A világnap kialakulásának története a következő: 1952-ben Bangladesben az urdut nevezték ki egyetlen hivatalos nyelvvé, holott az ország lakosainak anyanyelve a bengáli. Február 21-én a diákok fellázadtak az önkényes intézkedés ellen. A rendőrség és a diákság összetűzésében öt fiatal halt meg. A bangladesiek ekkor döntöttek úgy: az anyanyelv napjává választják ezt a napot.
Már a magzat is ismeri az anyanyelvét?
Arról, hogy hogyan is válik valaki egy anyanyelvi közösség tagjává, hogyan is történik az anyanyelv elsajátítása, Pléh Csaba pszichológust kérdeztük. A BME Kognitív Tudományi Központjának vezetője érdeklődésünkre leszögezte: ahhoz, hogy egy kisgyermek megtanulja az anyanyelvét, megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznie.
Már a terhesség utolsó hónapjaiban megkezdődik a nyelv kialakulása, a magzat már a méhben beállítja azokat a jellemzőket, amelyek az anyanyelvhez tartoznak. Így például képessé válik a mondat fő hangsúlyának azonosítására – tette hozzá a szakember. Amikor a gyermek világra jön, fel van készülve arra, hogy a látott dolgokat összekapcsolja azzal, amit a környezete közöl róluk. Ez az ember egyedülálló adottsága, a majmok, illetve az emlősök ugyanis nem képesek erre – hangsúlyozta Pléh Csaba.
A nyelvelsajátítás folyamata a tudomány álláspontja szerint a serdülőkorral, az olvasás és az írás tökéletes megtanulása után zárul le, ám ténylegesen ennél sokkal tovább tart, mondhatni egészen életünk végéig. Tudhatjuk: egy-egy idegen nyelv megtanulása sok fáradságot okoz, az anyanyelvünket megtanulni és használni viszont egy cseppnyi vesződséggel sem jár. A pszichológus elmondta, a nyelvelsajátítás olyan, mint a látás vagy a járás: mindenféle küzdelem nélkül tesszük magunkévá édesanyánk örökségét.
Az anyanyelv elsajátításában nem feltétlenül az anya, hanem az elsődleges gondozó szerepe a lényeges (bár ez legtöbbször valóban az édesanya) – emeli ki Pléh Csaba. A megfelelő interakció a környezettel biztos nyelvtudást eredményez. Nem véletlen tehát az erős vonzódás, különleges ragaszkodás saját anyanyelvünkhöz.
Kosztolányi Dezső írja Ábécé a nyelvről és a lélekről című művében: „Az a tény, hogy az anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. (…) Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként”.
Bujkál a tökéletes ritmus
A magyar irodalom további jeles képviselői hasonlóan vélekedtek az anyanyelvről. Pilinszky János A mű születése című esszéjében például kifejti: a nyelv organikus létező, amellyel az író folyamatosan küzd. „A költészet számomra játék és küzdés egyszerre, rutin és mesterség egyidejűleg” – árulta el Lackfi János. A József Attila-díjas író, költő és műfordító úgy fogalmazott: érkezik egy impulzus a világ felől, amely megszerkesztésre vár, méghozzá a nyelv rendje szerinti megmunkálásra.
A Halottnéző című regény szerzője azt vallja, bárhol és bármikor képes lírai vagy prózai művet írni a vízvezeték-szerelés szintjén, ám afölött, hogy egy mű mikor lesz több ennél, költőként vagy íróként már nem lehet úr. A nyelv vezeti a kezét: sosem tudja azt leírni, amit ki akar fejezni, de amit végül papírra vet, mégis jobb lesz annál, mint amit először akart közölni.
Ilyen hatalmas a nyelv. Ám nemcsak az irodalmi nyelv, hanem a köznyelv is az. Lackfi János szerint a költészetszerű szövegek „itt kószálnak” körülöttünk, gondoljunk csak a boltok hirdetésére: áfásszámla-igényét kérjük, előre jelezze! Valóban ott bujkál a tökéletes ritmus a mondatban, az irodalom nyelve tehát nem is áll olyan messze a hétköznapok nyelvétől. Mozgásban kell tartani és ütköztetni kell a nyelv különböző rétegeit – véli a költő-író, aki szerint minden egyes anyanyelv a világ legszebb nyelve, mert az egyik képes arra, hogy kifejezze azt, amit a másik nem tud, és fordítva.
(MNO nyomán)
Kapcsolódó:
Az anyanyelvhasználatért tüntetnek kedden a komáromi egyetemisták
Az anyanyelvhasználatért tüntetnek kedden a komáromi egyetemisták
( frissítve - 17:17 )
Tüntetés 2010. 02. 17
Az anyanyelvhasználatért tüntetnek kedden a komáromi egyetemistákTüntetni fognak a magyar anyanyelvhasználatért a komáromi egyetemisták a Klapka téren. Igenis törekednünk kell arra, hogy aki magyar, az az is maradjon! - írják felhívásukban.
"A komáromi egyetemisták tüntetést szerveznek a szabad magyar anyanyelvhasználatért, hogy kifejezzék nemtetszésüket a jelenleg zajló folyamatok ellen, melynek látható célja a magyar nyelv háttérbe szorítása, elnyomása, és értéktelenné tétele. Ezt nem szabad hagyni!" - áll a hallgatók állásfoglalásában.
Az egyetemisták szerint a folyamatok azt eredményezik, hogy megfélemlítések és zűrzavar okozás hatására a magyar kisebbség fokozatosan, önként feladja elveit, lehetőségeit és identitását. Gyermekeiket szlovák iskolába íratják és nem élnek a szabad magyar nyelvhasználat lehetőségével ott sem, ahol ez biztosított. "Igenis törekednünk kell arra, hogy aki magyar, az az is maradjon!" - írják felhívásukban.
"Ha a szlovák többség félti saját nyelvét Szlovákiában, akkor a kisebbségek annál jogosabban kellene, hogy féltsék sajátjukat, hiszen azok még nagyobb nyomásnak vannak kitéve, mint egy többségi nyelv" - vélik a tüntetés szervezői, akik a megmozdulással arra akarják felhívni a felvidéki magyarok figyelmét, hogy mennyire értékes, egyedülálló nyelvet őriznek, mely előnyt jelent számukra, nem pedig hátrányt, ahogy ezt a szlovák politikusok többsége próbálja belénk sulykolni.
"Mindenki ismeri a mondást, miszerint: Ahány nyelven beszélsz annyi ember vagy! Ezt tudatosítanunk kellene. Fontos megtanulni és megismerni a többségi nyelvet, de nem úgy, hogy az a saját anyanyelvünk rovására történjen" - szögezik le a felhívásban.
A tüntetésre 2010. február 23-án kerül sor a komáromi Klapka téren, 16:30-tól. Felszólal Czúth Csaba, az Anyanyelvünkért PT elnöke, Török Tamás egyetemi oktató, Tóth Tímea, a Diákhálózat elnöke és Czibula Ádám, a komáromi HÖK elnöke. A rendezvényen Zsapka Attila is fellép megzenésített versekkel.
A tüntetést a komáromi Selye János Egyetem két hallgatója, Méri Tamás és Litomerický Krisztián szervezi magánszemélyként.
"Ez egy civil tüntetés, nincs köze a pártpolitikához"
Méri Tamás kérdésünkre elmondta, több oka is van annak, hogy magánszemélyként kezdeményezték a demonstrációt. Egyrészt, nem szeretnék, ha a pártpolitika rátelepedne a rendezvényre, másrészt pedig azt is el akarják kerülni, hogy – tekintettel arra, hogy az oktatási tárca a Szlovák Nemzeti Párt felügyelete alatt áll – bármiféle támadás érje az egyetemet a tüntetés miatt. „Ez egy civil demonstráció, melyre minden jóérzésű embert várunk, aki egyetért céljainkkal. Ez nem egy szlovákellenes akció“ - hangsúlyozta Méri Tamás.
Hozzátette, a tüntetést a törvényes határidő betartásával bejelentették a városi hivatalban, ahol ezt tudomásul vették. A szervezők 200 fő részvételére számítanak.
Czibula Ádám, a komáromi egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke közölte, támogatják a rendezvényt, mivel az a szlovákiai magyarok, így a magyar egyetem hallgatóinak érdekét is szolgálja. Közölte, az egyetemi hallgatókat arra fogják buzdítani, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a tüntetésen, de a komáromi közép- és alapiskolákat is meg kívánják szólítani.
Forrás: bumm.sk
http://www.bumm.sk/38879/az-anyanyelvhasznalatert-tuntetnek-kedden-a-komaromi-egyetemistak.html
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum