Hírek : Törvények segítségével lehetetenítik el a magyar életet és olvasztják be a magyarságot a tótok |
Törvények segítségével lehetetenítik el a magyar életet és olvasztják be a magyarságot a tótok
2010.01.26. 11:32
Egyre kevesebb a magyar tanuló Felvidéken a megfélemlítés a magyar élet ellehetetlenítése miatt
A magyarok és tótok között létező, az állam törvényeivel tudatosan szabályozott esélyegyenlőtlenség miatt adja sok magyar szülő a gyermekét tót iskolába. A tót államban törvényekkel kényszerítik az ott élő öshonos magyarságot arra, hogy tóttá váljon,hogy beolvadjon a tótságba. Ez a fő oka annak,hogy egyre kevesebb az elsős gyermek a felvidéki magyar iskolákban. A gyerekeit az elgyökértelenedés útjára bocsátó gerincükben megtört magyar szülők bevallása szerint a jobb érvényesülés és a tökéletes tót nyelvtudás a két ok, ami miatt évente minden hatodik „magyar szülő” tót nyelvű iskolába íratja gyermekét Felvidéken. Tehát van kényszerítő ok: az érvényesülés, mert magyarként Felvidéken nem lehet úgy érvényesülni, mint tótként, ugyanis a tót államapparátusban a benesi ideológia mentén született törvényrendeletek ezt nem teszik lehetővé.
Félő, hogy hamarosan több tucat olyan település lesz, ahol a megfélemlítés és beletörődés okozta érdektelenség miatt lakat kerül a magyar iskolára. A felvidéki magyarokban a törvények által szabályozott nemzeti közösségek sorvasztása a tudatos asszimilációs politika részeként megjelenő lelki terror egy bevált asszimilációs taktika. Meghozzuk a törvényeket, ami a mi belügyünk, amibe senki nem szólhat bele. Ez az állami szintre emelt, törvényhozás segítségével végrehajtott magyarüldözés. A hivatalos nyelvhasználat ellehetetlenítése, a nyelvtörvény, a Benes-dekrétumok megerősítése, a közigazgatás eltótosítása beleértve az egészségügyi intézményeket, postát, utcaneveket, a magyar nyelvű hivatalos dokumentumok hiányát és a szaknyelv elüldözését a közéletből ( legyen az közigazgatási, egészségügyi vagy egyéb szervizszolgáltatás), a magyar oktatás megnyirbálása, az autonómia ellehetetlenítése stb.
A tót állam törvények meghozatalával, ezek segítségével érezteti a magyasággal, hogy az állam,ahol élnek kizárólag a tótok állama, pontosabban azoké, akik annak vallják magukat a magyar az csak egy másodrendű állampolgár, aki igyekezzen csak otthonában, a konyhájában használni anyanyelvét. Most is ugyanaz a helyzet ,mint a benesi hamis állításra alapozott úgynevezett "reszlovakizáció"idején. Azpk a magyarok, akiket 1945-ben erre rákénszerítettek, őshonos magyarok voltak, soha sem voltak őseik szlovákok. Benesék a nemzetközi megtévesztés kedvérért a "re-" ( "vissza-") kifejezést használták,mely egy hamis érv volt. Nem "visszaszlovákosították" a felvidéki magyarokat ,hanem a kitelepítés vagy deportálás kényszere alatt íratták velük alá a "reszlovakizációs" nyilatkozatot. Ha nem írták alá, akkor kitelepítették. Ezt helyesen,bár magyartalanul nem "reszlovakizációnak", hanem "szlovakizációnak" kellett volna mondani. A törvényben a "reszlovakizáció" kifejezés szerepelt érvként. Visszaszlovákosítjuk az elmagyarosodott szlovákokat. Ezzel érveltek. Most Szlota János is ezzel érvel, csak éppen még kitelepítés nélkül, bár börtönbüntetéssel sújtaná azokat, akik nem ismerik el a trianoni határokat és a Benes-dekrétumokat. A törvényhozás segítségével,megszavazzák a magyarellenes törvényeket,melyet belügynek minősítenek, majd alkalmazzák a törvényt a gyakorlatban. Tulajdonképpen ugyanaz történik,mint a benesi időkben. Megszabják, hogy mikor és hol lehet magyarul beszélni, a hivatalokban nem lehet magyarul ügyet intézni, kérvényeket benyújtani,levelet címezni. Nyilvánosság előtt csak tótul vagy esetleg két nyelven szabad megszólalni. A mai tót soviniszta államra joggal illik az újbenesi jelző.
A törvény segítségével nemcsak lelki terrort alkalmaznak, hanem büntetést is kilátásba helyeznek a magyar szóért vagy feliratért, magyar szimbólumért vagy nemzeti jelkép használatáért ( pl. ezért nincs magyar zászló kitűzve a magyar többségű települések polgármesteri hivatalain).
A lelki terror lényege: megszokni vagy mekszökni. Azok a magyar szülők, akik megtörtek, esélyét nem látják a magyar jövőnek Felvidéken az előbbit választják, tót iskolába íratják gyermekeiket, akik az utóbbit, azt is a felvidéki magyarság népességfogyása követ. A harmadik út a szembenállás lenne : az autonómia -követelés vagy a revízió követelése, azaz a már egyébként is érvényét vesztett Párizsi békeszerződés jog szerinti érvénytelenedésének hivatalos,nemzetközi elfogadtatása és a határok újratárgyalása lenne. Egyelőre a harmadik utat senki nem képviseli Felvidéken, kivéve Bósza János harsány magánembert, aki támogatás nélkül magányosan küzd a felvidéki jogegyenlőségért és autonómiáért.
A hamis történelemoktatással, tények elhallgatásával, a hamis ezer éves elnyomás elmélettel súlyos károkat okoznak a magyar- szlovák emberi kapcsolatokban. Annak tagadása, hogy a Magyar Királyságnak köszönhetik megmaradásukat valamint légből kapott, kitalált őstörténeti "ősszlovák" eredetelméletek gyártása, a magyar kultúra által ezer év alatt megteremtett javak és kulturális értékek kisajátítása,elhazudása, a más tollával való ékeskedés belesulykolja a Felvidéken élő tótságba azt, hogy a magyarság egy bűnös nép, akin bosszút kell állni. E súlyos telki terror alatt megroppan sok ott élő magyar gerince és félelmében inkább szlováknak vallja magát,hisz látja magyarként a tótok országában nem lehet érvényesüni, csak akkor,ha tóttá válik és felveszi azt az idegen szláv kultúrát, amihez korábban semmi köze nem volt.
A magyar nemzeti identitást felhagyó szülők mindezt úgy teszik, hogy a tót nyelvű oktatás során amellett, hogy a tanuló gyengébb eredményeket ér el, nem ritkán lelki sérüléseket is szenved az anyanyelvi környezet hiánya miatt.
Amikor egy magyar gyerek tót tannyelvű iskolába jár, akkor két félnyelvű ember kerül ki az iskolapadból. Mert nem biztos sem az anyanyelvében, a másik nyelvben viszont nem tudja utolérni a tótokat. A janicsárképzés következtében sokszor ezekből a gyerekekből lesznek a legnagyobb magyargyűlölőkl felnőtt korukra.
A legsúlyosabb probléma az, hogy a tót iskolát látogató magyar gyermek anyanyelve és identitása szenved nagy károkat. Az anyanyelvi tudás és beszédkészség ugyanis az iskolai képzés során is fejlődik. A tótok iskolájába járó magyarok viszont elvesztik a kontaktust a magyar nyelvvel és kultúrával. Az anyanyelv így pár száz szavas szókészletű konyhanyelvvé sorvad és fokozatosan elkopik. Emellett a tót tannyelvű iskolában a nemzeti identitás megtartásához szükséges ismereteket sem szerezheti meg, sőt a magyarellenes oktatással magyargyűlölőket nevelnek belőlük (utalunk azokra a statisztikákra, amelyek 2009-ben készültek 14 éves tanulók körében, ahol lesújtó eredményre derült fény: a gyrekek több mint 80%-a azt szretné, ha a magyarok az utcn nem beszélnének magyarul, csak otthonaikban). A janicsár gyereknek fogalma sem lesz arról, ki volt Kölcsey Ferenc vagy ki az a Toldi Miklós.
A statisztikák is azt mutatják, hogy mindez az asszimiláció melegágya, azok a gyermekek, akik magyar iskolába jártak és a családi háttér is tisztán magyar volt, az esetek 97-98%-ban a későbbiekben is magyarnak vallották magukat. Amennyiben ugyanilyen családok gyermekei tót iskolába jártak, akkor már egyharmad részük élete későbbi szakaszában "szlováknak" vallotta magát. Azok, akik a tótok iskolájába járnak, baráti- illetve később párkapcsolatai is sokkal nagyobb mértékben irányulnak a tótok irányába.
E tényezőknek az eredményeként jön létre a magyar nemzeti identitástudat tótra váltása a későbbiek során. Sorvad a magyar nemzetrész, elgyökértelenedik, sőt janicsárrá, magyargyűlölővé válik a hamis történelemoktatás és soviniszta nevelés hatására.
Felvidéken 2004 után hiába kezdett ismét enyhén nőni a születések száma, de ez nem vonatkozik a magyarságra. Így felvidéki iskoláink a következő években sem számíthatnak több elsősre. Sok kisiskola már most is létezésének határán mozog, több helyen (főleg a tót-magyar nyelvhatár közelében) pedig néhány éven belül már az is nehezen fogja tudni gyerekét magyar iskolába íratni, aki oda akarja. Mert nem lesz hová beíratnia, csak a tótok iskolája marad.
(SZKR nyomán nemzetidal.gportal.hu szerk.)
Megjegyzés: A "slovák" szó magyar fordítása nem a szlovák, hanem tót kifejezés. A németekre sem használjuk azt a köznyelvben ,hogy deutsch vagy germán. Őrizzük meg édes anyanyelvünk tisztaságát. Ha ezer évig jó volt a tót kifejezés,most is jó kell legyen. Az a tény,hogy a tótok hogyan nevezik magukat tótul, az ő magánügyük. Ne vegyünk át minden idegen kifejezést más nyelvekből, ha van erre saját magyar kifejezésünk a múltból, a gazdag magyar szókincsünkből. Szerencsére a helységneveink és a személynevek is őrzik régi szavainkat így például a Tótkomlóst sem neveztük még át szerencsére Szlovákkomlóssá. A vendek, a magukat szlovéneknek nevezők nyelvén a "po slovensky" annyit jelent, hogy szlovénül, de ugyanez a "po slovenky " kifejezés a magukat szlovákoknak nevező tótok nyelvén meg azt jelenti, hogy szlovákul. Most akkor szlovákul vagy szlovénül? Ahelyett, hogy származásukat úgy fogadnák el amilyen a valóságban új népnevet találnak ki maguknak, amelyhez új származáselméleteket lehet gyártani. A tótoknak a tót múltat és nem a szlovák múltat kell kutatniuk. Ez utóbbi nem létezik sem króikákban,sem régészeti leletekben ,sem másutt, kivéve a XX.szadban írt történelem-hamisító tankönyveket. (ND).
|