| Hírek : Koszovó és Abházia - párhuzamok és ellentétek |
Koszovó és Abházia - párhuzamok és ellentétek
2010.02.23. 15:19
RIA Novosztyi, Glóbusz,kuruc.info 2010.02.22. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva nem csak a vitatott függetlenné válás fűzi össze a Szerbiából kiszakadt Koszovót és a Grúziával szakító Abháziát, hanem az is, hogy mindkét terület függetlenségi évfordulója február 17-ére esik.Két évvel ezelőtt a koszovói albánok nyilvánították ki függetlenségi vágyukat, múlt évben pedig a 2008 nyári, Dél-Oszétia miatt összecsapó grúz és orosz hadsereg háborúja késztette arra Abháziát, hogy ugyanilyen lépést tegyen. Mindazonáltal az abházok egyszer már kérték – állítólag önként és dalolva –, hogy Oroszország területéhez csatolják őket, ez 1810-ben történt, mindazonáltal e deklaráció is február 17-ére esett. Az 1810-es esemény megítélése ugyanakkor igencsak megosztja a történészeket – írja a RIA Novosztyi elemzése. Egyesek a Kreml imperialista terjeszkedésének tudják be az „önkéntes” csatlakozást, minthogy a bevonuló orosz csapatok elől a terület lakosságának a fele akkor elmenekült. Mások viszont az önkéntesség adta legitimitás mellett kardoskodnak, azt állítván, hogy a másik fele a lakosságnak viszont az impériumváltás dacára a helyén maradt. A tavaly deklarált és az orosz szuronyok által biztosított abház függetlenség ugyanakkor nem túl népszerű a nemzetközi közösségben; azt mindössze három ország ismerte el Oroszországon kívül – Nauru apró Csendes-óceáni szigete, Nicaragua és Venezuela.
Ami Koszovót illeti, e terület függetlenségét már számos ország elismerte (az ENSZ 192 országa közül 67), ennek dacára a vita a hovatartozást illetően tovább folyik. Szerbia a hágai Nemzetközi Bíróságon próbálja vitatni a függetlenség kikiáltásának jogát (a kérés napirendre tűzését az ENSZ 77 országa támogatta, 74 tartózkodott, hatan pedig ellene szavaztak), a verdikt pedig – amit egyáltalán nem lehet még megjósolni – idén késő tavaszra vagy nyáron várható.
Ha a hágai testület visszaigazolja az albánok vágyait, akkor annak számos következménye lehet: például etnikai közösségek tucatjai léphetnek ugyanerre az útra. Sőt, egy ilyen határozatnak globális következményei is lehetnek az ENSZ békefenntartó misszióival kapcsolatban.
Olyan államok, melyeket belső szeparatista veszélyek fenyegetnek, ezt követően megtagadhatják az ENSZ missziók befogadását azon az alapon, hogy a szervezet fenyegeti integritásukat.
Ha a függetlenség ellen döntenek – ami szintén valószerűtlen –, akkor viszont legitimációs bizonytalanság keletkezik a térségben.
(RIA Novosztyi, Glóbusz)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum