Irodalmi műsorral egybekötött lakossági fórumot és politikai helyzetelemzést tartott szerdán az alig egy éve párttá alakult délvidéki Magyar Remény Mozgalom. A legfiatalabb vajdasági magyar párt elnöke, László Bálint kijelentette, hogy Magyarországhoz hasonlóan Délvidéken is politikai nemzedékváltásra van szükség, és az MRM – mint alulról szerveződő mozgalom – alternatívát kíván nyújtani a mintegy 300.000 délvidéki magyarnak.
László BálintLászló Gyula, az MRM újvidéki (tartományi) parlamenti képviselője elmondta, hogy a párt sikerrel vette az bejegyzéshez szükséges akadályokat, és 1300 támogató aláírást gyűjtött össze. Véleménye szerint a délvidéki magyarságban igen is van igény a határozott, megalkuvás nélküli, tiszta nemzeti politizálásra, és az autonómiatörekvések következetes képviseletére, amelyet az MRM megjeleníti.
Szávay István szimpatikusnak és támogatandónak nevezte a Magyar Remény Mozgalom kitűzött céljait, és többször is párhuzamot vont a két párt megalakulása, eszméi és kezdeti megítélése között, hozzátéve, hogy a Jobbik minden, a magyar érdekekért következetesen küzdő és a nemzeti önrendelkezést megalkuvás nélkül képviselő, határon túli párttal kész együttműködni.
A Jobbik nemzetpolitikusa elítélte az elmúlt 20 év politikai gyakorlatát, amely Budapestről akarta megmondani, hogy mi a jó a határon túli magyarságnak, és hogyan kéne a szomszédos országokban magyarnak maradni. Véleménye szerint nemcsak szükséges, hanem lehetséges is az eddigieknél jóval markánsabb nemzeti érdekképviselet és érdekérvényesítés, ha ehhez a határon túli közösségek az anyaországtól kellő támogatást kapnak, és a magyar kormány határozottan fellép az elszakított nemzettestvéreinket ért jogsértések (magyarverések, anyanyelvhasználat korlátozása, iskolák bezárása, erőszakos asszimiláció) ellen. „Nekünk nem az az elsődleges, hogy Washingtonnak, Brüsszelnek, vagy a különböző EU-s sóhivataloknak mik az elvárásai a jószomszédi viszonyt illetően, hanem hogy mi az érdeke a határon túli magyarságnak, hogyan biztosítható a megmaradásuk és gyarapodásuk szülőföldjükön!”
Szávay István az MSZP és a Fidesz külpolitikáját egyaránt bírálva kijelentette, hogy mindkét párt követett el bűnöket vagy súlyos mulasztásokat a határon túli magyarok ügye kapcsán. Amint fogalmazott: „Egyszerre szánalmas és szomorú, hogy Göncz Kinga a délvidéki magyarverések alkalmával a koszovói szerbek emberi jogaiért való kiállást érezte a legfontosabbnak, Orbán Viktor és a Fidesz pedig többszöri ígérete ellenére is feltétel nélkül (pl. székelyföldi autonómia, nyelvhasználat kiszélesítése, önálló magyar egyetem) megszavazta Románia uniós csatlakozását. Újabban pedig kéthavonta változtatja álláspontját a kettős állampolgársággal ügyében.” Szerbia várható euroatlanti integrációja kapcsán elmondta, hogy a délvidéki magyar közösség legszélesebb körű önrendelkezésének biztosítása nélkül a csatlakozást a Jobbik nem fogja támogatni.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom határon túli programjából – az említett önrendelkezési törekvések és kettős állampolgárság felkarolása mellett – Szávay kiemelte a határmenti regionális együttműködések támogatását, a szórványgondnoki program beindítását, valamint a közös együvé tartozás érzését erősítő magyar-magyar kapcsolatok ápolását, amelyek a magyar identitás megőrzése mellett a szülőföldön való megmaradást és boldogulást tűzték ki célul. Előadása végén rámutatott, hogy a kisebbségi jogok kiszélesítése mellett alapvető fontosságú, hogy az elcsatolt területek magyar közösségei éljenek is a már megszerzett jogaikkal, járassák magyar iskolába gyermekeiket, használják bátran anyanyelvüket, erősítsék nemzeti identitásukat, létszámban és szellemi erőben is gyarapodjanak, hogy ha majd ismét fordul a történelem kereke, készen álljanak!
Szalay Bernát
barikad.hu