Függetlenségi szavazás Katalóniában A december 14-én tartott katalán függetlenségi szavazás eredményének nincsenek jogi következményei ugyanis nem ügydöntő népszavazás történt. A referendumot civil szervezetek rendezték meg annak érdekében, hogy felkeltsék a központi spanyol kormány, valamint Európa figyelmét a katalán közösség problémáira. Ezáltal egy társadalmi diskurzust kívántak útjára indítani, mely kiindulópontul szolgálhat majd a későbbi elszakadási törekvések számára. A népszavazást 166 településen tartották meg, ahol 700 ezer választópolgár él. A szavazásra jogosultak 30%-a adta le voksát. Így az eredmény kétféleképpen is megközelíthető. Az elszakadást ellenző lapok az alacsony részvételt hangsúlyozzák a referendumot kudarcként állítva be. A katalán lapok azonban kiemelik, hogy a szavazás nem terjedt ki egész Katalóniára, valamint közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a katalán népesség 20%-a áll az elszakadás mellett, melyek tükrében a népszavazás eredményesnek tekinthető. Bármelyik álláspontot is tartjuk szem előtt a katalán függetlenedési törekvés egyedinek számít Európában.

A regionalizmus, a decentralizáció kiemelten fontos eszközei a határok nélküli Európai Uniónak. És mivel az EU elviekben demokratikus értékeken nyugszik ( a gyakorlatban nem), a nemzeti önrendelkezés elvét nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. Katalónia 2006-ban ért el autonómiája széles körű bővítését, melyet népszavazással érvényesítettek.

A katalán szeparatisták érvei a függetlenedés mellett:

Gazdasági: A Rhone-Alpok, Baden-Württenberg és Lombardia mellett az Európai Unió legfejlettebb régiója, Az Európai Régiók Bizottságának is tagja. Spanyolország GDP-jének egyötödét termeli. Nagyobb arányban járulnak hozzá a spanyol költségvetéshez, mint amennyit az állam visszaoszt a régióba.

Kulturális: Közös nyelv, Kulturálisan homogén terület.

A székely referendum útja Ditrótól a román elnökválasztásig Székelyföldön is új lendületet nyert az autonómiatörekvés 2006-ban. A Ditrói Nyilatkozatban a Székely Nemzeti Tanács jóváhagyta a székely nép államon belüli önrendelkezésének alapelveit, valamint felszólították a román kormányt a megállapodásra. 2006 decemberében pedig több Kovászna és Hargita megyei településen, a mostani katalóniai függetlenségi szavazáshoz hasonló, nem hivatalos népszavazást tartottak. Akkor kétharmados részvételi arány mellett a szavazók 99%-a tette le a voksát Székelyföld autonómiája mellett. Azóta bár számos lehetőség lett volna az ügy továbbvitelére, azonban nem történt jelentős előrelépés( többek között az RMDSZ, az EU, a román pártok gncsoskodása miatt ) .

A Székely Nemzeti Tanács többször is próbálta elérni népszavazás kiírását a székelyföldi autonómiáról. Erre kínálkozó alkalom volt a 2008. novemberi parlamenti választások időpontja, de az RMDSZ is ellenezte az elképzelést, Markó Béla elnök véleménye szerint ugyanis a referendum csupán a kezdeményezők népszerűségének növelését szolgálta volna és nem az övét, tegyük hozzá. Az ,hogy a székely nép számára ,mi a megmaradás záloga, viselkedése alapján számára lényegtelennek tűnik. Ezt követően, 2008 őszén több székelyföldi település önkormányzata fogadott el határozatot Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról.

A kitűzött dátum 2009. március 15-e lett volna, azonban a megyei prefektusok megtámadták a népszavazást arra hivatkozva, hogy referendumot csak a román kormány írhat ki, tehát ebben a formában alkotmányellenesnek tekinthető. Így a tervezett népszavazást nem lehetett megtartani.

A következő elérhető időpont a 2009 őszén megtartott román elnökválasztás lehetett volna. Ehelyett egy olyan civil kezdeményezés jött létre, melynek aláírói azt javasolják székelyföld lakóinak, hogy vegyenek részt a román elnökválasztáson, de ne a két jelöltre szavazzanak, hanem a szavazólapra írják rá az autonómia szót és arra üssék a pecsétet.

Az RMDSZ ebben az esetben is szkeptikus maradt a kezdeményezéssel kapcsolatban, áruló módon a két autonomia-ellenes elnökjelölt közül az egyiket támogatta,majd amikor az elbukott átállt a másik oldalára. Átállt a győztes Basescu oldalára a húsosfazék közelsége végett. A másik magát autonómistának mondó MPP, a párt irányítását csurkista módon végző Szász Jenővel az élen, lazán elárulta nemcsak az autonómia ügyét azzal, hogy támogatta a kifejezetten autonómia ellenes Basescut, hanem Erdély gyásznapján Medgyessyhez hasonlóan koccintgatott Basescuval Erdély elrablásának évfordulóján, a románok mellett éppen ezt a napot ünnepelve. Szász Jenő ezzel leírta magát a nemzet előtt. 

Közös keretek,árulók, köpönyegforgatók, autonómia-harcosok eltérő lehetőségekkel.   Bár Katalónia és Székelyföld közel sem hasonló politikai környezetben vívja függetlenedési illetve autonómia-harcát, az Európai Uniós tagság nyújtotta kereteket nem lehet kihasználni, mert az EU nem az emberi jogok védelmét tartja szem előtt, hanem az európai makroállam  vezető államalakulatainak gazdasági szempontjait valamint a globális világkormány létrejöttét,a multinacionális tőke abszolút hatalmát támogatja. A fennhangon hirdetett európai elvek és értékek sárba tiprása zajlik a nyelváhborúk, a Benesi-dekrétumok elnézésével az EU autonómia-ellenes politikájával. Egyébként az elvek legtöbb esetben nem kötelező érvényű ajánlások, de az autonómiát  és kollektív jogokat illetően még ez nincs. 

Ennek ellenére Székelyföldön megvalósítható az autonómia az EU sóhivatal megkerülésével is, az ENSZ alapokmány mentén,mert " MInden népnek joga van az önrendelkezésre".Egy széles körű jogokkal rendelkező autonómia népszavazással kimondhatja függetlenségét, ha akarja - lásd Montenegró esetét. Népszavazással, fegyvercsörtetés nélkül új állam született.

(Kitekintő, Erdély Ma nyomán nemzetidal.gportal.hu szerk. által módosítva,kiegészítve)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés