| Hírek : Az összetartozás büntetése |
Az összetartozás büntetése
2010.02.23. 15:10
kuruc.info, 2010.02.23.A büntető törvénykönyv legújabb módosítása készül, jobban mondva az egyik legújabb, mert a törvényhez – a jogbiztonság követelményeire fittyet hányva – sokadszorra nyúlnak hozzá pár hónapos idő-intervallumon belül. Pedig az Alkotmány és a jogalkotási törvény is tilalmazza a túl gyakori módosításokat, mivel a módosítás-dömping a jogszabály változásának követhetetlenségét idézi elő, ezáltal pedig jogbizonytalanságot eredményez.
A módosítást benyújtó MSZP-s képviselők egyik legújabb agyszüleménye az, hogy ha valaki egy feloszlatott szervezetben („a köznyugalom megzavarására alkalmas módon”) tag, annak a büntetése ne csak (mint eddig) szabálysértési bírság legyen, hanem akár két évre börtönbe is kerülhessen ez a veszélyes fajta bűnelkövető. Értik? Két évre! Míg a gyakorlatban a törvény szigora a valódi elkövetőket nem éri utol (az osztálytársát megölő Kozák Rajmund felfüggesztett börtönbüntetést kapott, továbbá a számos esetben rendőrökre támadó, őket tettleg bántalmazó egyes társadalmi csoportok tagjai sem kapnak letöltendő börtönbüntetést), addig, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében vesz részt, akár két éves letöltendő büntetést is kaphat majd! Persze nincsenek illúzióink, ilyenkor a bírák tolla is „vastagabban fog”, és szó sem lesz arról, hogy a büntetést felfüggesszék.
A módosítás másik eleme, hogy büntetni fogják azt a tevékenységet is, ha valaki egy ilyen szervezet vezetéséhez, vagy a szervezetben való részvételhez feltételeket biztosít vagy anyagi eszközöket szolgáltat, vagyis aki a szervezet működését bármilyen módon segíti. Gondolhatunk itt például olyan hétköznapi tevékenységekre, hogy e szervezet tagjai számára valaki ruhát varr, a telkét rendelkezésre bocsátja számukra családi nap megtartása céljából, vagy akár gépkocsijával fuvarozza azokat, akik e szervezet nevében a rászorulóknak ruhát gyűjtenek, ételt osztanak.
Az persze nem zavarja e nem túl szép javaslatot előterjesztő Szép Béla és Csiha Judit MSZP-s képviselőket, hogy az ügyészség határozatában már kimondta, hogy nem merült fel adat arra nézve, hogy a feloszlatott Magyra Gárda Egyesülettel az Új Magyar Gárda Mozgalom azonos lenne; ez utóbbinak pedig a feloszlatását soha semmiféle bíróság nem mondta ki! E kérdés tisztázását meghagyják majd az ügyben eljáró rendőröknek, ügyészeknek, bíráknak, ügyvédeknek. Hiszen az eljárás lefolytatását nem az ő idejük és nem az ő pénzük bánja!
Mivel a jelenlegi kormány érzi, hogy végnapjait éli, így a törvénymódosítás elfogadása hirtelen iszonyú sürgős lett, ezért a bevett törvényalkotási eljárás menetétől eltérően sürgősségi eljárásban tárgyalták, hogy még a választások előtt keresztül tudják vinni akaratukat. Persze számos akadályon kell még magukat átküzdeniük, mielőtt ebből a jog-és alkotmány-ellenes elképzelésből törvény lesz: ha a parlament meg is szavazza, a köztársasági elnök aláírása nélkül nem lehet kihirdetni, és így alkalmazni sem. Persze kérdés, hogy Sólyom László köztársasági elnök (az alkotmányosság és a törvényesség őre, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke) milyen jogi álláspontra helyezkedik a kérdésben.
Amennyiben a módosítást aláírja, és a törvényt kihirdetik, még mindig megtámadható az Alkotmánybíróság előtt, végső esetben pedig – kormányra kerülését követően – a Jobbiknak lehetősége van a törvény módosításával a hatályon kívül helyezésre. Addig azonban valószínűleg sokak ellen fog koncepciós eljárás indulni ezen alkotmányellenes törvénymódosítás következtében, azért, hogy megbüntessék azt, aki ki meri nyilvánítani, hogy összetart azokkal, akik hasonlóan gondolkodnak. Az összetartozás vállalása pedig veszélyes, ezért mindenáron büntetni kell, akár alkotmányellenes eszközökkel is!
dr. Seres Krisztina, Jobbik Jogsegély-szolgálat
(A Parlament utolsó ülésnapján, 2010. február 22-én megszavazta a törvénymódosítást.)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum