Örökös tagok az Országgyűlésben - Érinthetetlenek

Cikkünkben azokat a politikusokat ismertetjük - a Magyar Fórum alapján - a teljesség igénye nélkül, akik az 1990-es első országgyűlési választások óta a parlementben ülnek, mint képviselők.

Pető, az irányadó

Voltak ismert, a Szabad Európa Rádió által sztárolt, a Kádár-korszakban ellenzéki szerepet játszó, másként gondolkodónak tűnő személyek is a Szabad Demokraták Szövetségének alapítói között, ám Pető Iván nem tartozott közéjük. Az SZDSZ elődszervezeteként nyilvántartott Szabad Kezdeményezések Hálózatában 1988-ban feltűnt politikus - ellentétben például ifjabb Rajkkal, Demszkyvel vagy Tamás Gáspár Miklóssal - korábban szinte teljesen ismeretlen volt, nem szerepelt a neve a rendszer kritikusai között. Pető politikusi pályája mégis töretlenül ívelt felfelé, a magyarországi közélet meghatározó döntéshozói közé, a politikai elit csúcsára emelve az addig sehol nem jegyzett levéltárost. Amikor 1988 novemberében megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége, egyértelműen rendszerváló volt a hazai közhangulat, amit alaposan ki is használt az önmagát liberális ellenzéki erőként meghatározó párt. Az SZDSZ határozottan antikommunista és szovjetellenes követeléseket tartalmazó programot hirdetett. Arról azonban nem volt tudomása a párt akkor még népes szavazótáborának, hogy az alapvetően nemzeti radikális célkitűzéseket hangoztató Szabad Demokraták valójában a Kádári nómenklatúra hatalomátmentését szolgálják. Már csak vezetőségük személyi összetétele miatt sem léphettek fel - programjuknak megfelelően - a Szovjetunió helytartói, a diktatúra fenntartói és haszonélvezői ellen. Pető Ivánéknak a saját szüleiket, rokonaikat, barátaikat kellett volna felelősségre vonniuk, hogy végrehajtsák az SZDSZ programjában meghirdetett radikális rendszerváltást. Persze ez a lehetőség fel sem merült a Szabad Demokrata vezetőség részéről. A szabad választásokat követően, 1990-ben az SZDSZ úgy vált megkerülhetetlen parlamenti erővé, hogy vezérének, Pető Ivánnak családi hátteréről szinte semmit nem tudott a magyar közvélemény. Pedig Pető gyors felemelkedésében nyilván családi kapcsolatai, a megfelelő származás, az önkényuralmi rendszer kiszolgálóihoz való tartozás játszották a meghatározó szerepet. ő ugyan azt nyilatkozta, hogy szülei szegény zsidó kárpitosok voltak, ám az Antall-kormány megbuktatására irányuló Szabad Demokrata akciók idején már nyilvánvalóvá vált az SZDSZ-es vezér apjának és anyjának egykori szoros kötődése a Sztálinista diktatúra elnyomó gépezetéhez. Apjáról, Pető (Richtmann) Lászlóról - akinek képe megtalálható a Terror Házának szégyentábláján - egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Rákosi-rendszerben az Államvédelmi Hatóság magas rangú tisztje volt, és Kádár alatt is a belügyi erőszakszervezetnél dolgozott. Szülei politikai nézeteiért, kommunista elkötelezettségéért persze semmiféle felelősség nem terheli az SZDSZ tényleges vezetőjét, de Pető Iván közéleti ténykedése egyenes folytatása annak az idegen érdekeket kiszolgáló, a magyarságot bűnös nemzetként feltüntető politikának, ami a Rákosi-koszakot jellemezte. Rendszerváltó és antikommunista programot hirdető politikusként 1990-ben Pető Iván még imponáló fölénnyel, 44,78 százalékkal került be a Zuglóhoz tartozó 22-es budapesti választókerületből az országgyűlésbe, ám választói bizalmával visszaélve, szinte azonnal hozzálátott a kommunista utódpárttal, az MSZP-vel való szövetség kiépítéséhez. Antall József kormányát, a nemzeti pártok koalícióját a valódi rendszerváltást feladó paktumra kényszerítette, majd következett a taxisblokád, és a valamennyi programját megtagadó SZDSZ a Demokratikus Chartában egyesült a pufajkás Horn által vezetett MSZP-vel. Akkor kezdődött az SZDSZ tevékenységét azóta is jellemző értékrombolás, a társadalmat bomlasztó deviáns magatartásformák felkarolása, a minden alapot nélkülöző fasisztázás és a holokauszt állandó felemlegetése a magyar nép bűnös voltának bizonyításának érdekében. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az SZDSZ kemény magja korábban is alkalmazta mindezen vádakat, ám szinte kizárólag csak külföldi használatra, az MDF és a többi nemzeti párt nemzetközi ellehetetlenítése érdekében. Mindezek következményeként 1994-ben az SZDSZ elveszítette a korábbi támogatóinak túlnyomó többségét. Ekkor a harcos antifasizmust hirdető párt úgy próbálta meg növelni szavazói számát, hogy - Bauer Tamásnak a Beszélőben megjelent interjúja szerint - látszólag visszavonta az élvonalból az ávós zsidó családból származó Pető Ivánt, és a származását tekintve eladhatóbbnak ítélt Kuncze Gábort tolta előtérbe. Az SZDSZ így is vereséget szenvedett, támogatottsága 20 százalék alá csökkent, és a tényleges hatalmát megtartó Pető is csupán listáról tudott bejutni a parlamentbe, zuglói választói elfordultak tőle. Viszont az addigra már testvérpártként számon tartott MSZP - az SZDSZ aknamunkájának is köszönhetően - abszolút többséget szerzett az Országgyűlésben. Bár a posztkommunisták nem voltak rászorulva a kék testvérpárt segítségére, mégis koalíciót kötöttek, kulcstárcákat - például a belügyet és az oktatást - juttatva az SZDSZ-nek. A vörös-kék koalíció négy évét az idegen rablótőke korlátlan térnyerése, az életszínvonal drasztikus zuhanása, a nemzeti vagyon elkótyavetyélése, és az elképesztő ízlésrombolást megvalósító kereskedelmi televíziók beindulása jellemezte. Ebben az időben Pető Iván kulcsszerepet játszott a koalíciós egyeztetésben, bizonyára ő volt az a politikai vezető, aki a hazánkban komoly üzleti érdekeltséggel rendelkező külföldi hatalmak bizalmát egyöntetűen élvezte. Személye egyaránt elfogadható volt a KGB-nek, a CIA-nak és a Moszadnak is. Bár az elmúlt 16 év alatt az SZDSZ-nek sikerült elveszítenie az eredeti szavazótáborának háromnegyedét, a legutóbbi két választáson már a belvárosban induló Pető Ivánnak biztos helye van a magyar Országgyűlésben. Annak ellenére, hogy Pető 2002-ben és 2006-ban is harmadik helyen végzett az első fordulóban - 20 százalék körüli szavazattal -, a nála 10 százalékkal több szavazópolgár által támogatott szocialista Steiner Pálnak mindkét esetben vissza kellett lépnie a Szabad Demokrata vezér bejutása érdekében. Így győzhetett Pető kétszer is egyéniben. Pető Iván szocialista segítséggel összehozott választási győzelmének Kuncze Gábor általi bejelentését most is kitörő lelkesedéssel fogadták az SZDSZ választási sátorában. A Szabad Demokraták kemény magja tudja, hogy az ő személye jelenti az egyik biztosítékát annak, hogy a második Gyurcsány-kormány idején is zavartalanul folytatódhat a plazák és lakóparkok építése, a vezető gazdasági pozíciókat elfoglaló külföldiek betelepülése, maradék nemzeti vagyonunk - elsősorban is a termőföld - kiárusítása. Petőék győzelme a másság és az idegenség további térnyerését szolgálja, semmi jót nem ígérve a magyarságnak. Terveik, szándékaik megvalósítása keményen fogja sújtani a baloldal ma még önfeledten ünneplő szavazótáborát is.