Megkerülhetetlen kötelességünk a magyar állampolgárság áttelepedés nélküli biztosítása a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarok számára. Hasonlóan járt el számos európai és szomszédos nép is saját, ilyen sorsú honfitársaival. Ha a magyar állampolgárság megadásával segítjük az elszakított területen élőket, akkor öntudatosabb, erősebb közösséget alkothatnak, de ez egyúttal nem gyengíti önrendelkezési törekvéseiket, és mindez erősíti az anyaországban élőket. Egészségügyi ellátáshoz, illetve nyugdíjhoz való jogosultságot hazai lakhely és társadalombiztosítási jogviszony (tehát adó- és járulékköteles munkavégzés) alapján lehet csak szerezni, az állampolgárság megszerzése pedig nem jár együtt ezzel. A szociális és családügyi ellátásokra (pl. gyes, szociális segélyek) csak az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult tipikusan csak rászorultság esetén, a magyar állampolgárság megszerzése pedig nem jár állandó magyarországi lakóhely megszerzésével. Áttelepülésre nem ösztönöz, a helyben maradási hajlandóság egyre nagyobb. 

Az össznemzeti politika alapvetései

A Jobbik politikai horizontját nem az ország, hanem a nemzet határai szabják meg. Ezek a határok nem esnek egybe a Magyar Köztársaság jelenlegi határaival. A Kárpát-medencében élő nemzetünket a trianoni békediktátum szétdarabolta (az állam területének 71%-át és 3,5 millió magyart csatoltak el, megfosztva őket magyar állampolgárságuktól), és ma is határok szabdalják szét nemzetünk testét. A legnagyobb nemzetrészen és az elszakított területen élők sorsa azonban ma is ezer szállal kötődik egymáshoz, és ezért felelősen nem is lehet a magyar jövőt úgy tervezni, hogy erre ne lennénk fokozottan figyelemmel. Számunkra a nemzetpolitika nem külpolitikai kérdés, hanem a nemzetként való megmaradásunkat meghatározó feladat. Az elszakított vagy az elvándorolni kényszerült magyarsággal való egységtudat a részünkről nem szentimentális álom, hanem a kötelessé és társadalmi, gazdasági érdek. Az a tét, hogy a magyar nemzet a nagy nemzetközi versenyben egy szétszabdalt és szétesett etnikai mozaikként vagy egy közös cselekvésre képes 15 milliós egységként jelenik meg. A Jobbik szerint a magyar nemzet határokon átívelő kulturális és gazdasági újraegyesítése tehát nem csupán lehetséges, de sürgetően szükséges is. Tudjuk, hogy ennek megvalósításához előbb a csonka országban kell a rendet helyreállítani, a magyar államot visszahelyezni történelmi szerepébe, és egyfajta védőhatalmi státusz elérésével támaszt, erőt és reményt adni elszakított honfitársainknak. Nélkülözhetetlen, hogy a magyar kérdést végre az európai közbeszéd részévé tegyük az Unióban és a nemzetközi fórumokon. A szülőföldön maradást és az anyanyelvű oktatást támogató nemzetpolitikai programunk középpontjában a magyar állampolgárság megadása a jelenlegi határainkon kívül élő magyarok számára, a nemzeti önrendelkezések elérése és a hatékony magyar politikai és pénzügyi támogatás terve áll.

Megkerülhetetlen kötelességünk a magyar állampolgárság áttelepedés nélküli biztosítása a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarok számára. Hasonlóan járt el számos európai és szomszédos nép is saját, ilyen sorsú honfitársaival. Ha a magyar állampolgárság megadásával segítjük az elszakított területen élőket, akkor öntudatosabb, erősebb közösséget alkothatnak, de ez egyúttal nem gyengíti önrendelkezési törekvéseiket, és mindez erősíti az anyaországban élőket. Egészségügyi ellátáshoz, illetve nyugdíjhoz való jogosultságot hazai lakhely és társadalombiztosítási jogviszony (tehát adó- és járulékköteles munkavégzés) alapján lehet csak szerezni, az állampolgárság megszerzése pedig nem jár együtt ezzel. A szociális és családügyi ellátásokra (pl. gyes, szociális segélyek) csak az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult tipikusan csak rászorultság esetén, a magyar állampolgárság megszerzése pedig nem jár állandó magyarországi lakóhely megszerzésével. Áttelepülésre nem ösztönöz, a helyben maradási hajlandóság egyre nagyobb.

Az anyaországon kívül élő magyarok helyzete a Kárpát-medencében is jelentősen különbözik egymástól. Ausztria, Románia Szlovákia és Szlovénia az EU tagja, Horvátország és Szerbia belátható időn belül az lesz, Ukrajnának azonban erre a közeli jövőben nincs esélye. Különbözik az egyes közösségek létszáma, érdekérvényesítési lehetősége, képessége is. Az anyaországon kívül élő magyarok jelenős része pedig ún. szórványvidékeken él (Nyitra környéke, Felső-Tisza mente, Dél- Erdély, Csángóföld, Bánság), ahol a magyar lakosság aránya meglehetősen alacsony. Az ő támogatásuk, segítésük külön törődést igényel, hiszen fokozottan ki vannak téve az asszimiláció veszélyének, valamint az álladó fenyegetettségnek. A világ magyarságának mintegy 10-15%-a a Kárpát-medencén kívül él. Az emigráció mellett külön ki kell emelni azon több tízezer fiatalt, akik az elmúlt húsz évben egzisztenciális okokból voltak kénytelenek elhagyni hazájukat. Számukra konkrét programokat kívánunk kidolgozni, és támogatni fogjuk a már meglévő, hasonló civil kezdeményezéseket. Szorgalmazzuk, hogy a jövőben a mindenkori magyar kormány és Országgyűlés a gazdaságstratégia meghatározásakor és a gazdaságpolitika megvalósításakor Kárpát-medencei gazdasági fejlesztési tervben gondolkodjon, vagyis el kell indulnunk a magyar nemzet gazdasági újraegyesítésének irányába. Eddig a határon túli magyarokkal való kapcsolatok erősítése mindig úgy merült fel az anyaországban, mint gazdasági tehertétel. Mi megfordítjuk ezt a hozzáállást, mert hisszük, hogy a gazdasági újraegyesítés nemhogy nem tehertétel, hanem éppen ellenkezőleg: gazdasági érdek, sőt szükségszerűség. Ezzel párhuzamosan természetesen bővítjük az ország határain kívül élő magyarság számára elérhető forrásokat. Az anyagi támogatások jelenlegi rendszerét azonban hatékonyabbá, átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé kell tenni. A környező országokkal ellentétben Magyarországon a nemzetiségek helyzete alapvetően rendezett, európai szinten mértékadó kisebbségi törvénnyel rendelkezünk, a kisebbségi kérdés jórészt a cigánykérdésre korlátozódik. A Jobbik átfogó programmal rendelkezik ezen a téren, a támogatási rendszer reformjával pedig gátat kell szabni a hazai nemzetiségek érdekeit is sértő „etnobiznisz” jelenségének.

Nemzetpolitikánk szerves része az öntudatos magyar polgárok önszerveződésének és alulról jövő kezdeményezéseinek támogatása, a civil intézményrendszer és a civil szféra egészének erősítése. A társadalmi szervezeteknek nagy szerepet szánunk a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében, a határokon átívelő összmagyar szintű programok szervezésében és a politika társadalmi ellenőrzésének erősítésében. A magyarságtudat erősítése és a méltó létfeltételek biztosítása a felnövekvő generációk számára a garancia arra, hogy tevékeny magyarként a saját hazájában keressék és szolgálják a saját és közösségük boldogulását.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés