten is kijelentette, hogy a Székelyföldnek soha nem lesz területi autonómiája, most azt közölte: a román alkotmány nem ad neki más lehetőséget, mint hogy elutasítsa a gondolatot.
Az erdélyi sajtó híradásaiból egyébként az is kiderült, Basescu értelmezése szerint a területi autonómia határátkelőket és saját igazságszolgáltatást is jelentene a Székelyföldön.
(hírTV)
Tulajdonképpen zöld utat adott a magyar intézményvezetők menesztésére Traian B?sescu államelnök. Dan Nica belügyminiszter beiktatása utáni beszédében felszólította a kormányt, ne tegyen különbséget a román és magyar vezetők között, „változtassanak mindenütt, ahol változtatni kell".
Kiemelte, az RMDSZ „saját birtokaként" kezelte a kormánynak alárendelt intézményeket, de ez nem jogosítja fel őket arra, hogy a kormány ellen uszítsanak, „mert az le akar cserélni néhány román állampolgárságú vezetőt Kovászna és Hargita megyében". B?sescu kijelentette, tudomása szerint a magyar polgármesterek által irányított hivatalokban „etnikai tisztogatás", azaz a románok kirekesztése folyik. „Meg kell találni az egyenlőség megteremtésének módját, okosan kell rendezni a kérdést az alkotmány első cikkelyének mély valóságából kiindulva: Románia egységes, független nemzetállam, ezt az RMDSZ és az MPP vezetőinek is tiszteletben kell tartaniuk". Az államfő ismét határozottan leszögezte: „Szó sem lehet területi autonómiáról".
Az államelnök beszédének magyarságra vonatkozó passzusát sokkal szelídebb hangnemben kezdte. Kifejtette, bízik benne, a magyar közösség nem érzi kisemmizettnek magát, amiért az RMDSZ nincs kormányon. Felkérte a kormányt, kezelje kiemelt figyelemmel a Hargita és Kovászna megyei infrastrukturális beruházásokat, de az igazgatói székek elosztását is. „Eljött az ideje, hogy a kormány bebizonyítsa, hogy az RMDSZ nélkül is jó védelmezője a magyar kisebbség érdekeinek."
Farkas Réka - Háromszék
|