Az anyaországon kívül élő magyarok helyzete a Kárpát-medencében is jelentősen különbözik egymástól. Ausztria, Románia Szlovákia és Szlovénia az EU tagja, Horvátország és Szerbia belátható időn belül az lesz, Ukrajnának azonban erre a közeli jövőben nincs esélye. Különbözik az egyes közösségek létszáma, érdekérvényesítési lehetősége, képessége is. Az anyaországon kívül élő magyarok jelenős része pedig ún. szórványvidékeken él (Nyitra környéke, Felső-Tisza mente, Dél- Erdély, Csángóföld, Bánság), ahol a magyar lakosság aránya meglehetősen alacsony. Az ő támogatásuk, segítésük külön törődést igényel, hiszen fokozottan ki vannak téve az asszimiláció veszélyének, valamint az álladó fenyegetettségnek. A világ magyarságának mintegy 10-15%-a a Kárpát-medencén kívül él. Az emigráció mellett külön ki kell emelni azon több tízezer fiatalt, akik az elmúlt húsz évben egzisztenciális okokból voltak kénytelenek elhagyni hazájukat. Számukra konkrét programokat kívánunk kidolgozni, és támogatni fogjuk a már meglévő, hasonló civil kezdeményezéseket. Szorgalmazzuk, hogy a jövőben a mindenkori magyar kormány és Országgyűlés a gazdaságstratégia meghatározásakor és a gazdaságpolitika megvalósításakor Kárpát-medencei gazdasági fejlesztési tervben gondolkodjon, vagyis el kell indulnunk a magyar nemzet gazdasági újraegyesítésének irányába.

Eddig a határon túli magyarokkal való kapcsolatok erősítése mindig úgy merült fel az anyaországban, mint gazdasági tehertétel. Mi megfordítjuk ezt a hozzáállást, mert hisszük, hogy a gazdasági újraegyesítés nemhogy nem tehertétel, hanem éppen ellenkezőleg: gazdasági érdek, sőt szükségszerűség. Ezzel párhuzamosan természetesen bővítjük az ország határain kívül élő magyarság számára elérhető forrásokat. Az anyagi támogatások jelenlegi rendszerét azonban hatékonyabbá, átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé kell tenni. A környező országokkal ellentétben Magyarországon a nemzetiségek helyzete alapvetően rendezett, európai szinten mértékadó kisebbségi törvénnyel rendelkezünk, a kisebbségi kérdés jórészt a cigánykérdésre korlátozódik. A Jobbik átfogó programmal rendelkezik ezen a téren, a támogatási rendszer reformjával pedig gátat kell szabni a hazai nemzetiségek érdekeit is sértő „etnobiznisz” jelenségének. Nemzetpolitikánk szerves része az öntudatos magyar polgárok önszerveződésének és alulról jövő kezdeményezéseinek támogatása, a civil intézményrendszer és a civil szféra egészének erősítése. A társadalmi szervezeteknek nagy szerepet szánunk a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében, a határokon átívelő összmagyar szintű programok szervezésében és a politika társadalmi ellenőrzésének erősítésében. A magyarságtudat erősítése és a méltó létfeltételek biztosítása a felnövekvő generációk számára a garancia arra, hogy tevékeny magyarként a saját hazájában keressék és szolgálják a saját és közösségük boldogulását.

V.3.1. Nemzetpolitikai szemlélet és cselekvés Magyarországon

Az elmúlt húsz év: A nagy remények ellenére az úgynevezett rendszerváltást követően nem nőtt az anyaországi társadalom érzelmi azonosulása az elcsatolt területeken élők felé, amit a 2004-es népszavazás tragikus kudarca is megmutatott. A határon túli magyarság irányába viselt alkotmányos felelősséget a magyar kormányok és pártok nem vették komolyan. (Lásd az ukrán, szlovák, román alapszerződések megkötését, vagy éppen Románia uniós csatlakozásának feltétel nélküli megszavazását.) A magyar külpolitikát a hátrálás, a megalkuvás és az EU-nak mindenáron való megfelelési kényszer határozta meg, és a határon túli magyarok ügye számos esetben puszta kampányüggyé züllött. Az elcsatolt területeken – szerte a Kárpát-medencében – élők közül sok magyar származása miatt van kitéve erőszaknak, hátrányos megkülönböztetésnek. A jogtiprások, sérelmek sora hosszasan sorolható. A szebb jövő: A Kárpát-medencei és az emigrációban élő magyarságnak áttelepülés nélkül megadjuk a magyar állampolgárságot, és a leendő kétkamarás parlamentben biztosítjuk a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét. Nemzetpolitikai Minisztériumot állítunk fel a határon túli magyarság problémáinak átfogó, egységes, stratégiai alapú kezelésére, illetve az összenemzeti szempontok következetes érvényesítésére. Az általános iskolák felső tagozatos osztályai számára kötelezővé tesszük, hogy legalább egy évfolyamon elszakított magyar területre szervezzék az osztálykirándulást. A szülők anyagi tehernövekedésének elkerülése érdekében ehhez – megfelelő pályázati rendszerben – költségvetési támogatást nyújtunk. Kormányra kerülve elkészítjük az elmúlt 90 év első Kárpát-medencei magyar gazdasági fejlesztési tervét, amely a gazdasági kapcsolatok – akár az uniós lehetőségek kihasználásával történő – megerősítésével gazdasági nemzetegyesítést indít el. Az Országgyűlésben, a magyar és nemzetközi tömegtájékoztatásban erőteljesen jelenítjük meg az elszakított nemzetrészek sorskérdéseit, az összmagyarság problémakörét. Csak akkor támogatjuk Szerbia és Ukrajna euroatlanti integrációját, ha az ott élő magyar nemzetrészek az önrendelkezés lehető legszélesebb lehetőségeit kapják meg garanciákkal védett módon, egyéni és kollektív jogaik kiteljesednek, Ukrajna pedig biztosítja a kettős állampolgárság lehetőségét. Az Alaptörvényben a magyar államnak mindenkori felelősségévé tesszük a nemzetegyesítésre való törekvést és a határon túli magyarságért viselt felelősséget, a jelenleginél sokkal erőteljesebb kifejezését adva az összetartozásnak. 57 A Jobbik segíti a magyarországi és határon túli magyar települések testvérvárosi kapcsolatainak kiépítését és a meglévők erősítését. Védőhatalmi státuszt kívánunk elfogadtatni Magyarország számára, amely lehetővé tenné, hogy – amint azt Ausztria tette Dél-Tirol érdekében – Budapest a határon túli magyar közösségeket ért sérelmek és jogsértések esetén kellő jogalappal lépjen fel a nemzetközi fórumok előtt. Kiépítünk egy olyan, a Kárpát-medence elcsatolt, magyarlakta területeire kiterjedő, állami és uniós támogatással működő magyar jogvédő hálózatot, amely képes hatékony és szakszerű segítséget nyújtani az elszakított területeken élő magyarság egyéni és közösségi jogainak megsértése esetén. Ilyen jogsérelmek esetén a Jobbik a kiemelt ügyekben azonnal riasztja a hazai és nemzetközi közvéleményt, az Európai Uniót és más nemzetközi szervezeteket, és a megfelelő jogi fórumokon lép fel az elégtételért. Nemcsak érzelmileg, szellemileg, de pénzügyi eszközökkel is érdekeltté kell tenni az embereket abban, hogy a nemzeti összetartozás ügyét magukénak érezzék és támogassák. Kiemelt adókedvezményekkel kell ösztönözni a nemzeti újraegyesítés célját szolgáló adományokat, az ilyen jellegű tevőleges segítségnyújtást.

V.3.2. Megmaradni magyarnak a szülőföldön

Az elmúlt húsz év: A koncepciótlan, gyakran érdektelen magyar külpolitika miatt az ún. rendszerváltás óta nem sikerült kellő módon javítani a határon túli magyar közösségek helyzetén. A magyar közösségek sokszor céltáblái származásuk miatt kormányzati, politikai vagy éppen társadalmi támadásoknak, fenyegetésnek (lásd sorozatos magyarverések és szlovák nyelvtörvény). A korábban működő intézményrendszert (HTMH, közalapítványok, Agóra-irodák, Máért) felszámolták, a támogatások drámai csökkenése miatt veszélybe került a határon túli magyar felsőoktatás, beszűkültek az anyanyelvi oktatás és kultúra lehetőségei. A szebb jövő: A magyar külpolitika és nemzetpolitika legfontosabb céljai között határozzuk meg az elszakított magyar közösségek önrendelkezési törekvéseinek támogatását és sikerre vitelét. A szülőföldön maradás támogatásának érdekében újragondoljuk a Státustörvényt, a magyarigazolványhoz kapcsolódó támogatások körét bővítjük, különösen az oktatási-nevelési támogatást. A leghatározottabban fellépünk a szomszédos országok magyar nyelvhasználatot korlátozó, illetve a magyarság bármely jogát hátrányosan érintő intézkedései, jogszabályai ellen. Támogatjuk a magyar iskola választását. A magyar tannyelvű oktatásban résztvevők számára alanyi jogon biztosítunk magyar diákigazolványt. A magyarországi és határon túli magyar középiskolások számára állami finanszírozású csereprogramokat vezetünk be. Követeljük az állami finanszírozású, önálló magyar nyelvű akkreditált felsőoktatás megteremtését az utódállamokban. A magyar fenntartású intézményeket erősítjük. Növeljük a Magyarországról finanszírozott felsőoktatási intézmények költségvetési támogatását. A határon túli hallgatók számára egyszerűbbé tesszük a hazai felsőoktatásba és szakképzésbe való bejutást, szélesítjük a részképzési lehetőségeket, növeljük az azokhoz tartozó ösztöndíjakat, ügyelve azok visszatérésre ösztönző hatására. Teljes jogú tagságunkkal élve az EU-n belül mindent elkövetünk az elszakított területeken élő magyarság kollektív és egyéni jogainak érvényesüléséért. Hazai gazdasági vállalkozások munkahelyteremtő beruházásait ösztönözzük a Kárpát-medence magyarok lakta területein, uniós források bevonásával. Határon túli magyar könyvtárhálózat létrehozását támogatjuk, és ellátását segítjük.

V.3.3. Magyarok szórványban, emigrációban és a nagyvilágban

Az elmúlt húsz év: A szórványban élő magyarság vészes eltűnése zajlott le, mivel ők vannak leginkább kitéve az asszimiláció veszélyének (különösen az őrvidéki, muravidéki, horvátországi magyarság és a moldvai csángók). Az elmúlt húsz év politikájának egyáltalán nem volt mondanivalója az emigráció és az elmúlt 20 évben munkavállalás céljából eltávozott magyarok számára. A szebb jövő: Szórványgondnoki programot indítunk be, amelyet kistérségenként felállított irodák koordinálnának. Feladatuk a magyar közösség helyzetének felmérése, és az oktatást, kultúrát, gazdasági lehetőségeket, ifjúságot, hitéletet, turizmust érintő cselekvési programok kidolgozása.

Forrás: http://jobbik.hu/sites/jobbik.hu/down/Jobbik-program2010OGY.pdf

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés